Ha lesz orosz támadás Ukrajna ellen, keletről jön

A háború csak a végső megoldás lenne.

Engedjék meg, hogy hozzátegyem, a mi értékelésünk szerint, ami a Donyec-medencében zajlik, az népirtás

– jelentette ki Vlagyimir Putyin a keddi sajtótájékoztatóján, visszhangozva azt az indokot, amellyel a Krímet Oroszország annektálta, és ami alapján segítséget nyújtott a kelet-ukrajnai szakadároknak az Donbaszban kitört harcokban. 

A kijelentést azonnal egy orosz újságírói kérdés követte, amelyben rákérdeztek: mit gondol az orosz elnök arról, hogy 

A lépés nem véletlen, tökéletesen illeszkedik abba, az orosz inváziónak vagy Kijev bombázásának földtől elrugaszkodott ötletétől eltérő forgatókönyvbe, hogy a Kreml a szakadár területeken (röviden DNR és LNR, vagy együttesen DLNR) keresztül akarja visszahajtani Ukrajnát befolyási övezetébe.

Mint korábban megírtuk, az orosz önkéntesek már készülnek arra, hogy visszatérjenek a Donyec-medencébe, ha újra „hív a kötelesség”. De miért is lenne erre szükség?

A kijevi vezetést sarokba szorították

Az orosz törvényhozás jogszabálytervezetének aláírása azt jelentené, hogy Oroszország lényegében annektálja a kelet-ukrajnai területeket, ami két lehetséges választási lehetőséget hagyna Volodimir Zelenszkij ukrán elnöknek, de mindkettő az orosz győzelmet garantálná.

1. Ukrajna támadást indít a szakadárok ellen, hogy megpróbálja visszafoglalni a területeket. Az oroszok népirtásra hivatkozva bevonulnak, és nekimennek Ukrajnának. 
2. Ukrajna nem csinál semmit, az emberek az utcára vonulnak egyebek mellett Kijevben, zavargások törnek ki, ami meggyengíti, végső soron akár meg is buktatja a Nyugat-barát ukrán kormányt, és visszakerülnek a képbe az Oroszországgal barátibb hangnemet megütő politikusok. 

Az első pontot látszik alátámasztani az is, hogy bár az orosz honvédelmi minisztérium bejelentette, visszavonják a csapatokat a nyugati és a déli katonai körzetekben lévő állomáshelyeikre, nyugati források szerint ez csupán néhány tízezer emberre terjed ki.

Eközben más források szerint a kelet-ukrajnai határokra újabb erők érkeznek, sőt, Oroszország gépesített, úgynevezett taktikai zászlóaljainak 60 százaléka az ukrajnai Luhanszk megye felett van, és az ukrán fegyvergyártás egyik központjával, Harkivval szemeznek. Rámutatnak arra is, hogy állítólag hemzseg a csecsen fegyveresektől a keleti határ orosz oldala. 

A NATO saját szabályait használják fel Ukrajna ellen

A feszültségek enyhítésének egyik lehetséges módja az, hogy Ukrajna lemond arra vonatkozó szándékairól, hogy csatlakozzon a NATO-hoz. Gyakran emlegetik, hogy alapvetően ez azért nem lehetséges, mert az ország területén fegyveres konfliktus zajlik, így Ukrajna az észak-atlanti szövetséget háborúba rántaná. Hivatalosan persze fegyvernyugvás van a kelet-ukrán fronton, tehát elvileg nem lenne akadálya a csatlakozásnak.

Trükkös dolog, hogy bár Ukrajna orosz agresszióról beszél a keleti konfliktus esetében, ergo azt állítja, hogy valóban Oroszországgal van konfliktusban. Ezzel szemben korábban Moszkvában azzal seperték le a vádakat, hogy ez belügyi probléma, Oroszország csak és kizárólag humanitárius segítséget nyújt az ukrán agresszió DLNR-es áldozatainak. 

És itt derül ki, Oroszország miért ismerheti el a kelet-ukrajnai szakadár területeket független államokként.

Bár a Krímet teljes mértékben Oroszország ellenőrzi, a Donyecki és Luhanszki Népköztársaságokat is a gyanú szerint Moszkvából irányítják, a szóban forgó területeket a nemzetközi közösség nem ismeri el Oroszország részeként (Krím) vagy független országként (DLNR). 

Ha ezt a követelést pedig fegyveres úton (elég csak egy kósza gránátnak a frontvonal szakadár részére tévednie) érvényesíti, Oroszország rohan is a baráti népköztársaságok védelmére. 

Mert ugyebár Putyin szavai szerint a Donyec-medencében népirtás zajlik. 

Kikényszerített diplomácia

Putyin a keddi sajtótájékoztatón ismét leszögezte: szó sem lehet arról, hogy Ukrajna csatlakozzon a NATO-hoz. Bár tudni lehet, hogy Ukrajna erre még nem áll készen, Moszkva nem várja ki, hogy felkészüljön a csatlakozáshoz, mert „akkor nekünk már késő lenne” – fogalmazott az orosz elnök, hozzátéve:

„Persze a diplomácia és a párbeszéd útján, ami a már oly sokszor emlegetett minszki megállapodások végrehajtásában teljesülne ki” – pontosított.  

A Moszkvában múlt héten járó Emmanuel Macron francia elnök után Olaf Scholz is arról beszélt, hogy a békéhez vezető út az egyezménnyel van kikövezve, „mindenkinek tartani kell magát a megállapodásokhoz”, és annak megsértése „politikai katasztrófa lenne”. 

Csakhogy az egyezmények kijevi végrehajtásával Oroszország nyerne, ami arra utal, hogy Európa megállapodott Oroszországgal. Putyin a sajtótájékoztatón nem véletlenül beszélt a földgázpiacról, és utalt arra, hogy ezzel sakkban tartja nyugati partnereit. Ehhez hozzátartozik az is, hogy Kijevben vannak olyanok, akik úgy látják, az invázióról szóló „tömegpánik” keltése a Nyugat nyomásgyakorlása Zelenszkijre, hogy a minszki megállapodások végrehajtásával teljesítse a Kreml akaratát. 

Ugyebár a minszki megállapodások értelmében Kijevnek alkotmánymódosítást kellene végrehajtani, különleges státuszt adni a szakadár területeknek, és biztosítani, hogy a lényegében orosz irányítás alatt álló szeparatisták képviselhessék a népköztársaságokat a kijevi törvényhozásban.

Moszkva mindazonáltal egyelőre elkerülné a fegyveres konfliktust, már csak azért is, mert a csapatvisszavonás hatására máris erősödni kezdett az orosz fizetőeszköz, a rubel. Az ukrán határon történt haderő felvonultatása részben erőfitogtatás volt, részben pedig előkészület a B tervhez, hogy ha nagyon muszáj, nekimennek Ukrajnának. Egyelőre azonban csak az oroszok tudják, mi fog történni.

Aggodalomra ad okot, hogy 

Az ukrán bankok weboldala időközben helyreállt, erről tájékoztattak közleményükben.

(The Insider / RIA Novosztyi / Interfax / Korreszpongyent)

(Borítókép:  Az ukrán fegyveres erők katonái őrséget állnak  Mar'inkában  2022. február 7-én. Fotó:  Aleksey Filippov / AFP)