Páncélozott járművekkel vonultak be az oroszok Kazahsztánba, ropognak a fegyverek

Moszkva szerint a kazahsztáni válság olyan kívülről sugalmazott kísérlet, amelynek célja erőszakos módon aláásni az ország biztonságát és integritását – olvasható az orosz külügyminisztérium csütörtökön kiadott közleményében.

A dokumentumot azzal kapcsolatban hozták nyilvánosságra, hogy a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezetének (KBSZSZ) Kollektív Biztonsági Tanácsa csütörtökön úgy döntött, Kazahsztánba vezényli a szervezet békefenntartó erőit. 

Orosz hírügynökségekre hivatkozva a Guardian hírt adott arról, hogy orosz paramilitáris erők már megérkeztek Kazahsztánba a „békefenntartó” hadművelet keretében.

Az áldozatok számáról nehéz megbízható információt szerezni, helyi hírügynökségek Almati rendőrségének szóvivőjére hivatkozva azt állítják, hogy a kormányzati épületek ostromakor többtucatnyian meghaltak. A városi hatóságok csütörtöki közlése szerint 353 rendőr megsérült és tizenkettő életét vesztette.

A TASZSZ orosz hírügynökség jelentése szerint katonák tüzet nyitottak katonák azokra, akik feltételezésük szerint a zavargásokat szítják Almati főterén.

A katonák ezt megelőzően hangosbemondón a tér elhagyására szólítottak fel, és figyelmeztették a zavargások résztvevőit, hogy ellenkező esetben tüzet nyitnak. A tájékoztatás szerint a katonák autókat is célba vettek, közölte az MTI. 

Az állami televízió bejelentette, hogy a Kazah Nemzeti Bank valamennyi pénzintézet működését felfüggesztette. Az ország csaknem teljes területén lekapcsolták az internetet és a telefonhálózatot.

Az még nem világos, hogy a KBSZSZ mennyi csapatot küld az országba, és azok mennyi ideig fognak maradni. Leonyid Kalasnyikov orosz parlamenti képviselő úgy nyilatkozott az Interfax hírügynökségnek, hogy a katonák addig maradnak, amíg „a kazah elnök szükségesnek ítéli”. Elmondása szerint fő céljuk az ország „infrastruktúrájának” védelme. 

Nikol Pasinján örmény miniszterelnök, a KBSZSZ jelenlegi elnöke Facebookon azt írta, hogy a csapatok „korlátozott ideig” maradnak Kazahsztánban, hogy „stabilizálják és megoldják a helyzetet”, közölte a Washington Post. 

Moszkva szerint kívülről szítják a zavargásokat

Az orosz külügyminisztérium által kiadott kommüniké szerint

az Oroszországi Föderáció, megerősítve eltökéltségét szövetségesi kötelezettségeinek teljesítésére, támogatta sürgős intézkedések elfogadását a kazahsztáni belpolitikai helyzet gyors romlása és az erőszak növekedése miatt.

Oroszország a

baráti országban a közelmúltban történt eseményeket arra irányuló, kívülről szított kísérletnek tekinti, hogy kiképzett és szervezett fegyveres formációk felhasználásával, erőszakot alkalmazva aláássák az állam biztonságát és integritását.

A külügyi tárca hangsúlyozta: az Oroszországi Föderáció folytatja a szoros konzultációkat a kazah féllel és más KBSZSZ-szövetségesekkel,

hogy elemezzék a helyzetet, és szükség esetén további hatékony lépéseket foganatosítsanak, mindenekelőtt a kazah rendvédelmi szervek támogatására a terrorellenes művelet végrehajtásában, szavatolva az ország minden békés állampolgárának biztonságát. A fellépés kiterjed a létfontosságú infrastrukturális létesítmények biztonságára, felszabadításukra, hogy visszaállítsák felettük a kazah hatóságok ellenőrzését.

„A köztársaság normális életének mielőbbi helyreállításában vagyunk érdekeltek” – hangsúlyozta az orosz külügyminisztérium.

A KBSZSZ Kollektív Biztonsági Tanácsa csütörtökön Kaszim-Zsomart Tokajev kazah elnök kérésére úgy döntött, korlátozott időre kollektív békefenntartó erőket küld a köztársaságba, hogy stabilizálják és normalizálják a helyzetet az országban.

Az orosz külügyminisztérium közleményében kiemelte, hogy a döntés az 1992. május 15-i Kollektív Biztonsági Szerződés 4. cikkével összhangban született, amely kimondja, bármely tagállam elleni agresszió esetén (ideértve a biztonságot, stabilitást, területi integritást és szuverenitást fenyegető fegyveres támadást) az érintett kérésére a többi tagállam haladéktalanul biztosítja a szükséges támogatást, beleértve a katonait is.

A kazahsztáni tüntetések január 2-án kezdődtek az ország délnyugati részén fekvő Mangisztau régióbeli Zsanaozenben és Aktauban, ahol a lakosok a cseppfolyósított gáz árának emelkedése ellen tiltakoztak. Két nappal később zavargások törtek ki Almatiban és az ország más városaiban, ahol a tüntetők összecsaptak a rendőrökkel. Halálos áldozatok is voltak.

Kaszim-Zsomart Tokajev elnök szerdán kéthetes szükségállapotot rendelt el az egész országban, és menesztette a kormányt. Egyben bejelentette, hogy segítségért fordult az Oroszország vezette, több volt szovjet köztársaságot tömörítő katonai szövetség, a Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete államfőihez az országát fenyegető „terrorveszély” ellen.

(Borítókép: A felgyújtott polgármesteri hivatal épülete Almatiban, Kazahsztánban 2022. január 6-án. Fotó: Pavel Mikheyev / File Photo / Reuters)