Csupán médiahekk lenne az orosz mozgósítás az ukrán határnál?

„Oroszország ismét az ukrán határhoz koncentrálja a katonai egységeit” – számolt be sorban a hírről az elmúlt napokban több nagy nemzetközi lap. Oroszország visszautasította a sajtóértesüléseket, de a legérdekesebb csak ezután jött: az ukrán hírszerzés és katonai vezérkar is tagadta az állítólagos orosz csapatmozgásokat, bár Kijevnek általánosságban érdekében áll minden lehetséges fórumon beszámolni az orosz–ukrán ellentétekről.

Amikor tájékoztatást kaptunk a médiától, lekértük a saját hírszerzési eszközeink adatait is (...). Az adatok rendelkezésre bocsátása után ismét felmértük a helyzetet, és úgy látjuk, hogy az ukrán államhatáron nem volt, és most sem történik orosz katonai erőkoncentráció. A helyzetet hazánk körül kontroll alatt tartjuk

– mondta pénteken egy televíziós interjúban Szergej Saptala, az ukrán fegyveres erők vezérkari főnöke.

Az orosz és ukrán nyilatkozatok azt sugallják, hogy az egész ügyet az amerikai média fújja fel, hogy feszültséget keltsen, bár ebből nem derül ki, hogy ez kinek állna érdekében.

– mondta az orosz külügyminisztérium képviselője, Maria Zaharova. „Legalább három amerikai lap gyakorlatilag egyszerre publikálta a hírt, mintha egy parancsot követtek volna: Oroszország katonai egységeket csoportosít az ukrán határhoz. Aztán vártak, hogy mi fog történni” – nyilatkozta egy szerdai sajtótájékoztatón Zaharova.

Vannak is orosz erők, meg nincsenek is

Múlt szombaton előbb a The Washington Post számolt az orosz katonák növekvő koncentrációjáról saját, belső forrásokra hivatkozva, majd néhány nappal később a Politico közölt műholdfelvételeket az orosz hadseregről „Ukrajna közelében”. 

Közvetlenül az ukrán határoknál tehát nincs katonai mozgósítás, ugyanakkor az ukrán belső forrásaink megerősítették, hogy az ország közelében nagyjából 90 ezer orosz katona állomásozhat. Tavasszal hasonló számoknál már szinte nemzetközi pánik tört ki, most pedig még Kijev is hallgatásba burkolózik. A helyzetnek több magyarázata lehet.

Közvetlenül a kelet-ukrán határ közelében két orosz katonai csoport, a Kuzmini és a Kadamovszki egység állomásozik. Ezek együttes értéke az ukrán hírszerzési adatok szerint meghaladja a 35 ezer főt és a közel 2500 harci gépet. Hasonló számokat látunk a Krím félszigeten is, ahol 32 500 fős erő tartózkodik. Az állandó létszámot tekintve tehát 67 ezer orosz katonáról beszélhetünk, ami a különböző manőverek és gyakorlatok miatt időszakonként jelentősen növekedhet.

Hét évvel ezelőtt, a Krím félsziget bekebelezését követően Oroszország erőteljesen mozgósított – az akkori magyarázat szerint a saját határai védelme érdekében. Ukrán becslések szerint 2014-ben mintegy 80 ezer orosz katona lehetett a határok közelében, és sokan tartottak egy esetleges orosz inváziótól is. 2014–15 folyamán ezek a csapatok javarészt visszakerültek az eredeti állomáshelyükre.

Az idén márciusban indult orosz csapatmozgások során Moszkva különböző források szerint 100-120 ezer főre növelte a katonái számát, ami a legmagasabb érték volt a konfliktus 2014-es kirobbanása óta. Angela Merkel és Joe Biden személyesen is beszélt telefonon Putyinnak tavasszal, hogy csökkentsék a kialakult feszültséget. Az amerikai diplomáciai erőfeszítéseknek meglett az eredménye, Moszkva bejelentette a „katonai gyakorlatok végét”, az egységek szép lassan kezdtek elszállingózni az ukrán határ mellől.

„A hadgyakorlatok egyik eleme volt az egyébként Novoszibirszkben állomásozó 41. hadsereg gyors átmozgatása Belaruszba” – mondta az Indexnek Irina Szampan katonai újságíró, az ukrán védelmi minisztériumhoz tartozó Armija FM rádió korábbi főszerkesztője.

Ez a sereg az információink szerint nem ment eddig vissza Noboszibirszkbe a hadgyakorlatok végeztével, hanem Szmolenszk megye Jelnya városánál maradt, mintegy kétszázötven kilométerre a határainktól.

Szampan szerint Oroszország az év eleje óta gyors katonai manővereket és átmozgatásokat gyakorol, a megnövekedett katonai jelenlét a körzetben pedig nem eseti jellegű, hanem lényegében folyamatossá vált.

Ukrajna lehetséges NATO-csatlakozása is fűtheti a feszültséget

Az elmúlt években Ukrajna látszólag megállíthatatlanul sodródik az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és az Európai Unió irányába, ami Moszkvát is lépéskényszerbe hozza. Oroszország többször adott hangot annak, hogy a volt szovjet tagköztársaság NATO-tagsága egy vörös vonal, amelynek az átlépését „határozott orosz intézkedések” fogják követni.

Két évvel ezelőtt az ukrán parlament alkotmányba foglalta az ország EU- és NATO-csatlakozási tervét, tavaly pedig Ukrajna „kibővített lehetőségekkel rendelkező NATO-partner” státuszába került. A júniusban szervezett brüsszeli NATO-csúcson a szervezet tagjai megerősítették, hogy Ukrajna cselekvési tervet kaphat a tagság elnyeréséhez. Az ukrán sajtóban azóta gyakorlatilag mindennapossá váltak a közelgő csatlakozásról szóló hírek – legutóbb a pénteki Re:Open Zakarpattia fórumon nyilatkozta az ukrán külügyminiszter, Dmitro Kuleba, hogy az ország belépése a NATO-ba már bizonyos ígéretekért és garanciákért cserébe is megtörténhet.

Olaj volt a tűzre az amerikai védelmi miniszter, Lloyd Austin októberi kijevi látogatása. A miniszter jelezte, hogy Washington támogatni fogja Ukrajna védelmi reformjait, amíg az ország nem éri el a csatlakozáshoz szükséges követelmények szintjét. Austin útjára reagálva Putyin megjegyezte, hogy az amerikai védelmi miniszter „lényegében megnyitja az ajtókat Ukrajnának a NATO-ba”, az orosz külügyminisztérium pedig „rendkívül veszélyes” lépésnek minősítette a csatlakozást.

A többi követelmény mellett Kijevnek ugyanakkor még a magyar vétót is fel kell oldania a csatlakozáshoz.

„A NATO és Ukrajna közeledését blokkoló vétóját Magyarország akkor oldja fel, ha a kárpátaljai magyarok visszakapják az ukrán nyelvtörvény előtt őket megillető jogokat” – nyilatkozta még két évvel ezelőtt a londoni NATO-csúcson Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, és ez az álláspont azóta sem változott.

(Borítókép: Sean Gallup / Getty Images)