Szexuálisan bántalmazták a nőjogi aktivistát, miután lehallgatták a Pegasus-kémszoftverrel

Két nőjogi aktivistának telepítették a telefonjára a Pegasus-kémszoftvert Bahreinben és Jordániában a Front Line Defenders (FLD) emberi jogi szervezet vizsgálata szerint, amelyről a Guardian számolt be.

A vizsgálatok eredményét a Torontói Egyetem biztonsági kutatói is megerősítették. Amint közleményében az FLD beszámolt:

Amióta felfedezték, hogy telefonjukat megfertőzték, mindketten rettegésben és félelemben élnek. Különösen tartanak attól, hogy más női aktivistákat és áldozatokat is megfigyelhetnek, akikkel együtt dolgoznak, és attól tartanak, hogy családjuk, barátaik veszélyben vannak.

Ebtiszam al-Szég mobilját legalább nyolc alkalommal törték fel 2019 augusztusa és novembere között az izraeli NSO cég kémszoftverével. Ezt különféle incidensek követték, a bahreini hatóságok zaklatni kezdték az aktivistát, többek között beidézték egy muharraki rendőrőrsre, ahol kihallgatásakor fizikailag és szexuálisan bántalmazták, és további nemi erőszakkal fenyegették meg, amennyiben nem hagy fel aktivistatevékenységével. 

Amikor al-Szég megtudta, hogy megfigyelték a Pegasus-kémszoftverrel, azt mondta, a saját otthonában megélt biztonságérzetét is elvesztette. Mint fogalmazott, az otthon volt számára az egyetlen hely, ahol levehette a fátylat és korlátozás nélkül gyakorolhatta vallási és szociális szabadságát. A félelem munkájában is akadályozza.

A másik aktivista, Hala Ahed Díb telefonját 2021 márciusában törték fel a Pegasus-kémszoftverrel. Ő úgy fogalmazott, „megsértve, meztelenül és méltóság nélkül” érezte magát, amikor megtudta, hogy megfigyelik. Hozzátette, az eset óta a barátaival sem kommunikál, és amennyire teheti, kerüli telefonjának használatát.

A kémszoftver gyártója, az izraeli NSO a történtekre azzal reagált, hogy nem látták a jelentést, és nem is vizsgálták, így nem tudják érdemben kommentálni az ügyet. Hozzátették azonban:

Az NSO határozott álláspontja ezekkel a kérdésekkel kapcsolatban az, hogy a kibereszközök használata a másként gondolkodók, aktivisták és újságírók megfigyelésére nemüktől függetlenül súlyos visszaélést jelent bármilyen technológiával és ellentétes az ilyen eszközök kívánt felhasználásával. A nemzetközi közösségnek a zéró tolerancia politikáját kell folytatnia az ilyen cselekményekkel szemben, ezért globális szabályozásra van szükség. Az NSO a múltban több szerződés felmondásával bizonyította, hogy zéró toleranciát tanúsít az ilyen típusú visszaélésekkel szemben.

Amint arról korábban az Index is beszámolt, a cég az év elején többek között Magyarországgal is szerződést bontott. 2021-ben a nyári-őszi hónapok egyik fajsúlyos történése volt a Pegasus-botrány, a Direkt36 számos cikkben számolt be arról, hogy újságírókat, ellenzéki politikusokat, sőt még Áder János köztársasági elnök környezetét is lehallgathatták az izraeli kémszoftverrel. A kormány azóta is titkolózik az ügyben, Pintér Sándor belügyminiszter novemberben ismerte el, hogy használták a Pegasust. A kormány folyamatosan arra hivatkozik, hogy a magyar törvények szerint nem történt törvénytelen megfigyelés, csakhogy a magyar szabályozás ebben a kérdésben meglehetősen laza.

(via Guardian)