Leváltaná a montenegrói miniszterelnök az ellene irányuló bizalmi szavazás ötletgazdáját
További Külföld cikkek
- Brazil hatóságok szerint a BYD gyárát építő kínai munkások emberkereskedelem áldozatai
- Baljós jelentés látott napvilágot, mutálódott a rettegett influenza
- Hosszú évek után végre pont kerülhet a 28 évvel ezelőtt megölt JonBené Ramsay ügyének végére
- Dél-Koreában tetőfokára hágott a belpolitikai krízis, a megbízott elnököt is felelősségre vonják
- A szemünk előtt hullik darabokra Irán szövetségi rendszere
A menesztés indoklása szerint Dritan Abazovic az állampolgárok érdekei, valamint a közösen megfogalmazott célok ellen dolgozik, és mindaz ellen, amiért megválasztották.
A montenegrói kormánykoalíció egyik kisebbik pártját, az Egyesült Reform Akció (URA) mozgalmat vezető
Dritan Abazovic az ellenzékkel együtt szerdán nyújtotta be a bizalmatlansági indítványt, amelynek megtárgyalása február közepéig kerülhet a podgoricai parlament elé.
A dokumentum benyújtói több érvet is felsorakoztatnak a kormány ellen, mint például, hogy a miniszterelnök az utóbbi hónapokban tanúsított viselkedésével megsértette az ország alkotmányát és törvényeit, valamint megnehezítette vagy ellehetetlenítette a törvényhozó és a végrehajtó hatalom közötti együttműködést, amivel politikai válságba sodorta az országot, és lassította Montenegró európai uniós csatlakozási folyamatát.
A bizalmatlansági indítvány elfogadásához a 81 tagú parlament 41 képviselőjének támogatására van szükség, ami azt jelenti, hogy a kezdeményező 31 képviselő mellett további tíznek kell igent mondania.
A bizalmatlansági indítvány benyújtását követően kezdeményezte a miniszterelnök-helyettes leváltását a kormányfő,
aki azt is közölte, hogy Milojko Spajic pénzügyminisztert jelölte a megüresedett poszt betöltésére. Dritan Abazovic menesztéséről és utódja kinevezéséről február 3-án tárgyal a parlament.
Zdravko Krivokapic a 2020 augusztusában tartott parlamenti választásokat követően lett miniszterelnök, amikor az akkori ellenzék hajszálnyi különbséggel megverte a korábban három évtizedig kormányzó, Milo Djukanovic államfő vezette balközép Szocialisták Demokratikus Pártját (DPS). A korábbi ellenzéki pártok a 81 tagú parlament 41 helyét szerezték meg. Az új kormányban Európa- és szerbbarát pártok is helyet kaptak, és éppen ez az ellentét lassította a döntéshozatalt már a kormány megalakulása óta.
A bizalmatlansági indítványt kezdeményező Egyesült Reform Akció (URA) mozgalom felvetése szerint
amennyiben a képviselők megszavazzák a kezdeményezést, kisebbségi kormányzásra lehet számítani,
az új kormányból ugyanis mindenképpen kihagynák Milo Djukanovic DPS-ét, de a szerb- és oroszbarát Demokratikus Frontot (DF) is.
A kormánykoalíció más pártjai korábban kizártnak tartották a kisebbségi kormány alakítását, és kormányátalakítást vagy előrehozott választásokat javasoltak, ám Zdravko Krivokapic ezeket a lehetőségeket is elutasította.