További Külföld cikkek
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
- Megint kitört a hírhedt vulkán, lávafolyam indult a tűzhányóból
Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter leszögezte a teheráni hírügynökségnek: "a mai napon újabb tárgyalási forduló kezdődik, napirenden a büntetőintézkedések feloldása, a garanciák és az ellenőrzés kérdései szerepelnek".
"Számunkra a legfontosabb, hogy eljussunk ahhoz a ponthoz, amikor megbizonyosodhatunk, hogy az iráni kőolajat könnyen és mindenfajta korlátozás nélkül el tudjuk adni, és ennek a vételárát külföldi devizában átutalják iráni bankszámlákra, továbbá részesülhetünk a különféle iráni gazdasági ágazatokban megtermelt jövedelmekből"
Öthónapos szünet után november végén, immár a nyolcadik fordulóval indultak újra a tárgyalások a 2015-ben tető alá hozott megállapodás (JCPOA) felújításáról a továbbra is részes felek között (Németország, Franciaország, Nagy-Britannia, Kína, Oroszország, Irán). A küldöttségek hétfőn, a kora esti órákban gyűltek össze ismét Bécsben.
A 2015-ös nukleáris megállapodás lehetővé tette az iráni gazdaságot fojtogató szankciók egy részének feloldását, cserében a szigorú ENSZ-ellenőrzés alá helyezett iráni nukleáris program drasztikus csökkentéséért.
Az egyezmény azonban "tetszhalott állapotban" van azóta, hogy Washington egyoldalúan felmondta. "Sikerült kölcsönösen elfogadható dokumentumot kimunkálni. Ma ebben a témában kezdődnek meg a tárgyalások" - fogalmazott az iráni diplomácia irányítója.
Szaíd Katibzadeh, iráni külügyi szóvivő kijelentette:
azt tanácsoljuk a tárgyalások valamennyi résztvevőjének, hogy úgy menjen Bécsbe, hogy akarjon jó megállapodást elérni". Leszögezte azt is, hogy Teherán nem akar "időt és energiát vesztegetni".
Mint ismert 2018-ban Donald Trump akkori amerikai elnök kilépett a JCPOA-megállapodásból, amelyet korábban az Egyesült Államok mellett több más nagyhatalom és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség írt alá.
Az USA ezután újból szigorú gazdasági szankciókat vezetett be Teherán ellen, mire Irán egy évvel később azzal válaszolt, hogy újraindította, majd felgyorsította az urándúsítást, ami potenciális út a nukleáris fegyverekhez.
Joe Biden kormánya 2021-től a nukleáris megállapodás újrakötését ígérte, azonban a tárgyalások fél évig teljesen elakadtak, miután Iránban új, keményvonalas elnököt választottak Ebrahim Raiszi személyében. A perzsa ország egyik fő ellenzője Izrael nem vesz részt a tárgyalásokon, de Irán fő régiós ellenfeleként közvetlenül érintett a tárgyalások kimenetelében. Jair Lapid izraeli külügyminiszter Jeruzsálemben a parlament külügyi és védelmi bizottságának azt mondta:
Izrael nem ellenez semmilyen megállapodást”. Ellenez viszont „egy olyan alkut, amely nem teszi lehetővé a valódi felügyeletet sem az iráni atomprogram, sem az iráni pénz, sem az iráni terrorhálózat felett.
(Borítókép: Hoszein Amirabdollahián iráni külügyminiszter 2021. október 27-én Teheránban. Fotó: Meghdad Madadi / ATPImages / Getty Images)