Koronavírus adatok

2022. jan. 24.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Pál
-8 °C
3 °C

NATO: Hatalmas árat fizet Oroszország, ha erőszakot alkalmaz Ukrajnával szemben

2021.11.30. 22:31

Oroszország „hatalmas árat fog  fizetni”, ha ismét katonai erőszakot alkalmaz Ukrajna ellen, megsértve az ország függetlenségét és területi egységét – jelentette ki Jens Stoltenberg NATO-főtitkár Rigában, a NATO-tagállamok külügyminisztereinek kétnapos tanácskozásán.

Jens Stoltenberg szerint az elmúlt években a Nyugat megmutatta, hogy képes reagálni Oroszország katonai fellépéseire. A válaszlépésekre különböző lehetőségek vannak, az Ukrajnát támogató nemzetközi közösség képes súlyos gazdasági, pénzügyi és politikai szankciókat alkalmazni Moszkvával szemben – emelte ki a főtitkár.

Az a tény, hogy növeltük jelenlétünket, mind a Fekete-tenger, mind a balti államok térségében, szintén közvetlen reakció a korábbi orosz katonai beavatkozásra Ukrajnában

– fogalmazott Jens Stoltenberg, aki szerint Ukrajna nagyra becsült partnere a NATO-nak, a katonai szövetség politikai és gyakorlati támogatást nyújthat az országnak.

A NATO-főtitkár kifejtette, hogy a NATO képzést és katonai kiképzést biztosíthat az ukrán hadseregnek, illetve támogathatja a kapacitásbővítését. Ugyanakkor megjegyezte, hogy fontos különbséget tenni Ukrajna és a balti országok között, amelyek a NATO tagjaként a szövetség többi országával kölcsönös védelmi garanciákat élveznek.

Rigában a kedden kezdődött tanácskozáson a külügyminiszterek megvitatják Jens Stoltenberg javaslatait a NATO misszióira és a modern biztonsági kihívásokhoz történő alkalmazkodást meghatározó, úgynevezett stratégiai koncepcióra vonatkozóan – számolt be az MTI.

Putyin kész választ adni a fenyegetésekre

Vlagyimir Putyin orosz elnök közölte, hogy Oroszország a „vörös vonal” átlépésének tekintheti a NATO csapásmérő eszközeinek Ukrajnába telepítését, és kénytelen lesz erre a fenyegetésre hasonló választ adni. Az elnök értetlenségét fejezte ki amiatt, hogy miért kellett a NATO-t keleti irányba bővíteni, amikor a Nyugat és Oroszország kapcsolatai a 90-es évek közepén „csaknem szövetségesiek” voltak. Szerinte a NATO katonai struktúrája Moszkva ismételt kérései és figyelmeztetése ellenére megközelítette az orosz határokat.

Putyin szerint a lengyel és a román területen felállított MK–41-es rakétavédelmi rakétaindító állások Tomahawk csapásmérő rendszerrel is felszerelhetők.

Ez fenyegetést jelent számunkra, ez nyilvánvaló tény

– emelte ki Vlagyimir Putyin. Az orosz elnök szerint a hiperszonikus fegyver kifejlesztése kényszerű válasz volt erre. Kitért arra is, hogy az orosz haditengerészetnél a jövő év elején hadrendbe állítják a Cirkon hiperszonikus manőverező repülőgépet.

Arra a kérdésre válaszolva, hogy reális lehetőség-e az orosz csapatok Ukrajnába vezénylése, azt mondta, hogy ilyen kockázatról már az év elején is beszéltek, „de mint látjuk, ez nem történt meg”.

Nem arról van szó, hogy küldünk-e csapatokat vagy nem küldünk, harcolunk-e vagy nem harcolunk. Arról van szó, hogyan építsünk ki olyan kapcsolatokat, hogy valamennyi nemzetközi szereplő számára méltányosabb, fenntarthatóbb fejlődést teremtsünk és figyelembe vegyük biztonsági érdekeiket

– emelte ki az orosz elnök, aki szerint a Donyec-medencei szakadárok számára folyamatos fenyegetést jelent a területük közelében zajló csapatmozgás.

Korábban az Index is beszámolt arról, hogy a nemzetközi hírek szerint újabb orosz csapatokat csoportosítottak Ukrajna keleti és déli határaihoz. A kialakult helyzet miatt az Egyesült Államok vezetése korábban Moszkvába küldte a CIA igazgatóját, hogy így nyomatékosítsa: figyelemmel kíséri az orosz csapatmozgásokat az ukrán határ közelében. A Fekete-tengernél eközben a NATO hadgyakorlatot tart, amit a Kreml fenyegetésnek tekint. Oroszország kijelentette, ha bármilyen provokációt érzékel a területen, azonnal lépni fog.

Az Index a kialakult helyzettel kapcsolatban egy ukrán katonai szakértőt is megkeresett. Véleménye szerint Oroszország év eleje óta folyamatosan hajt végre gyors katonai manővereket és átmozgatásokat, a megnövekedett katonai jelenlét a körzetben pedig nem eseti jellegű, lényegében folyamatossá vált. A kijevi vezetés által közzétett adatok szerint kilencvenezer orosz katona tartózkodhat a határ közelében.

Valóban támadásra készül Oroszország?

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára a helyi sajtónak elmondta, hogy Oroszország tájékoztatta az Egyesült Államokat arról, hogy nincsenek agresszív tervei Ukrajnával szemben.

Az amerikai félhez intézett azon felhívásaink ellenére, hogy fejezze be a dezinformáció terjesztését mind a tömegtájékoztatási eszközökben, mind az európai partnerekkel történő kapcsolattartásban, ebben nem történt változás

– mondta Nyikolaj Petrusev. Szerinte a washingtoni vezetés azért nem változtat a kommunikációján, hogy Moszkva állítólagos agresszív terveire hivatkozva újabb szankciókat vezethessen be Oroszország ellen és fegyvert szállíthasson Ukrajnának. Az orosz tisztségviselő szerint az ukrán határ közelében nincsenek indokolatlan orosz csapatmozgások és nem tervezett gyakorlatok. Hozzátette, hogy Oroszország figyelemmel kíséri a NATO és Ukrajna csapatainak mozgását a határai közelében.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a brazil hivatali partnerével Carlos Alberto Francával közösen megtartott moszkvai sajtótájékoztatón sérelmezte, hogy a NATO „jelentős alegységeket és haditechnikát” dob át az orosz határok közelébe, Ukrajnában, a Donyec-medencében pedig hadi erőket vontak össze.

Magyarország nem érdekelt egy újabb hidegháborúban

Magyarország semmiképp nem érdekelt egy újabb hidegháború vagy akár csak egy újabb hidegháborús pszichózis kialakulásában, a problémákat párbeszéd útján kell megoldani Kelet és Nyugat között – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a rigai találkozón.

Szijjártó Péter a NATO külügyminiszteri értekezletén hangsúlyozta, hogy „Magyarország közép-európai országként világosan megértette a történelem leckéjét”, miszerint a térségnek „mindig az a jó, ha Nyugat és Kelet között értelmes és tiszteletteljes párbeszéd zajlik”.

Szerinte ennek hiánya, a konfliktus mindig veszélyes helyzeteket szül Közép-Európában. A magyar kormány ezért minden olyan kezdeményezést támogat a NATO-ban és az Európai Unióban, amelyek célja újabb kommunikációs csatornák megnyitása Kelet és Nyugat között.

A problémákat párbeszéd útján, a diplomáciai csatornákon keresztül kellene megoldani

– vélekedett Szijjártó Péter. Hozzátette, hogy Oroszországot ebben a régióban realitásként kell kezelni, és meg kell érteni, hogy Európában, különösen annak középső részén bizonyos kérdésekben együtt kell működni Moszkvával. Erre példaként említette az energiaellátást, amelynek terén az együttműködés hiánya szerinte rendkívül nehéz helyzetet eredményezne.

Lukasenka a Krímre utazik

Eközben Aljakszandr Lukasenka belarusz elnök bejelentette, hogy orosz hivatali partnere, Vlagyimir Putyin meghívására a Krímbe készül hivatalos látogatásra. Utazása egyet jelent majd az Ukrajnától 2014-ben elcsatolt félsziget feletti orosz fennhatóság elismerésével, az ENSZ-tagállamok túlnyomó többségével szemben.

Ha már én, az elnök oda (a Krímbe) érkezem, az orosz elnökkel együtt, akkor hallgasson ide, ez mi más lenne, mint elismerés. Ez le van vajazva, ahogyan Oroszországban mondják

– fogalmazott a belarusz elnök.

Korábban Aljakszandr Lukasenko már elismerte a félszigetet Oroszország részeként, amikor a két elnök aláírta a gazdasági unióról szóló megállapodást.



  • Vennék
  • Hírek