Az elmúlt hét év volt a legmelegebb a Földön

GettyImages-1334541534
2022.01.10. 21:04
Hiába a párizsi klímaegyezmény, az utóbbi hét évben továbbra is folytatódott a globális felmelegedés. Egy friss kutatás szerint az okok mögött egyértelműen a növekvő károsanyag-kibocsátás áll.

Egy friss kutatás szerint az elmúlt hét év volt az eddigi legforróbb a Földön. Ez számszerűsítve annyit tesz, hogy az átlaghőmérséklet 1,2 fokkal haladta meg az iparosítás előtti szintet. A Copernicus európai klímaügynökség adatai szerint a légkör szén-dioxid-tartalma rekordszintre emelkedett, és az üvegházhatást okozó metán kibocsátása is újabb rekordot ért el. 

A globális éghajlatváltozás soha nem látott extrém időjárási körülményeket hozott. Európa a valaha volt legmelegebb nyarát élte át. 

Szicília például 48,8 Celsius-fokkal megdöntötte a legmagasabb hőmérsékleti rekordot, miközben Olaszországban, Görögországban és Törökországban heves erdőtüzek dúltak.

A kínai meteorológiai ügynökség nemrég azt írta,  hogy 2021 volt az ország legmelegebb éve, és északi régiójában ez volt a legcsapadékosabb, Henan tartomány júliusi áradásai pedig több száz halálos áldozatot követeltek. 

Aggodalomra ad okot, hogy az Az Európai Unió Kopernikusz Klímaváltozás-Intézetének mérései  szerint a 22 legmelegebb évből 21 az ezredforduló után volt tapasztalható.

A tanulmány szerint megháromszorozott a metán légköri szintje az egy évtizeddel ezelőtti szinthez képest. Ennek háttérében az állhat, hogy egyre nagyobb a művelésbe bevont mezőgazdasági terület, különösen ott, ahol szarvasmarha-tenyésztést folytatnak. 

A globális felmelegedést alapvetően négy üvegházhatású gáz (CO2, metán, nitrogén-oxidok és fluorozott szénhidrogének) koncentrációjának növekedése okozza. Ez a koncentrációnövekedés döntően az emberi tevékenységhez köthető, sőt maga az átlaghőmérséklet-emelkedés is erősítheti a folyamatot. 

A koronavírus-járvány okozta gazdasági visszaesés nyomán ugyan rövid ideig „fellélegezhetett” a Föld, mivel a korlátozások hatására a kulcsfontosságú iparágakban jelentősen visszaesett a termelés, illetve zsugorodott a belföldi repülőjáratok száma.  Azonban a korlátozások feloldása után ismét rekordszintre emelkedett a kibocsátások mértéke. 

Kína éves károsanyag-kibocsátásának mértéke túlszárnyalja az összes fejlődő országét együttvéve.

A Rhodium Group amerikai agytröszt becslései szerint a bolygó legnépesebb országa 2019-ben először lépte túl a 14 gigatonnányi szén-dioxid-ekvivalenst, amely a világ emissziójának 27 százalékát jelenti.

A második helyen álló Egyesült Államok kibocsátása a teljes emisszió 11 százalékát, a harmadik helyen álló India pedig 6,6 százalékát adja. India első alkalommal került fel a „dobogóra”.

Kína elnöke kijelentette, hogy célul tűzi ki 2060-ra a szén-dioxid-semlegesség elérését. Ez azt jelenti, hogy nem bocsát ki több szén-dioxidot, vagy hogy teljes mértékben kompenzálja a szén-dioxid-emissziót.

(Borítókép: Egy turista Szicíliában 2021. augusztus 16-án. Fotó: Stefano Guidi / Getty Images)
(via Guardian)

Klímaváltozás, környezettudatosság, fenntartható jövő.
Ezek nem csak trendi hívószavak, hanem a közös valóság, amiben mindannyian élünk. A Zöld Indexen mi is kiemelt figyelemmel foglalkozunk ezekkel a témákkal. Ha te is fontosnak tartod, hogy azoknak is élhető bolygójuk legyen, akik ma születnek, csatlakozz hozzánk a Zöld Indexen.