Meglepetések az új német kormány szocdem tagjai között
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
A szocdemek (SPD) a 17 tagú új kormányban nyolc helyet kapnak, ebben benne van a kancellári poszt is. A maradék 9 helyen pedig a koalíciós partnerek osztoznak, vagyis a Zöldek és a szabaddemokraták (FDP). Olaf Scholz – leenedő kancellár – egyik nagyon régen hangoztatott ígéretét tartják szem előtt és a kabinetnek ugyanannyi hölgy, mint férfi kormánytagja lesz. A leendő minisztereket az SPD berlini központjában mutatta be a pártelnök.
Az egészségügyi tárcát az a Karl Lauterbach orvos kapja, aki a járvány elmúlt másfél évében a legelismertebb közegészségügyi szakértőként folyamatosan jelen volt a német média beszélgetős műsoraiban. Köszönetet mondott támogatóinak, mert az utolsó napokban még mindig bizonytalan volt kinevezése. Hangsúlyozta:
Le fogjuk győzni a járványt, amely azonban tovább marad velünk, mint azt sokan gondolnák. A hangsúly az oltáson lesz, de emellett az egészségügyi ellátórendszer megújítására is figyelnünk kell."
Vannak azért meglepetések is
Szakértők szerint az egyik legnagyobb meglepetés Nancy Faeser jelölése a belügyminiszteri posztra. A hesseni szocdemek vezetője, ám a tartományban ellenzékben vannak. Kinevezésével gyakorlatilag rálát majd az egész német belbiztonsági rendszerre. Rövid beszédében Faeser azt mondta, hogy elsősorban a szélsőjobboldali szélsőségesek ellen ígért harcot, ahogyan azt teszi a hesseni parlament hasonló vizsgálóbizottságában.
Sokan azt hitték, hogy a belügyi posztot egy másik női politikus, a jelenlegi igazságügyminiszter, Christine Lambrecht kapja, ám őt hadügyminiszternek jelölte Olaf Scholz.
Az építésügyi tárca élére a párt egyik alelnökét, a leendő kabinet egyetlen keletnémet tagját, Klara Geywitzet szánják. Az ő minisztériuma az egyik alap feltétel volt a koalíciós tárgyalásokon és ennek működtetésével akarja Scholz kancellár majd elérni, hogy évente 400 ezer új lakás épüljön, amelyek oldhatják a megfizethető bérlakások hiányának problémáját az országban.
Svenja Schulze, a nemzetközi gazdasági fejlesztési együttműködésért minisztérium élére jelölt politikus, korábban Angela Merkel kormányában a környezetvédelmi tárcát vitte. Hubertus Heil marad a munka- és szociális ügyekért felelős tárca élén, feladata lesz a munkanélküliségi juttatások rendszerének átalakítása. A kancelláriát pedig Wolfgang Schmidt viszi majd.
Milyen minisztériumokat kapnak a koalíciós partnerek?
A Zöldeké a külügyminisztérium, a környezetvédelmi, természetvédelmi, fogyasztóvédelmi és nukleáris biztonsági ügyeket felügyelő minisztérium, az élelmezési és mezőgazdasági tárca, valamint a kormányzati szerkezet egy további új eleme, a gazdasági szuperminisztériumként is emlegetett gazdasági és klímavédelmi ügyekért felelős tárca. A baloldali irányultságú ökopárt töltheti be a kulturális és médiaügyi államminiszteri pozíciót is.
Az FDP kapja a pénzügyminisztériumot, az oktatási és tudományos kutatási tárcát, az igazságügyi, valamint a közlekedési és a digitális infrastruktúrával foglalkozó minisztériumot.
Szerdán beiktathatják az új berlini kormányt
Szombaton az SPD pártkongresszusán elsöprő többséggel jóváhagyták a koalíciós megállapodást, a küldöttek 98,8 százaléka támogatta azt. Az FDP vasárnap rendkívüli online kongresszuson döntött, a küldöttek 92,24 százalékos támogatottsággal fogadták el a dokumentumot. Hétfőn pedig a Zöldek tagságának a többsége is megszavazta a koalíciós szerződést. A november 26-án kezdődött és hétfő 13 órakor véget ért digitális pártszavazást heves viták kísérték. A koalíciós szerződést főleg a párt balszárnya bírálta, szerintük a klímavédelemtől a menedékkérők társadalmi beilleszkedésének támogatásáig egy sor ügyben nem sikerült elég eredményt kiharcolni a leendő koalíciós partnereknél.
A párt vezetése azt emelte ki, hogy a megállapodás mindenkinek, így a Zöldeknek is vállalható kompromisszum. De melyek a megállapodás legfőbb elemei?
A szerződés alapján Németország az eredetileg ütemezett 2038 helyett 2030-ra felhagy a kőszén felhasználására épülő áramtermeléssel, és ugyancsak 2030-ra 80 százalékra emelik a megújuló forrásokból termelt áram arányát a jelenlegi 45 százalékról. A kormány legelső intézkedései között
9,60 euróról 12 euróra emelik az óránkénti bruttó minimálbért,
amivel a koalíciós pártok számításai szerint tízmillió munkavállaló helyzetét javítják.
A kiemelt témák közé tartozik a nagyvárosi régiókban jellemző lakásínség, illetve az alacsonyabb jövedelmű rétegeknek is megfizethető bérlakások hiányának enyhítése. A tervek szerint igyekeznek úgy alakítani a szabályokat és az állami támogatásokat, hogy az utóbbi éveket jellemző 250-290 ezres szintről 400 ezerre emelkedjék az évente épített lakások száma.
Ugyanakkor a koalíciós pártok az állami beruházások jelentékeny bővítésével együtt is elkötelezettek az úgynevezett alkotmányos adósságfék szabálya mellett, amely előírja, hogy a konjunkturális hatásoktól megtisztított költségvetési hiány nem haladhatja meg a hazai össztermék (GDP) 0,35 százalékát. A többi között arról is megállapodtak, hogy bevezetik a kannabisz legális és ellenőrzött értékesítését, és kiterjesztik az ártalomcsökkentő programokat.
Az utóbbi évek egyik leginkább vitatott ügyével, a menekültügyi rendszer alakításával kapcsolatban a szerződés folyamatosságot jelez. A törekvések középpontjában továbbra is az illegális migráció visszaszorítása és a folyamatok rendezett és ellenőrzött keretbe szervezése áll. Így a szerződésben a többi között rögzítették, hogy el kell indítani egy „hazatelepítési offenzívát”, amelynek célja elsősorban az elutasított menedékkérők közül a bűnözők és más veszélyes személyek kitoloncolásának előmozdítása.
Utolsó lépések
A kormányalakítás utolsó előtti állomásaként kedden Berlinben hivatalosan aláírják a koalíciós szerződést. Végül szerdán a szövetségi parlament (Bundestag) megválasztja kancellárnak az SPD-s Olaf Scholzot, Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnök pedig kinevezi a Scholz-kormány minisztereit.
(Borítókép: Olaf Scholz a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) kancellárjelöltje bemutatja az SPD tárcavezetõnek jelölt politikusait a párt berlini székházában tartott sajtótájékoztatón 2021. december 6-án. Fotó: Markus Schreiber / MTI / AP)