Az elmúlt hét év volt a legmelegebb a Földön
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Külföld cikkek
-
Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt - Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
- Megint kitört a hírhedt vulkán, lávafolyam indult a tűzhányóból
Egy friss kutatás szerint az elmúlt hét év volt az eddigi legforróbb a Földön. Ez számszerűsítve annyit tesz, hogy az átlaghőmérséklet 1,2 fokkal haladta meg az iparosítás előtti szintet. A Copernicus európai klímaügynökség adatai szerint a légkör szén-dioxid-tartalma rekordszintre emelkedett, és az üvegházhatást okozó metán kibocsátása is újabb rekordot ért el.
A globális éghajlatváltozás soha nem látott extrém időjárási körülményeket hozott. Európa a valaha volt legmelegebb nyarát élte át.
Szicília például 48,8 Celsius-fokkal megdöntötte a legmagasabb hőmérsékleti rekordot, miközben Olaszországban, Görögországban és Törökországban heves erdőtüzek dúltak.
A kínai meteorológiai ügynökség nemrég azt írta, hogy 2021 volt az ország legmelegebb éve, és északi régiójában ez volt a legcsapadékosabb, Henan tartomány júliusi áradásai pedig több száz halálos áldozatot követeltek.
Aggodalomra ad okot, hogy az Az Európai Unió Kopernikusz Klímaváltozás-Intézetének mérései szerint a 22 legmelegebb évből 21 az ezredforduló után volt tapasztalható.
A tanulmány szerint megháromszorozott a metán légköri szintje az egy évtizeddel ezelőtti szinthez képest. Ennek háttérében az állhat, hogy egyre nagyobb a művelésbe bevont mezőgazdasági terület, különösen ott, ahol szarvasmarha-tenyésztést folytatnak.
A globális felmelegedést alapvetően négy üvegházhatású gáz (CO2, metán, nitrogén-oxidok és fluorozott szénhidrogének) koncentrációjának növekedése okozza. Ez a koncentrációnövekedés döntően az emberi tevékenységhez köthető, sőt maga az átlaghőmérséklet-emelkedés is erősítheti a folyamatot.
A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés nyomán ugyan rövid ideig „fellélegezhetett” a Föld, mivel a korlátozások hatására a kulcsfontosságú iparágakban jelentősen visszaesett a termelés, illetve zsugorodott a belföldi repülőjáratok száma. Azonban a korlátozások feloldása után ismét rekordszintre emelkedett a kibocsátások mértéke.
Kína éves károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlődő országét együttvéve.
A Rhodium Group amerikai agytröszt becslései szerint a bolygó legnépesebb országa 2019-ben először lépte túl a 14 gigatonnányi szén-dioxid-ekvivalenst, amely a világ emissziójának 27 százalékát jelenti.
A második helyen álló Egyesült Államok kibocsátása a teljes emisszió 11 százalékát, a harmadik helyen álló India pedig 6,6 százalékát adja. India első alkalommal került fel a „dobogóra”.
Kína elnöke kijelentette, hogy célul tűzi ki 2060-ra a szén-dioxid-semlegesség elérését. Ez azt jelenti, hogy nem bocsát ki több szén-dioxidot, vagy hogy teljes mértékben kompenzálja a szén-dioxid-emissziót.
(Borítókép: Egy turista Szicíliában 2021. augusztus 16-án. Fotó: Stefano Guidi / Getty Images)
(via Guardian)
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
