Hétfő délután égésgyorsító anyaggal lelocsolta és felgyújtotta magát egy idős férfi a veszprémi kormányhivatalban. Egy igazságtalannak tartott pénzbírság miatti elkeseredettségében szánta el magát az önpusztító tettre. Azért bírságolták meg, mert a kutyája megharapott egy asszonyt, aki feljelentést tett ellene. Sajtóhírek szerint a bírság másfél millió forint volt, ám ezt a hivatal cáfolta. 

A veszprémi eset arra példa, hogy egy egyébként normális életet élő ember képtelen elfogadni az ellene hozott hatósági döntést. A rá kiszabott bírság olyan mélyen bántotta az igazságérzetét, hogy önmagát feláldozva, brutálisan látványos módon akart tiltakozni ellene. Vélhetően beszűkült tudatállapotban tartotta megfelelő reakciónak az önpusztítást.

Ami történt, felfoghatatlan és tragikus, de nem az első ilyen eset a történelemben. Összegyűjtöttük az elmúlt évek, évtizedek emlékezetes önégetéses tiltakozó akcióit, emlékeztetve a kiváltó okokra is. 

Mi vezethet idáig? 

Az önégetéssel elkövetett öngyilkosságok egy része pszichés okokra vezethető vissza, de voltak olyanok is, akik önmaguk felgyújtásának brutálisan erős és látványos üzenetével akarták felhívni a figyelmet egy velük szemben hozott igazságtalan vagy méltánytalan hatósági intézkedésre. A kilátástalanság lángoló sikolya ez. A sajtóban megjelent hírek tanúsága szerint túlnyomó többségben vannak azok az esetek, amikor a kegyetlen tűzhalált azért vállalja a mártíromságra készülő, mert egy társadalmi problémára vagy egyenesen egy egész nemzet jogfosztására akarja felhívni a közvélemény figyelmét. 

Az egyik legismertebb önégetős tiltakozás 1963. június 11-én Vietnámban, Saigon egyik forgalmas kereszteződésében történt. Tik Kuang Du buddhista szerzetes gyújtotta fel magát, így tiltakozva az ellen, hogy a dél-vietnámi rezsim üldözi a buddhistákat. A felcsapó lángcsóvában meditációs jógapozícióban nyugodtan ülő szerzetes rezzenéstelen arcát megörökítő fotó bejárta a világot. A fotós díjakat nyert vele, a buddhista szerzetes üzenete pedig a drámát megörökítő fotónak köszönhetően egészen Kennedy elnökig eljutott.

Volt politikai célú önégetésre példa az Amerikai Egyesült Államokban is, két évvel később. Elkövetője a 32 esztendős Norman Morrison, egy kvéker férfi volt, aki a vietnámi háború elleni tiltakozásul benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát az amerikai hadügyminisztérium, a Pentagon épülete előtt, Robert McNamara védelmi miniszter irodájához közel. Morrison felesége mondta el, hogy férje halálának napján megvitattak egy cikket, amely arról szólt, hogy gyerekek haltak meg egy vietnámi falu bombázásában. Morrison búcsúlevelében azt írta, hogy azért áldozza fel magát, hogy többé ne kelljen vietnámi gyerekeknek meghalniuk. Hanoiban utcát neveztek el róla, és kiadtak egy bélyeget az arcképével, egy vietnámi költő pedig versben állított emléket neki.

Dermesztő XXI. századi trend 

2011. szeptember 16-án egy görög férfi a görög gazdasági válság miatt választotta az önégetéses tiltakozás eszközét. Az 56 esztendős kisvállalkozó az egyik bank épülete előtt Thesszalonikiben benzinnel locsolta le a testét, majd felgyújtotta magát. A férfi vállalkozása több banki hitel felvétele után végleg csődbe ment, kilátástalannak ítélt helyzetében határozta el, hogy felgyújtja magát. Ismert tény, hogy a 2008–2009-es gazdasági világválság súlyosan érintette Görögországot is.

2014. október 28-án egy horvát férfi egy tüntetésen gyújtotta fel magát Zágrábban, a védelmi minisztérium épülete előtt. A tüntetők a miniszter lemondását követelték, mert szerintük nem tettek semmit a délszláv háború horvát veteránjainak érdekében. Az önmagát felgyújtó ötvenéves férfi nem halt meg, súlyos égési sérülésekkel vitték kórházba.

2014. május végén egy 67 éves vietnámi asszony azért gyújtotta fel magát, hogy így tiltakozzon az ellen, hogy Kína olajfúrótornyot helyezett üzembe a Dél-kínai-tengeren, a vitatott hovatartozású Paracel-szigetek közelében. Az egykori elnöki palota előtt, az őrök szeme láttára gyújtotta fel magát, mielőtt segíteni tudtak volna neki. A nő tűzhaláláról szóló hír villámgyorsan elterjedt a világhálón. A nő által kézzel írott tiltakozó leveleken „Legyünk egységesek, hogy szétzúzzuk a kínai inváziós összeesküvést!”, illetve „Támogassuk a vietnámi parti őrséget és a halászokat!” szöveg állt. Az önégetős tragédia előtt Kína-ellenes zavargások voltak Vietnámban amiatt, hogy a vitatott hovatartozású területen fúrásokba kezdett egy kínai olajfúrótorony.

2015. november közepén egy szakszervezeti tisztségviselő gyújtotta fel magát egy sajtótájékoztató közben Mongóliában. A férfi az ellen tiltakozott, hogy az ország széniparát eladják a kínaiaknak, ezáltal elveszik a munkát és a megélhetést több ezer munkástól. Miután nagy nehezen elfojtották a lángokat, kórházba vitték a férfit, akinek testfelületének negyven százaléka megégett.

Varsóban egy kormányzati hivatali épület előtt gyújtotta fel magát egy lengyel férfi 2017 októberében. A politikai indítékra abból következtettek, hogy kormányellenes röplapokat találtak mellette a földön. Az iratok szerzője egyebek között az ellen tiltakozott, hogy

a hatalom korlátozza a polgári jogokat (…) megsértik a demokrácia szabályait (…) az alkotmányt (…) megsemmisítik a bíróságok függetlenségét és az alkotmánybíróságot.

A röplap felszólítja a kormánytöbbséget vezető konzervatív Jog és Igazságosság pártot, hogy működjön a demokratikus jogállam keretei között.

A franciaországi Lyon városában 2019. november végén egy 22 éves férfi azért gyújtotta fel magát, hogy így tiltakozzon a szélsőséges gazdasági egyenlőtlenségek és a megszorító politika okozta létbizonytalanság ellen. Tette országszerte tüntetéseket váltott ki. Az egyetemista egyik Facebook-bejegyzésében arról írt, hogy elviselhetetlenné váltak anyagi problémái, miközben harmadjára futott neki alapszakja második éve elvégzésének. Mint írta, amikor még kapott ösztöndíjat, akkor is mindössze havi 450 euróból kellett megélnie.

Macront, Hollande-ot, Sarkozyt és az EU-t vádolom a halálomért, mivel ők öltek meg azáltal, hogy mindannyiunkat létbizonytalanságba taszítottak (…) az utolsó kívánságom az, hogy az elvtársaim folytassák ezt a harcot, és vessenek véget ennek egyszer s mindenkorra

– írta a bejegyzésben. A lyoni hallgatói szakszervezet, amelynek a férfi is tagja, országos szolidaritási demonstrációkat hirdetett. Országszerte tüntetések törtek ki az egyetemeken.

2020. október 3-án egy orosz újságírónő, Irina Szlavina a városi rendőrkapitányság előtt gyújtotta fel magát. Belehalt égési sérüléseibe. A végzetes tiltakozó akciót azt követően hajtotta végre, hogy a rendőrség rajtaütésszerű házkutatást tartott nála Nyizsnyij Novgorodban. Az orosz hatóságok egy ellenzéki csoporttal hozzák őt összefüggésbe. Mielőtt Irina Szlavina felgyújtotta volna magát, egy Facebook-posztban azt írta: „Halálomért az Orosz Föderációt okoljátok.”

Élve elégni egy meccs miatt? 

Az első ránézésre talán legelképesztőbb ok, amiért valaki az önégetést választotta, annak az iráni nőnek az ügye, aki amiatt ölte meg magát, mert megtudta: börtönbüntetést kaphat azért, mert labdarúgómeccset akart nézni. Szahar Kodajari 2019. szeptember elején nyilvánosan felgyújtotta magát, és belehalt sérüléseibe. A nők Iránban 1981 óta nem mehetnek meccsre, Szahar Kodajari 2019 márciusában férfinak öltözve próbált bejutni egy mérkőzésre, de elkapták. Tárgyalását elnapolták, de kiderült, hogy hat hónaptól két évig tartó börtönt kaphat. A nő ennek tudatában a bíróság épülete előtt felgyújtotta magát.

Az eset után Maszud Sodzsaei, az iráni férfi labdarúgó-válogatott kapitánya kijelentette, hogy

a tilalom elavult és megalázó, amit a jövő nemzedéke nem fog megérteni.

A FIFA is közleményt adott ki, amelyben felszólították az iráni hatóságokat, hogy biztosítsák azon nők szabadságát és biztonságát, akik szeretnének változást elérni az országban, és küzdenek, hogy meccsekre járhassanak.

Nálunk is történt már hasonló

Egy ipari tanuló, Bauer Sándor vállalta 1969. január 20-án az önkéntes tűzhalált. A Múzeumkertben gyújtotta fel magát, három nap múlva halt bele a sérüléseibe. A rezsim rendőrsége a kórházi ágyán fekvő diákot előzetes letartóztatásba helyezte, azzal az indokolással, hogy

a nevezett (...) magát benzinnel leöntötte és felgyújtotta, hogy így önkényes tűzhalált haljon. Ezzel az volt a célja, hogy ily módon tiltakozzon a szovjet csapatok magyarországi tartózkodása ellen, illetve tiltakozásra másokat is felhívjon. Az eddigi meghallgatott tanúk vallomásából az is megállapítható, hogy a nevezett barátai és ismerősei körében a Magyarországon állomásozó szovjet csapatokra, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányra gyalázó kijelentéseket tett. Ezt a felfogását széles körben terjesztette. Nevezett (...) szabadon hagyása esetén tartani lehetne attól, hogy az általa megkísérelt bűntettet végrehajtaná, vagy egészségi állapotában kárt tehetne, illetve szabadlábon hagyása a köznyugalmat zavarná.

Bauer Sándor szüleinek írt búcsúlevelében azt írta, hogy „szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek”, barátjának írt levelében utalt Jan Palach mártírhalálára: „Tűzhalált halok, akárcsak az a csehszlovák fiatal, aki 19-én gyújtotta fel magát. Így tiltakozom az orosz megszállás ellen.” Bauer Sándort az utókor a kommunista elnyomás mártírjaként tartja számon, nevét egy utca viseli Józsefvárosban.

A korabeli Csehszlovákiában a Bauer Sándor által említett diák, Jan Palach 1969. január 16-án gyújtotta fel magát a Vencel téren. A prágai tavasz eltiprása és országa szovjet megszállása ellen tiltakozott életének feláldozásával. Három napig küzdöttek az életéért. A kórházban anyjának és testvérének megerősítette: nem öngyilkossági kísérletet követett el, hanem tiltakozó akciót, amelyet a dél-vietnámi buddhista szerzetesek önégetése inspirált. 

Palach halálos ágyán azt kérte, ne kövessék őt mások. Ennek ellenére január 20-án a már említett magyar Bauer Sándor, február 25-én a cseh Jan Zajíc 18 éves diák, április 9-én Jihlavában pedig Evžen Plocek negyvenéves technikus gyújtotta fel magát az elnyomás ellen tiltakozva.

Száznál több buddhista tiltakozott eddig így 

A Palach által említett buddhista szerzetesek közül viszonylag sokan választják a tiltakozás önégetéses módját. Nem csupán Vietnámban, hanem sokkal inkább Kínában, a megszállt, korábban Tibethez tartozó területeken. Tibet függetlenségéért, a hazájából elüldözött dalai láma visszatéréséért már nagyon sok tibeti ember áldozta fel életét önégetéses tiltakozással. 2009 óta drámai módon megnövekedtek az önégetéses tiltakozó akciók. Már bőven száz fölött van az áldozatok száma. Csak néhány emlékezetesebb eset: 

• 2014. szeptember 22-én felgyújtotta magát egy 22 éves tibeti diák, Lamo Tasi az északnyugat-kínai Kanszu tartomány tibetiek lakta prefektúrájában, Hocuo megye rendőrségi épülete előtt. A helyszínen belehalt sérüléseibe. Holttestét csak másnap adták ki a szüleinek.
• 2015. május végén a kínai elnyomás elleni tiltakozásul egy kétgyermekes, 36 éves tibeti nő gyújtotta fel magát az északkeleti részen, Kanszu tartományban, egy kínai kormányépület előtt. Száműzetésben élő tibetiek az épületet a kínai elnyomás helyi jelképének tartják. Egy héttel korábban egy 25 éves férfi gyújtotta fel magát, szintén a tibeti autonóm területen. Ő az ellen tiltakozott, hogy Peking katonákat vezényelt a vidékre, hogy megakadályozzák a dalai láma születésének nyolcvanadik évfordulója megünneplését.
• 2016. december elején egy buddhista szerzetes ugyancsak azért gyújtotta fel magát Kínában, mert Kína megszállva tartja  hazája nagy részét. A szerzetes Kína nyugati részén, Macsu városa mellett, egy úton lobbantotta lángra a ruháját, vagyis olyan területen, amely korábban Tibethez tartozott.

Ha ön is úgy érzi, segítségre lenne szüksége, hívja a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116-123-as vagy 06 (80) 820-111-es telefonszámot! Kérjük, olvassa el ezt az oldalt! Amennyiben másért aggódik, ezt az oldalt ajánljuk figyelmébe.

(Borítókép: Helyszínelők Veszprémben, a kormányhivatal bejáratánál 2022. január 31-én. Fotó: Police.hu)