Anglia
2
Svájc
1
Németország bezár még három atomerőművet, egy lépésre van a teljes leszereléstől
További Külföld cikkek
-
Ismert politikus nevét kapja Milánó legnagyobb repülőtere - Újabb lövöldözés az Egyesült Államokban, legalább öten meghaltak
- Moszkvai vélemény: Orbán Viktor a lehető legjobb közvetítő
- Részeg utasok miatt fordult vissza a Ryanair egyik gépe
- Szexuális zaklatással vádolják Semjén Zsolt budapesti orosz szövetségesét
Utolsó előtti pontjához érkezett Németországban az a leszerelési program, amelyben Németország 2022 végéig minden atomerőművét bezárja. Az év utolsó napján, 2021. december 31-én jött a bejelentés, hogy
- a gundremmingeni (Bajorország),
- a brokdorfi (Schleswig-Holstein),
- és a grohndei (Alsó-Szászország)
atomerőmű befejezi a működését. A gundremmingeninek egy részét már lekapcsolták, de az évi tízmilliárd kWh energia, amelyet termel, elég München és az agglomeráció áramigényének a kielégítésére.
A bezárással Németországnak még három atomerőműve marad üzemben, ráadásul a munkának ezzel még nincs vége abban a háromban sem, ahol most húzzák le a rolót. Az üzemeltető, az E.ON becslése szerint legalábbis atomerőművenként 1,1 milliárd euróba kerülhet, hogy szétszereljék az épületkomplexumokat és elszállítsák a radioaktív hulladékot. A vállalat erre 9,4 milliárd eurót tett félre, a bontás várhatóan 2040-re fejeződik majd be.
A leszerelési programot még Angela Merkel volt német kancellár hirdette meg 2011. május 30-án a Japánban, Fukusimában történt atomkatasztrófa árnyékában. Németországnak akkor tizenhét atomerőműve volt. A nyolc legrégebbit azonnal bezárták, a többit lépcsőfokonként akarták. Közülük már csak három,
- az emslandi (Alsó-Szászország),
- az isari (Bajorország)
- és a neckarwestheimi (Baden-Württemberg)
üzemel.
Angela Merkel 2011-es bejelentése óta a megújuló energia szédítő fejlődésnek indult Németországban. A patinás kutatóintézet, a Fraunhofer Társaság szerint 2020-ban már több mint ötven százalékkal vezette az összes forrás listáját úgy, hogy tíz éve még kevesebb mint 25 százalékos része volt az energiaszükséglet biztosításában.
Az atomerőművek jelentőségének csökkenését jól mutatja, hogy 2020-ban mindössze 12,5 százalékos részük volt az egészben.
A sikertörténetet némiképp árnyalja, hogy a németek 2038-ig minden széntüzelésű erőművet be akarnak zárni, amihez 2030-ig a megújuló energiaforrásokból kellene fedezni a teljes szükséglet 65 százalékát. Ez egyrészt elég ambiciózus feladat elé állítja a világ legnagyobb lignittermelő országát, másrészt intő jel, hogy 2020-ban Németországban a szélerőművek mindössze 1,65 GW energiát állítottak elő. A kormányzati célok eléréséhez – hívja fel a figyelmet Claudia Kemfert, a DIW gazdasági kutatóintézet szakértője – évente még 5,9 GW energiát produkáló szélerőművet és 9,8 GW energiát biztosító naperőművet kellene üzembe helyezni.
Az atomerőművek bezárásának ötletéért nem mindenki rajong Európában. Franciaországban az energiaszükséglet hetven százalékát atomerőművek fedezik, ezt akarják 2035-ig ötven százalékra csökkenteni, nem mellesleg pedig a világ legnagyobb áramexportőreként évi több mint hárommilliárd euró bevételt szerez energiakereskedelemből. Egyébként a nukleáris energia az egyik ritka kérdés, amelyben Emmanuel Macron és Orbán Viktor egyetért, amit a magyar miniszterelnök hangsúlyozott is a francia államfő december 13-i budapesti látogatásán. Ehhez az összhanghoz persze lehet némi köze a politikának is, vagyis hogy Németországot december 8. óta nem jobboldali, hanem baloldali vezetésű kormány irányítja már.
(Borítókép: A gundremmingeni atomerőmű 2018-ban. Fotó: Stefan Puchner / picture alliance / Getty Images)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
