Startvonalon az új német kormány
További Külföld cikkek
A sort kezdjük az új kancellárral. Olaf Scholz személyisége hűen tükrözi azt, ami az északnémeteket jellemzi. Robotszerű munkastílusa, és botrányoktól mentes élete miatt az évek alatt méltán érdemelte ki a "Scholzmat" becenevet, de volt már teflonos Scholz is, éppen tiszta, feddhetetlen múltjára utalva. Hamburg egykori polgármestere, nem ismeretlen a németek számára, mivel Angela Merkel pénzügyminisztereként, és alkancellárként már tevékenyen kivette a részét az elmúlt évek politikai történéseiből. A világjárvány alatt a pragmatikus politikus több milliárd eurót pumpált a német gazdaságba és ez a lépése később komoly népszerűséget hozott neki.
A 63 éves vezetőnek várhatóan nem lesz könnyű dolga, hiszen a járvány negyedik hullámában olyan kérdésekkel is szembesülnie, amelyek kezelése még Németország számára sem egyszerű. Ilyen a kínai és az orosz terjeszkedés visszaszorítása, az éghajlatváltozás elleni küzdelem, az infláció megfékezése, a NATO iránti elkötelezettség fenntartása, és nem utolsó sorban a szélsőségek további előretörésének megakadályozása. Mindebben segítségére lesz az a 16 miniszter, akik közül néhányan még kezdők, míg mások viszont komoly tapasztalatokat szereztek már politikusként.
A kancellária vezetője, Wolfgang Schmidt
A Scholz jobbkezeként is ismert politikus régóta szoros munkakapcsolatban van a kancellárral. Mindketten Hamburgban nőttek fel, ott végezték jogi tanulmányaikat, majd belépve az SPD ifjúsági szervezetébe fokozatosan küzdötték fel magukat a politikai ranglétrán. A spanyolul folyékonyan beszélő Schmidt, ellentétben rideg kancellárjával, igazi kicsattanó egyéniség, aki aktív életet él a közösségi médiában, kiváltképpen a Twitteren. Schmidt fő feladata a koalíciós pártok közötti jó viszony fenntartása lesz.
Nancy Faesen belügyminiszter
Németország történetében először vezeti nő a belügyi tárcát, méghozzá egy kevésbé ismert politikus személyében. Faesen jelenleg Hessen tartományban vezeti az SPD-t. 2019 óta sikerült keményen fellépnie több, neonácikhoz köthető gyilkosság kivizsgálásának érdekében, amiért utólag több fenyegető levelet is kapott. Így valószínűleg a belügyi politikáját is a szélsőségekkel szembeni fellépés fogja leginkább meghatározni, de kiemelt szerepe lesz a migrációs politika kezelésében is. Faesen egyébként bevallottan rajong a színészekért, különösen Dustin Hoffmanért.
Karl Lauterbach egészségügyi miniszter
Lauterbach egy igazi szókimondó alak, akit különcnek tartanak még saját pártján belül is. Fura egyéniségének azonban jót tett a világjárvány idején elindult szakértői tevékenysége és az ehhez kapcsolódó folyamatos médiaszereplés. Azon politikusok közé tartozik, akik leginkább a szigorúbb korlátozásokban látták a pandémia megfékezésének lehetőségét. A több mint nyolcvanmilliós Németországot sújtó negyedik hullám azonban korábbi felfogása átértékelésére késztette Lauterbachot, aki szakított korábbi szemléletével, és már inkább a kötelező oltást támogatja.
Christine Lambrecht védelmi miniszter
Lambrecht személyében egy tapasztalt politikusról beszélhetünk, aki tagja volt az előző kormánynak is, ahol az igazságügyi tárcát vezette. Majd 2021 májusától átvette a család- és idősügyi miniszteri posztot, miután párttársa, Franziska Giffey, plágiumvádak miatt lemondott. Kritikusai leginkább azt róják fel az 56 éves politikusnak, hogy kevés tapasztalata van a nemzetbiztonság terén. Lambrecht védelempolitikai intézkedéseinek homlokterében elsősorban az elavult hadászati eszközök modernizálása áll. Ugyanilyen fontos a Bundeswehr számára a mielőbbi átállás a digitalizációra, és a kiberbiztonság.
Klara Geywitz építésügyi miniszter
Kis túlzással akár azt is állíthatnánk, hogy Geywith viszi tovább a merkeli örökséget, ugyanis a 46 éves politikus egyike azon két miniszternek, akik a keleti országrészből származnak. Geywitz 15 éven át a brandenburgi regionális parlament képviselőjeként dolgozott. Az új miniszternek vélhetőleg a legnagyobb fejfájást a lakhatási válság fogja okozni. Programjában mintegy 400 ezer új otthont ígért évente. A nagy kérdés, hogy az újonnan épülő lakások mennyire lesznek összhangban a fenntarthatósággal.
Robert Habeck gazdasági és klímavédelmi miniszter
A Németország zöld átállását koordináló csúcsminisztérium vezetésére nem is találhattak volna alkalmasabb embert. A melankólikus filozófus Robert Habeck a 2010-es években miniszterelnök-helyetesként, és az energetikáért, a környezetvédelemért, valamint a mezőgazdaságért felelős miniszterként tevékenykedett északi szülőhelyén, Schleswig-Holsteinben. Legfontosabb politikai törekvése egyértelműen a merkeli irány folytatása, vagyis az atomerőművek teljeskörű leállítása lesz. Az atomenergia után 2030-ig pedig a szénerőműveknek is búcsút inthetnek a németek. A zöld energiára való átállás vélhetőleg nem lesz egyszerű, annak főleg magas pénzügyi vonzatai miatt, így a későbbiekben Habeck könnyen vitába keveredhet majd a liberális szabaddemokrata pénzügyminiszterrel.
Annalena Baerbock külügyminiszter
A zöldek kancellárjelöltje korábban huzamosabb ideig élt az Egyesült Államokban, és Nagy Britanniában. A választási hajrában a személyét ért kritikák közül még a feltételezett plágiumvád sem tudta csökkenteni pártja népszerűségét. A legnagyobb kérdés, az hogy képes lesz-e az egykori zöld, Joschka Fischer külügyminiszter nyomdokaiba lépni. Köztudott, hogy Baerbock jóval keményebb vonalat képvisel Kínával, és Oroszországgal szemben, mint az előző Merkel kormány.
Környezetvédelmi és a természet megőrzéséért felelős miniszter, Steffi Lemke
Lemke személyében egy ugyancsak kevésbé ismert politikus lép porondra, ugyanakkor fontos hangsúlyozni, hogy az elmúlt két ciklusban a zöld képviselőcsoport szóvivőjeként vált ismertté. Rossz hír, hogy a klímavédelem immáron kikerült a minisztérium portfóliójából, ám ez vélhetőleg nem fogja eltántorítani a politikust attól, hogy továbbra is kiemelten foglalkozzon a nukleáris biztonság kérdésével. Ezek mellett kitüntetett figyelmet kell majd szentelnie az egyre súlyosabb aszályproblémák kezelésére is.
Cem Özdemir földművelésügyi miniszter
Az iszlám vallású 55 éves politikus kinevezése sokak számára meglepetés volt. A török gyökerekkel rendelkező férfi Recep Tayip Erdogan török államfő egyik kérlelhetetlen kritikusa. Az egykori szabadúszó újságírónak nem lesz könnyű dolga, a legnagyobb kihívást számára az új állattenyésztési normák bevezetése jelentheti, ami vélhetőleg sok gazda ellenérzését fogja kiváltani.
Christian Lindner pénzügyminiszter
A második legnagyobb tárca irányítása alá tartozó évi 500 milliárd euró felügyeletére, azt a Christian Lindert nevezték ki, aki közismerten konzervatív irányvonalat képvisel. Kérdés, miképp tudja érvényre juttatni elképzeléseit, egy olyan területen, ahol bírálói szerint még kevés tapasztalata van. Nagy valószínűség szerint komoly vitákra lehet majd számítania az Európai Unió soros elnökségét januárban átvevő franciákkal, akik enyhíteni akarnak az uniós adósságszabályok eddigi merev pénzügyi politikáján.
Marco Buschmann igazságügyi miniszter
A 44 éves politikust először 2009-ben választották be a Bundestagba. Lindner közeli bizalmasaként tartják számon, akinek sokat köszönhet a párt. Buschmann nemrégiben ígéretet tett újabb járványügyi intézkedések bevezetésére, nevezetesen, hogy felállít egy bizottságot, amelynek az eddigi hozott intézkedések felülvizsgálata, ellenőrzése lesz a feladata. A tárcának vélhetőleg ádáz harcot kell majd vívnia a törvényhozásban az elakadt rendőrség reform miatt is.
Volker Wissing a közlekedésért és a digitalizációért felelős miniszter
A liberálisok jelenlegi főtitkára korábban a Rajna-vidék-Pfalz tartomány miniszterelnök-helyettese volt 2016 és 2021 között. Legnagyobb vitái vélhetőleg a zöldekkel lesznek majd a közlekedés terén. Bár Németország már évekkel ezelőtt elhatározta, hogy kivonja a forgalomból a dízel autókat, az átállás nem fog egyik napról a másikra megtörténni, így Wissing kemény csatákra számíthat a koalíció zöld politikusaival.
A kabinet további tagja még a szociáldemokrata Svenja Schulze (gazdasági együttműködési és fejlesztési miniszter), Hubertus Heil (munka- és szociálisügyi miniszter), Anne Spiegel (család-, idős-, nőügyi és ifjúsági miniszter), és Bettina Stark-Watzinger (oktatási és kutatási miniszter).
Mik a tervek?
Az új koalíció színrelépése alapvetően írhatja át az eddigi német bel- és külpolitikát. Nagy kérdés, hogy a kormánykoalíció tagjai miképpen tudnak majd közös nevezőre jutni egy sor vitás kérdésben, presztízsveszteség nélkül. Amit eddig tudunk: az oltás kötelezővé tétele a jövő évtől. Ez várhatóan tömegtüntetésekhez vezethet, de a járvány leküzdése miatt - a szakértők szerint - mindenképpen meg kell lépni.
Azt is tervezik, hogy több pénz jutna az oktatásra, a választói korhatárt pedig levinnék a mostani 18-ról 16-ra. Az uniós politikában az előzetes nyilatkozatok alapján föderalista álláspontot fognak képviselni, ami több jogosítványt adna az európai intézményeknek.
(Borítókép: Olaf Scholz Berlinben 2021. december 8-án. Fotó: Christoph Soeder / POOL / AFP)