Megfejtettük, Romániában miért csengett le a negyedik hullám

Dr. Vass Levente urológus főorvos, közegészségügyi és egészségügyi menedzsment szakorvos. A kézdivásárhelyi születésű szakember, akit februárban neveztek ki Romániában az egészségügyi minisztérium államtitkárnak, első kézből származó információkkal szolgált az ottani koronavírus-helyzetről, és az Indexnek adott interjúban megerősítette, hogy lecsengőben van a járvány keleti szomszédunknál.

Igaz, hogy önöknél véget ért a járvány negyedik hulláma? Annak ellenére hogy mindössze 39 százalékos a román lakosság átoltottsága, míg nálunk éppen most érte el a hetven százalékot, de ennek ellenére sem csillapul a járvány hevessége.

Annyiban korrigálnám az ön által elmondottakat, hogy most már 40-42 százalékos az átoltottság, de tény, hogy nem is olyan régen még alig érte el a harminv százalékot. Sziszifuszi munkát kell végeznie a román egészségügyi kormányzatnak, mivel a lakosság hozzávetőleg fele vírus- és oltástagadó. Ehhez képest óriási eredmény, hogy mára már sikerült beoltanunk a népesség több mint negyven százalékát. És igen, valóban gyakorlatilag lecsengett a negyedik hullám. Tizennyolcmilliós lakossággal számolva – mintegy négymillió román tartósan külföldön él, mi úgy mondjuk, diaszpórában – a hatezer kórházi ápolt és az új esetek napi száma, az 1141, továbbá a szerdán a vírus szövődményeiben elhunyt 79 ember azt jelenti, hogy a csúcshoz képest, amikor október 22-én 18 863 új fertőzöttet, továbbá november másodikán 591 halálesetet regisztráltunk, drasztikusan javultak az adatok. Még messze nem tűnt el a koronavírus Romániából, de annak a hullámnak, amely nálunk augusztus elején kezdett emelkedni, most úgy tűnik, a végére értünk. 

Az a napi 79 halott, amit ön említett, sokkolóan jó adat a mi napi kétszáz körüli halottunkkal szemben, amit ráadásul a románhoz képest feleakkora magyar lakosság produkál. 

Igen, csak ne felejtse el: mi itt, Romániában sokkal hamarabb mentünk bele a negyedik hullámba, mint önök és a többi európai ország. Nálunk pontosan az alacsony átoltottság miatt és azért, mert nyáron a tengerpart benépesült a nyaralókkal, még többen voltak, mint a korábban csúcsévnek számító 2019-ben, ráadásul mindenfajta korlátozás és maszkviselési kényszer nélkül, továbbá óriási volt az ingázás a bolgár tengerpartra, ahol szintén nem voltak rendszabályok, szóval Románia Európában elsőként ment bele a negyedik hullámba, ami korrelációban volt az alacsony átoltottsággal. 

Mikor volt a csúcs, és milyen adatokkal?

Október közepén-végén. Ekkor több mint 19 ezer ember feküdt kórházban Covid-fertőzéssel, közülük ezerkilencszázan aneszteziológiás és intenzív terápiás kezelésben, napi 570-es halálozási számmal. Ilyen körülmények között jól jött Romániának, hogy Magyarország, Dánia, Olaszország, Csehország befogadott kórházi kezelésre szoruló betegeket, mivel nálunk már nem bírta mindezt a kórházi rendszer. Ezenfelül még gyógyszert is kaptunk a környező országoktól, az Európai Uniótól, oltóanyagra viszont nem volt szükségünk, mert vakcinával bőven el voltunk látva. Azonban nagyon nagy hiányunk volt gyulladáscsökkentő gyógyszerekből, amit a citokinvihar megállítására alkalmazunk az előrehaladott állapotba jutott betegeknél. 

Plazmaterápiát – ami Magyarországon bevált – önöknél is alkalmaztak?

Természetesen, már a harmadik hullám alatt is. Vérplazmából nem volt hiányunk.

Van-e valamiféle magyarázatuk arra, hogy Romániában december elejére miért ért véget lényegében a koronavírus-járvány negyedik hulláma? Miközben nálunk még javában tombol. 

Nézze, mire végleg lecseng a negyedik hullám, valószínűleg Romániáé lesz Európában a legtöbb halott és a leghosszabb időtartamú hullám. Ez olyan, mint a szánkózás, ha elindultál a lejtőn, hiába próbálod fékezni, a szánkó végigmegy a saját útján, amíg a lejtő aljára nem ér. Romániában a negyedik hullám berobbanása augusztus közepén lehetetlen helyzetbe hozta a döntéshozókat, mert augusztusban – a turistaszezon közepén – nem lehetett olyan korlátozó intézkedéseket bevezetni, amelyek esetleg lassították volna a járvány felfutását. Októberre, amikor tetőzött a halálozások száma, már sikerült konszenzust teremteni a társadalomban arra vonatkozóan, hogy szükség van a korlátozásokra. Ez és az átoltottság negyvenszázalékosra növelése, továbbá az iskolák bezárása két hétre hozzájárult ahhoz, hogy csillapodjon a járvány hevessége, leszálló ágba kerüljön a görbe. 

Ha jól értem, a negyedik hullám kifulladásának egyszerű a magyarázata: amennyivel korábban robbant be a többi európai országhoz képest, annyival korábban is csillapodott le. 

Igen, annak ellenére hogy jóval hosszabb volt az időtartama, mint a nagyobb átoltottsággal rendelkező országokban, például Magyarországon. Mivel rengetegen haltak meg és rengetegen szorultak intenzív terápiás kórházi kezelésre, szó sincs arról, hogy a csekély átoltottság miatt fulladt volna ki a negyedik hullám, éppen ellenkezőleg: ha már augusztusra magasabb lett volna Romániában az átoltottsági arány, jóval kevesebb áldozatot szedett volna a járvány. 

Tehát az oltástagadók ebben is tévedtek.

Sőt az adataink azt bizonyítják, hogy az elhalálozottak 92-93 százaléka nem volt beoltva. Máshonnan megközelítve: akik annak ellenére, hogy be voltak oltva, mégis kórházi kezelésre szorultak, kilencven százalékban megúszták tüdőérintettség nélkül, tehát a tüdejüknek nem lett semmi baja. Pontosan az oltásnak köszönhetően. Határozottan kijelenthetjük: az átoltottságnak köze van a védekezés hatékonyságához.

Az ünnepek közeledtével milliós számban jönnek haza rokonlátogatásra a Nyugat-Európában dolgozó és már letelepedett románok. Ez a népvándorlás nem jelent újabb kockázati tényezőt?

Amikor 2020 tavaszán első ízben jött haza százezres nagyságrendben a román diaszpóra – jórészt Magyarországon keresztül –, oltatlanul érkeztek, és behurcolták a vírust. Most viszont olyan országokból érkeznek, ahol már magas az átoltottság, jóval magasabb, mint Romániában. Tehát nem képviselnek kockázati tényezőt. Ami veszélyt jelent továbbra is, az a viszonylag alacsony, negyven százalék körüli átoltottság. Összegezve: a negyedik hullám nálunk, Romániában lejárt, azonban van egy rossz hírem: hamarosan kopogtat az ajtón az ötödik.

Te jó isten, biztos, hogy lesz ötödik hullám?

Egyértelmű. Ezt bátran idézheti tőlem. Persze eljön az az idő, amikor nemcsak a nyájimmunitás jön létre, hanem a szervezetünk legyőzi ezt a betegséget, a koronavírust. Magyarul hozzászokunk. A fontos az, hogy minél többször találkozzunk a vírussal. Ez kétféleképpen lehetséges: vagy oltás által, amikor legyengítve kapjuk, és hozzászoktatjuk a szervezetünket a vírushoz, vagy úgy, hogy életünket kockára téve megbetegszünk. Az első verzió mindenképpen veszélytelenebb, ezért is létfontosságú, hogy beoltassuk magunkat. Az oltásellenesek a második utat választják. Szívük joga. Mi, székelyek azt szoktuk mondani, hogy értékelendő azoknak az embereknek az attitűdje is, akik a nehezebb utat járják, de az nem igazán célravezető. Főleg akkor nem, ha bele is halnak...

(Borítókép: Vass Levente 2021. július 28-án. Fotó: Kiss Gábor / MTI)