Peking be akarta fenyíteni Magyarországot, aztán hirtelen rájött, hogy baráti ország

Alaposan berágott Peking Litvániára, miután Tajvan saját nevén nyitott külképviseleti irodát Vilniusban, lényegében elismerve a sziget függetlenségét Kínától. Legalábbis a kínai kormány így értelmezte, hiszen Tajvant saját részének tekinti, hiába van a szigetnek saját kormánya és a népköztársaságétól a kínai polgárháború vége óta önrendelkezése. 

A kínai megtorló intézkedésektől tartva Tajvan nagykövetségei szerte a világon, így Magyarországon sem az ország, hanem a főváros nevét viselik, Tajpej Képviseleti Iroda néven működnek.

Mint ahogy arról már többször írtunk, Peking egyre érzékenyebben reagál arra, ha Tajvant még csak véletlenül is önálló entitásnak nevezik a nemzetközi porondon, és egyre több jelét adja annak, hogy mindenképpen egyesíteni akarja a szárazföldi Kínával. 

Megtorlásként Peking ügyvezetői szintre minősítette le litvániai képviseletét, aminek az az üzenete, hogy Kína álláspontját csak úgy lehet elfogadtatni a nemzetközi közösséggel, ha az olyan „provokatív országok”, mint Litvánia lépéseire „kemény és kölcsönös” választ adnak. 

– olvasható a Kínai Kommunista Párt (KKP) szócsövének, a Global Timesnak a hasábjain.

Azaz míg a szerkesztők észbe nem kaptak, olvasható volt a lap online felületén, hogy Magyarország elvégre baráti ország. Előfordulhat, hogy a Fudan Egyetem körüli vita kapcsán összekeverték a budapesti főpolgármestert a magyar kormányfővel, és egy pillanatra elfelejtették, hogy az Orbán-kormány kifejezetten Kína-barát külpolitikát folytat. 

Az Index forrásai szerint a nyomtatott lapban nem sikerült már korrigálni Magyarország besorolását a „kis európai országok” közé, és több más lapon, amelyek átvették az anyagot, az eredeti tartalom maradt. Máshol korrigálták. Itt például még Magyarországot is be kell fenyíteni a V4-ek másik két tagjával, itt viszont már csak a cseheket és a lengyeleket kell elrettenteni attól, hogy bizonyos kérdésekben konfrontálódjanak Kínával. 

Maga az a megfogalmazás, hogy „kis európai országok” is jól szemlélteti, Peking mennyire nem kezeli egyenrangú félként azokat az országokat, amelyeknek lakossága egy-két nagyobb kínai településével ér fel, hát még a GDP-je. Kínának épphogy akad olyan tartománya, amely kisebb Magyarországnál. 

Nem véletlen, hogy Peking egy kalap alá veszi egész Közép- és Kelet-Európát, az úgynevezett 17+1 együttműködés formájában tárgyal a kínai népességgel és gazdasági teljesítménnyel fel sem érő országegyüttessel. Igaz, Litvánia és Kína elhidegülése már idén láthatóvá vált: Észtországgal együtt úgy döntöttek, hogy csak külügyminiszteri szinten képviseltetik magukat a konferencián. 

(Borítókép: Hszi Csin-ping kínai elnök fogadja Orbán Viktor miniszterelnököt Sanghajban 2018. november 5-én. Fotó: MTI / Hszinhua)