Teherán szerint a Biden-kormány is felelős Szulejmáni megöléséért
További Külföld cikkek
- Meg kell műteni Benjamin Netanjahut
- A felrobbant gép egyik utasa utolsó üzenetében utalt arra, mi okozhatta a balesetet
- Csúnya kézírása miatt távozott üres kézzel egy bankrabló az Egyesült Államokban
- Meghalt Charles Dolan, az HBO alapítója
- Megszólaltak a szlovén hegyimentők, így zajlott a magyar túrázók mentése az Alpokban
Teherán szerint a nemzetközi jog értelmében az idei év elején hivatalba lépett amerikai kormány is felelős az al-Kudsz iráni elit kommandó parancsnokának két évvel ezelőtti megöléséért – írta meg az MTI.
Az iráni külügyminisztérium pénteken kiadott közleményében azt írta:
A Kászim Szulejmáni tábornok elleni terrortámadást az akkori (Donald Trump elnök vezette) amerikai kormány tervelte ki és hajtotta végre, de a jelenlegi Fehér Ház is felelős érte, végérvényes nemzetközi felelőssége van ebben a bűncselekményben.
Iránban pénteken egy hétig tartó megemlékezéssorozat kezdődött Szulejmáni tiszteletére. Az al-Kudsz kommandó a Forradalmi Gárda elit alakulat egyik egysége, amelynek néhai parancsnokát amerikai dróncsapás ölte meg 2020. január 3-án a bagdadi repülőtérhez vezető úton. Szulejmáni meggyilkolása felháborodást váltott ki Iránban, a parancsnokra hősként emlékeznek. Vele együtt akkor kilenc másik, magas rangú tisztségviselőt is megöltek, köztük Abu Mahdi al-Muhandiszt, az al-Hasd al-Saabi (Népi Mozgósítási Erők) nevű, Irán-barát iraki milíciahálózat második számú vezetőjét. A milícia azóta az iraki hadsereg részévé vált.
A Szulejmániról szóló megemlékezés részeként rakétadíszszemlét is tartanak Iránban január 7-én.
Keveset tudunk Szulejmáni életéről
Mint azt korábban megírtuk, Szulejmáni életéről keveset lehet tudni, ezért nemcsak befolyásos, hanem legalább annyira misztikus figuraként is élt a köztudatban. Még huszonévesen csatlakozott az iráni haderőhöz, akkor, amikor Szaddám Huszein iraki diktátor Irán ellen folytatott háborút. De Szulejmáni harcolt afgán kábítószercsempészek ellen, 1998-ban pedig őt nevezték ki a külföldi műveletekért felelős al-Kudsz élére.
Kémfőnökként Szulejmáni segítette az Irakban az egykori diktátor, Szaddám Huszein ellen harcoló kurdokat éppúgy, mint a libanoni Hezbollahot vagy a palesztin területeken aktív Hamászt. Miután az amerikaiak 2003-ban megszállták Irakot, Szulejmáni fedett akciói már az amerikai csapatok és bázisok elleni támadásokra fókuszáltak, ezekben a műveletekben több százan életüket vesztették.
Közben Irán és a nagyhatalmak között november óta folynak a tárgyalások Bécsben a 2015-ös nemzetközi nukleáris megállapodás felélesztéséről. A megállapodás annak hatására enyészett el, hogy a Donald Trump vezette amerikai kormányzat 2018-ban egyoldalúan kilépett belőle, és ismét szankciókat vezetett be Teherán ellen.
Ebben a cikkben a téma érzékenysége miatt nem tartjuk etikusnak reklámok elhelyezését.
Részletes tájékoztatást az Indamedia Csoport márkabiztonsági nyilatkozatában talál.