Putyin kikéri magának, a migránsválságot a Nyugat okozta

Moszkva kész segítséget nyújtani a lengyel–belorusz határon kialakult migrációs válsághelyzet megoldásához, de elutasítja azokat a vádakat, melyek szerint a krízis mesterséges generálásában Oroszországnak is szerepe van – fogalmazott Vlagyimir Putyin orosz elnök a Rosszija 1 állami televízióban. 

Putyin leszögezte: a válságot nyugati államok okozták, mert maguk alakítottak ki olyan körülményeket, ami ehhez vezetett. Az MTI tudósítása szerint az orosz államfő nem fejtette ki, mire gondol pontosan, ám szavai a hivatalos álláspontot képviselik, melyet az állami szervek és média képviselői is megismételtek az utóbbi napokban. 

Marija Zaharova külügyi szóvivő például azzal szólt be Varsónak a minap, hogy az iraki háború lengyel szerepvállalására utalva gúnyosan annyit reagált: több mint 2000 lengyel katona szállta meg Irakot, hogy elhozzák a demokráciát. Miért nem fogadnak be ugyanennyi, a lengyel szerepvállalásért hálás irakit?

Makszim Szokolov publicista, aki gyakori szereplője az orosz állami tévék politikai vitaműsorainak, a RIA Novosztyi állami hírportálon fejtette ki Putyin gondolatmenetének egy másik aspektusát. Szokolov, bár nem tagadta, hogy Aljakszandr Lukasenka belarusz elnöknek köze van a menekültválsághoz, kijelentette: a migrációs krízis akkor is kialakult volna, ha Lukasenka nem is létezne.

Okfejtése szerint az Európai Unió az emberi jogok védelmét saját politikája alfájának és ómegájának hirdette ki, ami miatt Európa különb mások országoknál, a kontinenst pedig az üldözöttek és a rászorulók menedékének nyilvánította.

Ez pedig, így vagy úgy, de bevonzza az üldözötteket és a rászorulókat. Az pedig, aki ily magasztos elveket tulajdonít magának, annak kötelessége befogadni őket – pirít oda a Kreml-közeli publicista. 

Szokolov tovább megy, és a Nyugat képébe vágja, hogy egykoron, a világháborúk és gazdasági válságok idején saját „földijeivel” bánt úgy, mint most a Közel-Keletről érkező migránsokkal. 

Putyin a Rosszija 1-nek adott interjújában nemes egyszerűséggel leszögezi: a nyugati országok most pedig felelősöket keresnek mindazért, ami történik az EU keleti határain. 

Az orosz elnök az interjúban hangsúlyozta azt is, hogy az orosz légitársaságoknak semmi közük nincs a válsághoz, ezt válaszul mondta el arra, hogy Brüsszel szerint az orosz Aeroflot is közreműködött a migránsok utaztatásában Minszkbe, ahonnan a lengyel határra viszik őket a belarusz hatóságok. 

Mindeközben a lengyel fegyveres erők a határkerítés ostromára készülnek, különösen annak fényében, hogy az éjszaka egy ötvenfős csoport már áttörte a zárlatot, és eljutott egy környékbéli faluba. Beszámolók szerint a migránsok elkezdték összepakolni a sátraikat, amit úgy értelmeznek a lengyelek, mint vihar előtti csendet. Hangosbemondókon figyelmeztetnek, hogy ha nem követik a migránsok az utasításokat, erőszakot alkalmazhatnak ellenük.

Szakértők azonban rámutatnak, hogy bár Moszkva mossa kezeit, Minszk eszköz lehet a kezében az EU meggyengítésére. Lukasenka ugyanis fenyegetőzött már az orosz gáz Belaruszon keresztül Európába történő szállításának leállításával, amiről a Kreml ugyancsak azt mondta, hogy semmi köze hozzá. Ugyanakkor Putyin felvetette, hogy az EU-nak meg kéne békélnie a Lukasenka-rezsimmel. 

Az Index hasábjain író szakértő szerint Oroszország visszafogott szimpátiával szemléli Belarusz hibrid agresszióját. Ezzel Minszk önmagát helyezi egy visszafordíthatatlan pályára: az Államszövetség elmélyítését szorgalmazó Oroszország a megfelelő pillanatban adja alá a lovat, egyfajta pitbullként használva fel Lukasenkát, hogy ismét tárgyalóképes partnerként tudjon fellépni a nemzetközi porondon.

Minszk vélhetően ki akarja zsarolni az EU-nál, hogy vonják vissza a szankciókat, és a választási csalás, valamint az az ellen tiltakozó mozgalmak brutális leverése után ismerjék el Lukasenkát mint Belarusz elnökét. Az egész kalamajkából viszont Moszkva jön ki a legjobban: az EU vezetői Moszkvát kérik, hogy tartsa kordában „harci ebét”, amely már vélhetően önszántából magára helyezte a Kreml pórázát.