Szulejmáni miatt Irán megkereste az ENSZ-t

Az iráni Forradalmi Gárda magas rangú parancsnokát és Abu Mahdi al-Muhandiszt, a Népi Mozgósítási Erők (al-Hasd as-Saabi) nevű, Irán-barát iraki milíciahálózat második számú vezetőjét egy amerikai dróntámadásban ölték meg 2020. január 3-án, amit Donald Trump akkori elnök rendelt el.

A világszervezetnek ki kell merítenie minden lehetőséget, ideértve egy határozat meghozatalát is, hogy elítélje ezt a terrorcselekményt és elejét vegye ilyen bűncselekményeknek a jövőben

– idézi az MTI Mohammed Degán iráni alelnök levelét.

Degán szerint a támadás sértette a nemzetközi jogot és aláásta a békét a térségben. Hozzátette, hogy az ENSZ-nek mielőbb el kell ítélnie ezt „az embertelen incidenst a lehető leghatározottabb módon”.

Szulejmáni és al-Muhandisz halála után Irán és az Egyesült Államok veszélyesen közel került egy fegyveres konfliktus kirobbanásához, és a merénylet általános felháborodást váltott ki Irakban. A bagdadi parlament pár nappal később egy jogilag nem kötelező erejű határozatot fogadott el, amely minden Irakban állomásozó külföldi erő azonnali kivonására szólított fel.

Irán, különösen pedig a Forradalmi Gárda bosszúért kiáltott, a teheráni vezetés ugyanakkor elítélte a nemzetközi közösség hallgatását az ügyben.

Kászim Szulejmáni tábornok az al-Kudsz iráni elitkommandó parancsnoka volt, ami a Forradalmi Gárda külföldi műveletekért felelős alakulata. Az al-Kudsz különösen jelentős szerepet játszott a Teheránnal szövetséges Bassár el-Aszad szíriai elnök hatalmának megtartásában. Iránban Szulejmánira nemzeti hősként tekintenek, az Egyesült Államok ugyanakkor egy olyan terroristának bélyegezte, aki az iszlám köztársaság közel-keleti katonai beavatkozását testesítette meg.

(via MTI)