Újabb eljárást indít az Európai Bizottság Lengyelország ellen

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárást indít Lengyelország ellen, mivel szerintük „komoly aggályok” merültek fel a lengyel alkotmánybíróság júniusi és októberi döntései miatt – közölte szerdán a brüsszeli testület.

A lengyel alkotmánybíróság június 16-án kimondott döntésében alkotmányellenesnek minősítette az Európai Unió Bírósága által ideiglenesen elrendelt intézkedéseket a lengyel bírák fegyelmi felelősségére vonatkozó szabályozás miatt. Október 7-én pedig a testület azt a döntést hozta, hogy uniós szerződések egyes rendelkezései nincsenek összhangban a lengyel alkotmánnyal.

Az Európai Bizottság szerint a lengyel alkotmánybíróság e határozatai „sértik az autonómia, az elsőbbség, a hatékonyság és az uniós jog egységes alkalmazásának általános elvét, valamint az uniós bíróság ítéleteinek kötelező erejét”. A testület továbbá úgy véli, hogy az alkotmánybíróság döntései sértik az uniós jogot a hatékony bírói jogvédelemhez.

Az Európai Unió végrehajtó intézményének ezenkívül komoly kétségei vannak a lengyel alkotmánybíróság függetlenségével és pártatlanságával kapcsolatban, mivel szerinte több bíró kinevezése az alkotmányossági felülvizsgálati rendszer alapvető szabályainak megsértésével történt. Így „a testület működése már nem felel meg az uniós szerződésekben megfogalmazott követelményeknek. Ugyancsak szabálytalanság és hiányosságok jellemzik az alkotmánybíróság elnökének és alelnökének kinevezését is” – tette hozzá a bizottság.

Varsónak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon az Európai Bizottság állásfoglalására.

Lengyel miniszterelnök: Az Európai Bizottság téved, félreértelmezi a helyzetet

Az Európai Bizottság (EB) helytelenül értelmezi az uniós tagállamok és az Európai Unió (EU) szervei közötti hatásköri megosztást – jelentette ki szerdán Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő a kötelezettségszegési eljárás elindítására reagálva.

Az EB helytelenül értelmezi az uniós alapszerződés 5-ös cikkelyében foglalt elvet az átruházott hatáskörökről 

– kommentálta a döntést Morawiecki, válaszolva a sajtóértekezletén feltett újságírói kérdésre. Hozzátette: a téves értelmezés „természetesen problémát okoz”, mégpedig magára az EB-re vonatkozóan is.

A miniszterelnök ezután azt mondta, hogy szerinte egyre több uniós tagállam veszi észre, hogy „a hatásköröket valahogyan el kell határolni egymástól”, ezért meg kell különböztetni azt, amiről az EU dönthet, és azt, ami a lengyel államra tartozik.

Morawiecki nehezményezte azt is, hogy „tovább mélyül Brüsszel bürokratikus centralizmusa”, ennek a folyamatnak szerinte „valamilyen módon gátat kell vetni”. Azzal kapcsolatban, hogy az EB szerdán kétségbe vonta a lengyel alkotmánybíróság függetlenségét, a kormányfő hangsúlyozta: „igazán mélységesen nem ért egyet" ezzel az állítással.

A varsói taláros testület teljesíti a függetlenség és a pártatlanság minden követelményét, és arról gondoskodik, hogy az alaptörvény valóságosan Lengyelország legfőbb törvénye legyen

– húzta alá. A miniszterelnök kiemelte azt is, hogy az érvelés folytonossága áll fenn a lengyel alkotmánybíróság által különféle kormányok idején, konkrétan 2005-ben, 2010-ben, 2011-ben, valamint idén hozott, a lengyel és az uniós jog viszonyáról szóló ítéleteinél.

Stanislaw Kaleta igazságügyiminiszter-helyettes mindeközben a lengyel alkotmány és az ország szuverenitása elleni támadásnak nevezte az EB döntését. 

Olyan művelet van folyamatban, amelyben az alkotmánybíróságokat alárendelik az EU-nak

 – írta Kaleta a Twitteren. 

Az Európai Bizottság korábban már több kötelezettségszegési eljárást indított a lengyel kormány ellen. Az Európai Bizottság jelenleg is visszatartja a Lengyelországnak szánt több milliárd eurós támogatást az uniós helyreállítási alapból, mert igen komoly aggályai vannak azzal kapcsolatban, hogy az országban betartják-e a jogállamiság elvét. 

(via MTI)