Scholz nem jó kancellár – a németek többsége szerint

A Twitteren megállíthatatlanul terjed a #woistScholz, a „hová tűnt Scholz?” címke. Sokak szerint itt az ideje, hogy az elhíresülten hallgatag politikus hallasson magáról.

December 8-án iktatták be kancellárnak, miután váratlan és szenzációs választási győzelemre vezette szociáldemokratáit, és ezzel véget vetett Angela Merkel konzervatívjai 16 éves hatalmának.

Scholz népszerűsége, aki a szeptember 26-i választásokon higgadt viselkedésével és minden apró előnyt kihasználó kampányával vitte győzelemre pártját, szintén hanyatlóban van.

A hivatalban töltött alig néhány hét után a közvélemény bizalma Scholz kancellári képességeiben megingott. Legalábbis ez derült ki a Spiegel megrendelésére készült felmérésből.

A közvélemény-kutatás szerint Scholz támogatottsága szinte minden tekintetben jelentősen csökkent a választás előtti hónaphoz képest.

A németeknek csupán ötöde véli úgy, hogy az SPD politikusa eddig jó munkát végzett kancellárként. Több mint 60 százaléka nem osztja ezt a nézetet.

A szándék és a realitás

Amikor Scholz hivatalba lépett, 2021 decemberében a németek bizakodók voltak, és jobbára pozitív képet alkottak róla.

Ugyanaz a kimért, távolságtartó, élcek és sziporkák nélküli stílus jellemzi, mint hivatali elődjét, Angela Merkelt. Inkább könyvelő, mint politikus, és Németországban pont ez az, ami az emberekben bizalmat ébreszt.

A megválasztása utáni napokban a megkérdezettek 49 százaléka arra számított, hogy jó kancellár lesz, míg egyharmada inkább negatívan nyilatkozott róla.

A trend azonban alig két hónap alatt teljesen megfordult.

Politikusi stílusát is egyre többen kérdőjelezik meg.

A Bundestag-választások előtti felmérésekben a válaszadók 38 százaléka a szakértelmét emelte ki, 28 százaléka erős vezetőnek tartotta, és csak valamivel kevesebben gondolták úgy, hogy egyértelmű a kötődése a szociáldemokratákhoz. Viszont Scholz ezeknél a tulajdonságoknál a felmérésben lényegesen jobb eredményt ért el vetélytársainál.

Ma azonban sokan csalódottak kancellári teljesítményében. Csupán mintegy 20 százalék értékeli szakmai hozzáértését, és csak 11, illetve 8 százalék ismeri el a kiszámítható hozzáállását, illetve a vezetői képességeit.

Ezzel szemben jelentősen nőtt – mintegy 40 százalékról 60 százalék fölé – azoknak az aránya, akik kancellári képességei egyik tulajdonságát sem tartják nagyra.

Washingtoni bemutatkozó látogatása előtt az SPD politikusát egyes szövetségesek azzal vádolták, hogy az ukrajnai konfliktusban nemigen gyakorolt nyomást Oroszországra.

A koalíciós partnerek értékelése nem változott

Olaf Scholz gyengülő megítélését egy másik közvélemény-kutatás is alátámasztotta.

A megkérdezettek csupán 43 százaléka elégedett a kancellárral, miközben egy hónappal korábban ez az arány még 60 százalékos volt – idézte Infratest Dimap január végi felmérésének az adatait a Deutsche Welle.

A kancellárnál még párttársa, az egészségügyi miniszter is népszerűbb Németországban.

De nem csak Scholz kapott rossz jegyeket. Pártja, a balközép szociáldemokraták is veszítettek a szavazók támogatásából – méghozzá jelentősen.

Az SPD két kisebb koalíciós partnere, a környezetvédő Zöldek és az üzletorientált Szabad Demokraták támogatottsága azonban változatlan maradt.

Csökkent azonban a liberális pénzügyminiszter és az alkancellár népszerűsége.

A kormányból csak a zöldpárti Annalena Baerbock külügyminiszter támogatottsága nőtt.

Az ukrajnai viszály hatalmas kül- és biztonságpolitikai kihívások elé állította az új kabinetet. A megkérdezettek mintegy 54 százaléka szerint a helyzet veszélyt jelent Németországra nézve. Az ukrán válság 2014-es csúcsán viszont, és 2017-ben, amikor az orosz–ukrán feszültség ismét fellángolt, a németek még inkább aggódtak.

A megkérdezettek 57 százaléka szerint az Északi Áramlat–2 gázvezetéknek mielőbb meg kell kezdenie a működését.

Az előző SPD-kancellár, Gerhard Schröder által 20 évvel ezelőtt kezdeményezett projekt már elkészült, és a német hatóságok engedélyére vár. Kelet-Európában és az Egyesült Államokban már régóta bírálják, Olaf Scholz kancellár azonban csak nemrég erősítette meg, hogy nem nyitják meg, ha Oroszország megszállja Ukrajnát.

(Borítókép: Olaf Scholz 2022. február 9-én. Fotó: Michele Tantussi / Pool via REUTERS)