Két napon belül elkezdik a külföldi csapatok kivonását Kazahsztánból

GettyImages-1237550421
2022.01.11. 11:06
Tokajev elnök szerint ezzel együtt a legfőbb cél most a külföldi befektetők bizalmának helyreállítása, befutottak az első összesítések, már tudják, mekkora károkat okoztak a zavargások.

Az Oroszország vezette Kollektív Biztonsági Szerződés Szervezete (ODKB) két napon belül megkezdi csapatainak kivonását Kazahsztánból – közölte a kazah elnök a parlamentben. Kaszim-Zsomart Tokajev hozzátette, hogy a békefenntartó erők küldetése sikeresen befejeződött, a kontingens fokozatos kivonása megkezdődik. Ez a folyamat nem tart tovább tíz napnál.

Az olajban gazdag egykori szovjet tagköztársaságban több nagyvárosban kormányépületeket támadtak meg, miután az üzemanyagárak emelkedése elleni, eredetileg békés tüntetések erőszakba torkollottak. Tokajev korábban arra hívta fel a figyelmet, hogy a támadók között iszlamista fegyveresek is voltak, akik a régió országaiból, Afganisztánból és a Közel-Keletről érkeztek.

Egy héttel a véres zavargásokat követően most parlamenti beszédében

a kazah elnök azzal vádolta meg elődjét, Nurszultan Nazarbajevet, hogy elősegítette egy „gazdag kaszt” kialakulását, ez társadalmi elégedetlenséget keltett, és ez is hátterében állt a kirobbant társadalmi haragnak.

Az államfő az ülésen Alihan Szmajilovot jelölte új miniszterelnöknek, akit a parlament alsóháza megszavazott. Ezt követően Tokajev megbízta a kormányfőt, hogy három héten belül dolgozzon ki kormányzati cselekvési programot a 2022-es évre, amit majd a február eleji kibővített kormányülésen megvitatnak. 

Az államfő szólt arról is, hogy át kell alakítania az ország nemzetbiztonsági rendszerét. A fegyveres erők, a bűnüldözési struktúrák, a nemzetbiztonsági ügynökségek és a külföldi hírszerző szolgálatok munkáját át kell szervezni. Ezeknek a szervezeteknek együtt kell dolgozniuk az emberek, az alkotmányos rend maximálisan hatékony védelme érdekében.

Közben az elnök bejelentette, hogy a kazah állam minden kötelezettségének eleget tesz a külföldi befektetőkkel szemben. Kaszim-Zsomart Tokajev azt mondta:

Kazahsztánban a külföldi befektetések minden feltétele rendelkezésre áll. Abban vagyunk érdekeltek, hogy meg is maradjon ez a befektetői környezet.

Az államfő ígéretet tett arra, hogy az állam minden szükséges intézkedést megtesz a hazai és a külföldi befektetők bizalmának helyreállítására. Hangsúlyozta: az állam teljesíti minden kötelezettségét és garanciavállalását.

Menekülne a nagytőke?   

Kaszim-Zsomart Tokajev úgy vélte, a rendkívüli állapot miatt nagy a kockázata annak, hogy egyes pénzügyi-ipari csoportok tőkét vonnak ki az országból külföldre, egyebek mellett fiktív tranzakciók révén. Az államfő ezzel kapcsolatban megjegyzete: „egyes személyek számláin már mozgás látható”, ezért utasította a kazah jegybankot arra, hogy felügyeljen és ellenőrizzen minden tranzakciót és személyt, ha felmerül a „nem megalapozott forráskivonás” gyanúja.

Az államfő egyben öt évre moratóriumot hirdetett a kormánytagok, a régióvezetők és a képviselők fizetésének emelésére. Kaszim-Zsomart Tokajev emlékeztetett arra, hogy 2021 végén megvitatták a tisztviselők fizetésének kérdését. Szerinte a fizetésük korrekt. „A közalkalmazotti kategóriának a fizetése teljesen elegendő” – hangsúlyozta az államfő. 

Összesítették a károkat

Az év eleji kazah megmozdulások mintegy 95,3 milliárd tenge (több mint 220 millió dollár) kárt okoztak a helyi vállalkozásoknak, lényegében az összes veszteség Almatiban keletkezett – közölte a kazah Országos Vállalkozói Kamara.     

A kamara közleménye szerint „a kár teljes összege előzetes számítások szerint közel 95,3 milliárd tenge volt, ebből Almatiban 93,8 millió tenge”. Az eddig beérkezett adatok szerint 1528 vállalkozás szenvedett el kárt, döntő többségük a kereskedelmi ágazatban. Előző nap Tokajev kazah elnök azt mondta, hogy Kazahsztán túlélte a puccskísérletet.

A fő csapás Almati városa ellen irányult. Ennek a városnak a bukása előkészítette volna az utat a sűrűn lakott déli részek, majd az egész ország hatalomátvételéhez

– fejtette ki az államfő, hozzátéve, „ezután a főváros elfoglalását tervezték”.

(Borítókép: Lángoló polgármesteri hivatal Almatiban 2022. január 5-én. Fotó: Valery Sharifulin / TASS / Getty Images)