Hónapok óta migránsokat szállítunk (...) Mindenki tudja, hogy mit csinálunk

– mondta a belorusz légitársaság, a Belavia utaskísérője a Moscow Times (MT) tudósítójának, aki elcsípte az egyik utolsó járatot Isztambulból Minszkbe. A beszámoló szerint nyilvánvaló volt, hogy az utasok jelentős többsége közel-keleti, főként iraki kurd, de ez már a beszállókapunál kiderült, hisz őket már rutinszerűen külön sorba terelték a légitársaság alkalmazottai. 

Rögtön tisztázni is kell, hogy Lengyelországba nyár óta érkeznek illegálisan migránsok, a mostani patthelyzet a határon azért alakult ki, mert a lengyelek kerítést emeltek az illegális, és most már ismerten szervezett migráció feltartóztatása ellen. Az sem mellékes, hogy bár a Belavia uniós szankcióktól tartva bejelentette, hogy nem vesz fel több közel-keletit járataira, az utóbbi hónapokban napi három járat repült a két város között. Egy kis matek után levonható az a következtetés:

A járatokat a Belavia a Turkish Airlines-szal működteti, így Varsó nem véletlenül vádolja Törökországot, hogy asszisztál Belarusz EU ellen folytatott hibrid háborújához. Az Európai Bizottság szerint az orosz Aeroflot is nyakig benne van az utaztatásban. 

Az angol nyelvű moszkvai napilapnak nyilatkozó iraki kurd Belavia utasok egyike nem rejtette véka alá, hogyan jutott el Isztambulig: 2000 dollárt fizetett egy összekötőnek az egyhetes belorusz turistavízumért, további 600 dollárt egy minszki hotelszobáért. Mások állítólag hasonló összegeket fizetnek ki a Közel-Keleten gombaszerűen megszaporodott, sok esetben belorusz utazási ügynökségeknek, melyek az „összekötő emberekhez” hasonlóan egy héten belül leszállítják a csillagászati árú vízumot. 

A Minszkbe utazó migránsok háttértörténete ismerős lehet: származási országukban nem tudnak érvényesülni, és egy jobb élet reményében, tudatában annak, milyen nehézségek várnak rájuk nekivágnak az útnak. A különbség az utóbbi évekhez képest az, hogy valamelyest biztonságosabb az út, hiszen repülőn utaznak. Valószínűleg csak azt nem tudják, hogy a belarusz hatóságok ágyútölteléknek szánják őket Minszk geopolitikai céljainak érvényesítésének csatájában. 

Rászabadította a migránsokat Minszkre Lukasenka

El se hiszed, mennyien vannak! Bementem a mellékhelyiségbe a központi bevásárlóközpontban, jött utánam a biztonsági, és kutatta a migránsokat, sátrat vertek-e ott

– mesélte az Index minszki forrása a belorusz fővárosban kialakult helyzetről, a migránsok számát több ezerre becsülve. Ez a fentebb említett napi légi úti szállításból következtetett becslést erősíti.

Az MT beszámolója szerint a tudósító gépének minszki landolása után az irakiakat átirányították egy második emeleti helyiségbe a reptéren. Onnan csak két órával később kerültek elő, ahonnan buszokra és taxikba szállva indultak az előre lefoglalt szálláshelyeikre. 

Minszk mintegy 300 kilométerre fekszik a lengyel határtól. Az Index forrása is megerősítette az MT beszámolóját, miszerint migránsok tömegei, köztük nők és gyerekek várakoznak a főtéren, ahonnan fél óránként induló kisbuszok viszik őket tovább az Európai Unió határától már sétálható távra fekvő Hrondába. Ebből a nagyvárosból indulnak neki a belarusz hatóságok irányításával a „dzsungelnek” keresztelt, a határon most is épülő hevenyészett erődnek. 

Korábbi beszámolók azt a látszatot keltették, hogy a belaruszok nem engedik vissza a migránsokat a határról. A moszkvai lap tudósítójának tapasztalatai alapján azonban a helyzet ennél jóval bonyolultabb. Az egy dolog, hogy nem finomkodnak a bevándorlókkal a fegyveresek, ám szó sincs arról, hogy nem tudnak visszamenni Minszkbe. A tudósító több olyan emberrel is találkozott, aki megjárta már a dzsungelt, a zord körülmények miatt azonban visszatért a fővárosba, hogy újratározzon élelmiszerekből. 

Ők a szerencsésebbek, mert még van pénzük a taxira és élelmiszerre. Másoknak elfogyott a pénzük, így ha vissza is térnek a dzsungelből, az utcán kénytelenek meghúzni magukat. Így pedig haza sem tudnak már térni, a vízumok érvényessége lejárt, pénzük pedig nincs repülőjegyre. 

Bár a migránsok kétségbeesett helyzetéből a szállodák és a taxisok nyerészkednek, kifejezetten örülnek a tavalyi év pangása után az üzlet fellendülésének. A SIM-kártyákat és élelmiszert áruló boltokban arab felirat segíti a vásárlókat, és amíg van pénzük, szállást is kapnak. Aztán marad a dzsungel. 

Egy ostrom előkészítése?

Bár a lengyel védelmi tárca mintegy 12 ezer fegyverest rendelt a határra, aligha fognak a bevándorlók közé lőni, ha rést sikerül ütni a pajzson. Ugyebár nők és gyerekek is lehetnek akár a határ lengyel oldalára meginduló tömegben. Márpedig napról napra nagyobb a feszültség, és a jelek szerint a belarusz erők segítségével erre törekszenek. A lengyel határőrség beszámolója szerint tegnap este könnygázzal dobálták meg a lengyel katonákat, egy felvétel szerint pedig lézerrel és nagy fényerejű kézilámpákkal vakították el a határőröket, vélhetően azért, hogy a fényvakság leple alatt bontsák a kerítést. 

A belaruszok pedig minden segítséget megadnak ahhoz, hogy kiépüljön Lukasenka hibrid háborújának erődje a határon. Egy belorusz Telegram-csatornán posztolt videós és képes beszámolók szerint a migránsoknak a helyi hatóságok segítenek tüzifát vágni és szállítani, felállították az első villanypóznát, melyen tölteni tudják a telefonjaikat, és bármennyire is szívtelennek tűnnek a belarusz fegyveresek, naponta érkeznek az élelmiszerszállítmányok. Jóllehet, a fegyelmet fegyverlövésekkel biztosítják, ami megint csak a rezsim kiszolgálóinak hozzáállásáról tanúskodik. 

Az viszont más kérdés, hogy az élelmiszer nem elegendő a határon feltorlódott embereknek, akik között megint csak hangsúlyozni kell, nők és gyerekek is vannak. 

Ennél sokkal riasztóbb amit Pavel Latuska volt párizsi belarusz nagykövet állít az EUobservernek. Állítása szerint az orosz katonai hírszerzés segítségével afgán is iraki háborús veteránokat képeznek ki egy közeli falu mellett lévő támaszponton, hogy a tömegben elvegyülve ők vezényeljék le a lengyel határ ostromát, ha elérkezik erre az idő. Latuska nem tudta állításait semmilyen konkrét bizonyítékkal alátámasztani, mert állítólagos belorusz kormányzati forrásai már ennek az információnak a megosztásával is életüket kockáztatták. 

A helyzet jelenleg komplikált, és nem tudni, meddig fajulhat, különösen annak tekintetében, hogy 8-15 ezerre tehető a dzsungel és Minszk között ingázó migránsok száma. Értesülések szerint már így is legalább tíz bevándorló meghalt a zord körülmények miatt, a helyzet a tél beálltával pedig nem fog javulni. 

(Borítókép: lengyel katonák a lengyel–belarusz határon 2021. november 12-én. Fotó:  Irek Dorozanski/  DWOT / Reuters)