Ezek voltak tavaly a legdrágább természeti katasztrófák a világon
További Külföld cikkek
- Harminckét ember meghalt egy buszbalesetben Brazíliában
- Legalább 13 ember meghalt Nigériában, amikor tömegverekedés alakult ki a karácsonyi adományok elosztása miatt
- Terror Magdeburgban: egy kilencéves gyerek is a támadás áldozata
- Hatvan év után végleg kivonul az egyik legnagyobb európai ország Csádból
- Fidesz−KDNP EP-delegációja: A fizikai bántalmazás nem fér be a véleménynyilvánítás szabadságának keretei közé
A Munich Re szerint a biztosítók által kifizetett kárérték döntő többségéért a természeti katasztrófák tehetők felelőssé. A tavaly júliusi áradások Nyugat-Európában globálisan a második legdrágább csapásnak számítottak. A német viszontbiztosító közzétette azt a jelentését, amelyben összegzik a katasztrófák után a világon kifizetett biztosítások összegét. Ez mintegy 280 milliárd dollárt tesz ki, és pontosan illeszkedik abba az emelkedő trendbe, amely évről évre egyre nagyobb összeg kifizetését teszi szükségessé a klímaváltozásnak betudható természeti csapások nyomán.
A klímaváltozás eredményeként egyre gyakrabban fogunk szembesülni extrém, pusztító időjárási körülményekkel
– mondta a biztosítótársaság tudományos munkatársa.
A legdrágább természeti csapások 2021-ben
A jelentésből kiderül, hogy a biztosítási összeg egy jelentős része az Egyesült Államokban keletkezett hurrikánok, tornádók és áradások eredményeként.
Tavaly egyébként az Ida nevű hurrikán okozta a legnagyobb pusztítást, a nyomában a károk elérték a 65 milliárd dollárt.
Úgy becsülik, hogy összességében mintegy 145 milliárdos kár érte az USA-t mind az összkárokat, mind pedig a biztosított károkat tekintve. Ez arányaiban jóval több, mint az azt megelőző éveké volt. 2019-ben például az összes kár értéke 52 milliárd dollárt tett ki.
Nem szabad megfeledkeznünk arról a ritka hideghullámról sem, amely februárban csapott le az Egyesült Államokra, és beterítette még a déli Texas államot is, ahol Houstonban mínusz 8 fokot mértek. Bár hasonló fagy évtizedenként egyszer jellemző Texasra, az állam energiahálózata, infrastruktúrája és épületei nincsenek felkészülve ilyen extrém terhelésre. Milliók maradtak napokig áram nélkül. A károk értéke harmincmilliárd dollárt tett ki, amelynek azonban csak a fele volt biztosítva.
Európa nyugati felét júliusban érte el kiterjedt esőzés, aminek hatására nagyon sokfelé alakultak ki villámáradások – ez az Ahr folyó esetében volt kritikus –, aminek nyomán számtalan épületet mosott el az ár, és nagy károk keletkeztek az infrastruktúrában; hidak és autóutak semmisültek meg. 220 ember vesztette életét.
Szeptemberben a Kanári-szigeteken tört ki a Cumbre Vieja-vulkán. A lávaömlés csak három hónappal később, december 25-én szűnt meg. A lávafolyam háromezer ingatlant pusztított el, a károk értéke eléri az egymilliárd dollárt, ám ennek csak töredéke volt biztosítva.
Ázsia még viszonylag jól megúszta a tavalyi évet. A természeti károkat ötvenmilliárd dollárra becsülik, ebből kilencmilliárdnyi volt biztosítva. Nyáron Kína középső részén a heves esőzések nyomán megáradt folyók átléptek a gátakon, és főleg Henan tartományban okoztak jelentős károkat, mintegy 16 milliárd dollár értékben, azonban ennek talán a tíz százalékára kötöttek biztosítást. Februárban Japán keleti partjainál regisztráltak egy, a Richter-skála szerinti 7,1-es erősségű földrengést, amely 7,7 milliárd dolláros kárt hagyott maga után, ennek hetven százaléka nem volt biztosított.
(Borítókép: A Cumbre Vieja-vulkán kitörése Kanári-szigeteken, La Palmában 2021. október 9-én. Fotó: Marcos del Mazo / Getty Images)