Európa lett az új fertőzési gócpont

Hétfőn átlépte a 250 milliót a világon a koronavírusos betegek száma. Az átlagos napi esetszám ugyanakkor az elmúlt három hónapban 36 százalékkal csökkent – derül ki a Reuters elemzéséből. Viszont háromhavonta még mindig ötvenmillió ember fertőződik meg, elsősorban a delta-variáns miatt. Ennek a mutánsnak a fertőzőképességét jól mutatja, hogy tavaly a járvány kitörésétől számítva majdnem egy évnek kellett eltelnie, hogy elérjük az első ötvenmillió megbetegedést.

Szakértők optimisták abban a tekintetben, hogy az államok többsége már túl van a világjárvány legnehezebb szakaszán, köszönhetően az oltásoknak és a védekezésnek, bár mondjuk a hideg idő vagy az év végi családi ünnepek növelhetik az esetek számát. Előző nap történt meg először, hogy tizenöt hónap után egyetlen egy olyan halálesetet sem regisztráltak Japánban, amelyet a járvány okozott volna. Igaz, a szigetországban az átoltottság elérte a hetven százalékot.

Maria Van Kerkhove, az ENSZ Egészségügyi Világszervezete, a WHO vezető epidemiológusa azt mondja:

úgy véljük, hogy az idei ősz és 2022 vége közötti időszakban már ellenőrzésünk alatt tarthatjuk a koronavírus-járványt.

A világ 240 országából 55-ben még mindig emelkednek az esetszámok, sőt Oroszországban, Ukrajnában és Görögországban a járvány kezdete óta most regisztrálják a rekordszámú, legtöbb új beteget. A helyzet Magyarországon is egyre romlóbb tendenciát mutat. Ugyanakkor Kelet-Európa az egyik olyan régió, ahol hihetetlenül alacsony az oltottak száma. Ezért van az, hogy a világon naponta jelentett új betegek több mint felét európai államokban regisztrálják. Ezért Oroszország több régiójában bejelentették, hogy meghosszabbítják a most lejárt egyhetes kényszerszabadságolást a rekordszámú napi új eset miatt.

A magas átoltottságú Németországban a járvány kezdete óta mostanában mérték a legmagasabb fertőzési rátát. Sokfelé jelezték, hogy a romló adatok miatt a tervezett műtétek jelentős részét elhalasztják.

Kínában – a világ legnépesebb államában – előző nap 8,6 millió vakcina oltását regisztrálták, ami összességében azt jelenti, hogy eddig 2,3 milliárd oltást kaptak a kínaiak.

Ki fizeti a szegény országok oltásait?

Idővel gondot jelent majd az is, hogy olyan helyeken is meg kell kezdeni az oltást, ahol ezt eddig az ország gazdasági helyzete nem tette lehetővé, és nem tudtak még kellő mennyiségű vakcinát beszerezni. A kérdés időről időre felvetődik a világ leggazdagabb államait tömörítő csoportok egyeztetésein is, vagyis hogy miként lehetne támogatni a legszegényebb országok oltási programjait, olyanokét, ahol a lakosság kevesebb mint öt százalékát oltották csak be.

Éppen a múlt hónapban fordultak a WHO és más segélyszervezetek a világ húsz vezető gazdasági hatalmát tömörítő G20-hoz, hogy finanszírozzanak meg egy 23,4 milliárd dolláros csomagot, amelynek keretében a legszegényebb államok hozzájuthatnának a szükséges mennyiségű vakcinához, tesztekhez és gyógyszerekhez. Máskülönben a koronavírus-járvány elleni küzdelem esetükben hosszú évekre elhúzódhat.

(Borítókép: Koronavírusos betegek a kijevi Olekszandrivszka Klinikai Kórház intenzív osztályán Ukrajnában 2021. július 29-én. Fotó: Celestino Arce / NurPhoto / Getty Images)