- Külföld
- oroszország
- ukrajna
- szergej lavrov
- donyec-medence
- dmitrij peszkov
- konfliktus
- normandiai négyek
- németország
- franciaország
Üléseztek a normandiai négyek, de nincs megoldás az orosz–ukrán konfliktusra
További Külföld cikkek
- Helikopter ütközött egy kórház épületének Törökországban, négyen meghaltak
- Vádat emeltek a magdeburgi támadás elkövetője ellen
- Irán mostanra már teljesen letérdelt a nyugati szankciók miatt
- Halálos balesetet okozott Ausztriában egy magyar autós
- Egy kisteherautó sofőrje behajtott egy texasi plázába, öt embert elütött
Kijev mindent megtesz azért, hogy ne teljesítse az ukrajnai rendezés alapelveit rögzítő minszki megállapodásokban rögzített kötelezettségeit – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Ezt azt követően mondta, hogy Berlinben péntekre virradóra, csaknem kilencórás tárgyalást követően eredménytelenül ért véget a „normandiai négyek”, azaz Oroszország, Ukrajna, Németország és Franciaország vezetői politikai tanácsadóinak találkozója.
Valójában nem kell túlbonyolítani a feladatot. A feladat a minszki intézkedéscsomag végrehajtásának biztosítása, amely rögzíti a felek kötelezettségeit, teljesen világosan leírt sorrendben. A feladat ebben áll. A tárgyalófeleknek eddig nem sikerült közelebb kerülniük ennek a feladatnak a teljesítéséhez
– közölte Peszkov. A Kreml szóvivője azzal vádolta meg az ukrán felet, hogy „különböző interpretációkban mindent elkövet annak érdekében, hogy ne teljesítse a rögzített kötelezettségeit”.
Dmitrij Kozak, az orosz elnöki apparátus helyettes vezetője azt állította, hogy szóban egyetértés alakult ki Oroszország, Németország és Franciaország között a politikai rendezés mikéntjéről. Az ukrán fél azonban még azt is elutasította, hogy a tanácskozásról kiadni tervezett közös nyilatkozat idézze a minszki megállapodásoknak azt a kitételét, hogy a Donyec-medence konfliktus utáni státuszáról Kijevnek az érintett területek képviselőivel kell tárgyalnia.
A Kreml tisztségviselője kijelentette: nem látott készséget a német és a francia fél részéről arra, hogy nyomást gyakoroljon Kijevre.
Dmitrij Kozak szerint az ukrajnai rendezés ügyében patthelyzet alakult ki.
Rámutatott, hogy Ukrajna jelentős erőket vont össze a szakadár területek határán, de mint mondta, „nagyon nehéz megmondani”, hogy Kijev mennyire kész a diplomáciai helyett katonai úton megoldani a konfliktust. A politikus szerint egyelőre nem esett szó a „normandiai négyek” újabb csúcstalálkozójáról.
A 2015-ben aláírt, az ENSZ Biztonsági Tanácsa által is jóváhagyott minszki megállapodások a délkelet-ukrajnai politikai rendezés alapelveit rögzítik, a csapatszétválasztástól kezdve az amnesztián át a területnek a módosítandó ukrán alkotmány által szavatolandó különleges státuszáig.
Több tízezer szakadár csatlakozna az Egységes Oroszországhoz
Denisz Pusilin, a szakadár Donyecki Népköztársaság vezetője pénteki sajtótájékoztatóján kijelentette, hogy a szakadár területen több tízezren szeretnének csatlakozni az orosz kormánypárthoz, az Egységes Oroszországhoz. Elmondása szerint a területen eddig 400 ezren kaptak orosz személyi okmányokat.
Mindennek törvényesnek, tisztának kell lennie. Bizonyos változtatásokat kell végrehajtani mind az Egységes Oroszország, mind a Donyecki Köztársaság dokumentációjában
– idézi a vezetőt a TASZSZ orosz hírügynökség.
Denisz Pusilin emellett várakozásra intette a párthoz csatlakozni vágyókat, és biztosította őket arról, hogy vágyaikat az Orosz Föderáció vezetése is ismeri.
A Kreml nem fogadja el az EU és a NATO válaszát
Eközben a Kreml közölte, hogy Oroszország nem tudja elfogadni az Európai Unió és a NATO kollektív válaszát Szergej Lavrovnak arra a levelére, amelyben az orosz diplomácia vezetője arra kérte 37 európai és észak-amerikai állam külügyminiszterét, hogy fejtse ki felfogását a biztonság oszthatatlanságának elvéről.
Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője pénteken kiadott állásfoglalásában kiemelte: Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Josep Borrell, az európai uniós diplomácia vezetője, aki nem is szerepelt Moszkva felkérésének címzettjei között, olyan levelet küldött, amely nem tartalmaz érdemi választ a Lavrov által feltett kérdésre, csak a biztonság megerősítéséről szóló párbeszédre hívják meg. A szóvivő ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az orosz fél minden címzettől részletes választ vár a feltett kérdésre.
A válasz alóli kitérés azt jelenti, hogy a nyugati országok nem akarják elismerni az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint a NATO és Oroszország vonatkozásában vállalt kötelezettségeiket, és a mi rovásunkra próbálnak meg gondoskodni a saját biztonságukról
– írta Maria Zaharova, aki szerint Moszkva kérése iránti diplomáciai udvariatlanság és tiszteletlenség megnyilvánulásának minősítette Stoltenberg és Borrell levelét. Rámutatott, hogy az EBESZ– és Oroszország–NATO-dokumentumok alatt állam- és kormányfők aláírásai állnak.
Az orosz diplomata szerint Moszkva számára kategorikusan elfogadhatatlan az a megközelítés, amikor a NATO és az EU ragaszkodik domináns szerepéhez az euroatlanti biztonság garantálásában – számolt be az MTI.