Az amerikaiak többsége elítéli a Capitolium elleni támadást

Szinte napra pontosan egy évvel a Capitolium (az Amerikai Egyesült Államok Kongresszusa) elleni támadás után az amerikaiak jelentős többsége elítéli a támadást, derül ki az ABC News és az Ipsos közös felméréséből, amiről az ABC News számolt be szombaton.

A megkérdezettek 72 százaléka szerint azok, akik részt vettek az ostromban, a demokráciát fenyegették, a válaszolók 25 százaléka szerint azonban éppen hogy ők védelmezték azt.

Látványos a pártpreferencia szerinti törés: a demokraták 96 százaléka, míg a republikánusoknak csak a 45 százaléka tartja a demokrácia elleni fenyegetésnek az ostromot. Utóbbiak 52 százaléka szerint a támadásban részt vevők a demokráciát védték.

A demokraták 91 százaléka szerint Donald Trump volt republikánus elnök – aki elvesztette a 2020-as választást, így az események idején elnöksége utolsó heteit töltötte – jelentős részben felelős a történtekért.

Ugyanakkor a republikánusok 78 százaléka szerint Trump csak kis részben vagy egyáltalán nem felelős. Összességében az amerikaiak 58 százaléka teszi felelőssé nagy részben vagy túlnyomó részben Trumpot.

Az ABC News megjegyezte, hogy e tekintetben alig van változás az ostrom utáni napokban végzett ABC News/Washington Post felméréshez képest, amikor a megkérdezettek 57 százaléka hibáztatta Trumpot.

A hírportál felidézte, hogy Donald Trump nemrég a Fox Newsnak nyilatkozva nyugtató szándékúnak nevezte saját tavalyi beszédét, a történteket pedig tüntetésnek, nem pedig felkelésnek minősítette.

Az ABC News megfogalmazása szerint a volt elnök „kitartóan és alaptalanul” állítja, hogy „ellopták tőle a választást”. A mostani felmérés erre is kitért: az amerikaiak 65 százaléka szerint a demokrata Joe Biden 2020-as győzelme legitim volt – egy éve 68 százalék volt ezen a véleményen.

Szinte mindegyik demokrata, 93 százalék legitimnek tartja a választást, ezzel szemben a republikánusok 71 százaléka úgy véli, a valódi győztes Donald Trump volt.

Öten haltak meg a zavargásokban

Decemberi összefoglalójában az MTI is felidézte a tavaly januárt 6-án történteket. Tüntetők, köztük Donald Trump volt elnök hívei is az elnökválasztáson alulmaradt elnök beszéde után megrohamozták az amerikai törvényhozás washingtoni székhelyét, ahol a szenátus a 2020. november 3-i elnökválasztás eredményét hitelesítette.

A Capitoliumot ki kellett üríteni, a rendet csak órák múlva sikerült helyreállítani, a zavargásokban öten életüket vesztették. Az események után a legnagyobb közösségi médiaplatformok – a szólásszabadság korlátozhatóságának kérdését felvetve – felfüggesztették Donald Trump fiókjának használatát.

A demokrata többségű képviselőház 13-án lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségre vonási eljárást indított Trump ellen, akit a szenátus február 13-án felmentett, így ő lett az első elnök, aki ellen kétszer is megindult az impeachment.

A képviselőház május 21-én kétpárti vizsgálóbizottság létrehozásáról döntött. Miután ezt a szenátusban a republikánusok megakadályozták, a képviselőház különbizottságot hozott létre.

December 23-án Donald Trump a washingtoni legfelsőbb bírósághoz fordult, hogy megakadályozza iratok átadását a Capitolium ostromát vizsgáló kongresszusi bizottságnak. A Capitolium ostromával összefüggésben eddig több mint 570 embert vettek őrizetbe, és 650 esetben indult büntetőeljárás az amerikai igazságügyi minisztérium szerint.

Az események évfordulóján, 2022. január 6-án Joe Biden amerikai elnök nyilatkozatot tesz közzé, míg Donald Trump sajtótájékoztatót tart majd.

(Borítókép: A Capitolium elleni támadás 2021. január 6-án. Fotó: Brent Stirton / Getty Images)