Értük szólnak a harangok Berlinben

Öt éve, 2016. december 19-én egy iszlamista terrorista, Anis Amri egy lopott kamionnal hajtott a tömegbe a Berlin központjában működő karácsonyi vásárba. A Deutsche Welle megfogalmazása szerint sok német akkor ébredt rá, hogy a terrorizmus az otthonukig is elért.

A berlini Breitscheidplatzon álló Kaiser Wilhelm templomban, pontban vasárnap este 8 óra két perckor tizenháromszor kongatják meg a harangot a 2016-os terrortámadás áldozatainak emlékére. Öt éve ebben az időpontban hajtott Anis Amri a tömegbe. A megemlékezésen Frank-Walter Steinmeier elnök mond beszédet. 2017-ben a terrortámadás évfordulóján Steinmeier sürgette a merénylettel kapcsolatos mulasztások feltárását, és hangsúlyozta: tanulni kell a hibákból.

A német államfő négy évvel ezelőtt úgy fogalmazott:

Ki kell mondani és be kell ismerni, hogy történtek megelőzhető hibák, és ki kell mondani azt is, hogy ennek a támadásnak soha nem lett volna szabad megtörténnie. Az a keserű igazság, hogy az állam nem tudta megvédeni az embereket.

Eredetileg tizenkét név szerepelt az áldozatok emlékművén, az idén azonban hozzáadtak egy tizenharmadikat is, ugyanis belehalt a merénylet során szerzett sérüléseibe egy férfi, aki elsők között sietett az áldozatok segítségére.

A Deutsche Welle felidézte, hogy Rainer Rothe német pszichológus, aki a terrortámadás több túlélőjét és az áldozatok rokonait is kezelte, nemrég bírálta a német kormányt, amiért „embertelenül” bánt a túlélőkkel. Rothe szerint az átlagos időtartam, ami eltelt a támadás, valamint a trauma feldolgozására indult terápia között, 357 nap volt. A pszichológus úgy látja, számos német intézményben nincs meg a kellő szakértelem a traumaterápia terén.

A Deutsche Welle azt is írta: öt évvel a terrorcselekmény után is sok a megválaszolatlan kérdés. Nem tudni például azt sem, hogy a tunéziai Anis Amri valóban magányos elkövető volt-e, és valóban külső segítség nélkül tervezte-e meg a terrortámadást. Lehetséges, hogy nem: az RBB közrádió nemrég úgy értesült, Amri az Iszlám Állam egyik magasrangú tisztségviselőjének utasítását hajthatta végre.

Amri 2015-ben menedékkérőként érkezett Németországba, előtte éveket töltött egy olasz börtönben. A menedékkérelmét elutasították. Öt éve decemberben megölt egy lengyel kamionsofőrt, Lukasz Urbant (egyike a 13 áldozatnak) és az ő járművével hajtott bele a tömegbe.

A támadás után Amrinak sikerült Hollandián, Belgiumon és Franciaországon keresztül Olaszországba szöknie, ahol december 23-án Milánó környékén megállították a rendőrök. Lövöldözni kezdett – ugyanazzal a fegyverrel, amivel Urbant is megölte –, végül a rendőrök agyonlőtték.

Amrit már évek óta figyelték a német rendőrök, mivel kapcsolatban állt jól ismert iszlamistákkal. Egy ponton azonban – fogalmazott a Deutsche Welle – a hatóságok végzetes hibát követtek el, hiszen úgy értékelték, már nem jelent fenyegetést.

Egy parlamenti vizsgálóbizottság három év alatt egy 1900 oldalas jelentést állított össze arról, meg lehetett-e volna akadályozni a terrortámadást. Arra jutottak, hogy több hatóság, köztük az alkotmányvédelmi hivatal is súlyos hibákat követett el, különös az egymás közti információcsere terén.

Angela Merkel német kancellár öt évvel ezelőtt arról beszélt, hogy a kormányának le kell vonnia a terrortámadás tanulságait. A Deutsche Welle szerint ma már lehetetlen volna a tömegbe hajtani egy berlini karácsonyi vásáron, számos betonakadállyal és egyéb biztonsági intézkedéssel védik ugyanis a tereket.

(Borítókép: A berlini rendőrség az esti megemlékezés előtt lezárja a terrortámadás emlékművének környékét 2021. december 19-én. Fotó: Fabian Sommer / dpa / Picture Alliance / Getty Images)