A volt szovjet utódállamok járhatnak pórul az orosz–ukrán csörtével

Sok Oroszországban dolgozó külföldi munkavállaló kerülhet hamarosan súlyos pénzzavarba az orosz–ukrán konfliktus nem várt gazdasági következményei miatt. Egy, az Al Jazeerának nyilatkozó férfi története jó példa arra, hogy milyen súlyos egzisztenciális következménye lehet Moszkva diplomáciai csörtéjének a Nyugattal.

Emberi sorsok forognak kockán

Faridun Abdulloev eddig minden hónapban átutalta havi fizetésének felét feleségének Dusanbébe, Tádzsikisztán fővárosába. Abdulloev most egy orosz építőipari cégnél dolgozik menedzserként. A közelmúltban a férfi havonta 500 dollárt tudott hazaküldeni a családjának, hogy kiegészítse a háztartási költségeket, a fia iskoláztatását, valamint törlessze a lakáshiteleit. Ám január végén a 34 éves férfi aggódva hívta feleségét, mielőtt pénzt utalt volna.

A férfi állítása szerint jelenleg mindössze 450 dollárt tudna hazaküldeni. Abdulloev azok közé az Oroszországban élő külföldi munkavállalók milliói közé tartozik, akik a leginkább kiszolgáltatottak a Moszkva és a Nyugat között kialakult feszültségnek.

Mint arról korábban beszámoltunk, az utóbbi időben Moszkva több mint 150 ezer katonát küldött az ukrán határhoz. Az Egyesült Államok válaszul szankciókat dolgozott ki és tervez életbe léptetni, amellyel Vlagyimir Putyin orosz elnököt akarják elrettenteni egy esetleges Ukrajna elleni támadástól.

Bár a Washington által meghozott intézkedések alapvetően Moszkvát célozzák, közvetett módon súlyos károkat okozhatnak a tádzsik, a kirgiz és az üzbég gazdaságnak is, mivel ezek az országok rendkívül mértékben függnek az Oroszországban dolgozó állampolgáraik hazaküldött pénzétől.

A mostani helyzet kísértetiesen hasonlít a 2014 utáni időszakhoz, amikor az Egyesült Államok kezdeményezte szankciók nyomán felére csökkent a Tádzsikisztánba érkező hazautalások száma. Üzbegisztánban majdnem 30 százalékkal, míg a Kirgiz Köztársaságban 25 százalékkal csökkentek a hazautalások.

Családok milliói vannak veszélyben

Az esetleges mostani szankciók leginkább a közép-ázsiai országokat sújthatják – vélik egyes elemzők. Az USA által kilátásba helyezett szigorítások nyomán több orosz bank kerülhet súlyos helyzetbe. Fontos kiemelni, hogy egy ilyen lépés, amelynek része a külföldre utalás korlátozása, gyakorlatilag ellehetetleníti az Oroszországban dolgozó külföldi munkavállalókat, és családok millióinak a megélhetését veszélyeztetheti.

Oroszországban a bérek és a nyugdíjak több mint felét a Sberbankon, az ország legnagyobb bankján keresztül fizetik ki.

A tervezett szankciók könnyen térdre kényszeríthetik ezeket a bankokat, és egyáltalán nem biztos, hogy az Abdulloevhez hasonló dolgozók megkapják a fizetésüket. Ha pedig kényszerűségből más országok bankjai felbontják a kapcsolatot az orosz pénzintézetekkel, akkor gyakorlatilag leállhatnak a nemzetközi utalások bizonyos államok között.

A korábbi gazdasági szankciók elsősorban olyan személyekre és szervezetekre fókuszáltak, akikről és amelyekről úgy gondolták, hogy közel állnak Putyinhoz, vagy akik tevőlegesen kapcsolódtak a Krím-félsziget annektálásához. A mostani szigorítások azonban egy egészen új szintre emelnék a a gazdasági szankciók hatásfokát. Ráadásul mindezt akkor, amikor az érintett államok már elkezdtek kijönni a koronavírus-járvány okozta gazdasági recesszióból. Jól jelzi ezt, hogy Üzbegisztánban 23 százalékkal nőtt az Oroszországból származó pénz mennyisége 2021 első felében.

Nem mindenki borúlátó

Oroszországban nem minden munkavállaló ennyire borúlátó. Ahmadjon Uszmanov üzbég taxisofőr Moszkvában azt mondta, úgy véli, hogy Putyin kormánya képes lesz arra, hogy megvédje a külföldi munkavállalókat a szankciók negatív hatásaitól.

Oroszország gazdasága nagymértékben függ a külföldi munkavállalóktól, akiknek a hiánya a járvány idején lelassította az ország fellendülését 

– mondta Uszmanov az Al Jazeerának.

Ha viszont minden borul, könnyen lehet, hogy az Oroszországban dolgozó külföldiek zöme új célország felé néz. Egyes elemzők szerint alternatíva lehet Törökország, Dél-Korea és az Egyesült Arab Emírségek is.

Arról nem is beszélve, hogy a környező országok képtelenek lennének ilyen mennyiségű új munkavállalót felszívni. Mindezek fényében nem csoda, hogy a munkavállalók kétszer is meggondolják, hogy elhagyják-e Oroszországot, még akkor is, amikor egyre gyakoribb idegengyűlölettel kell szembenézniük.