Hat ok, amiért színjáték volt a kelet-ukrajnai függetlenségi rendelet aláírása

„Hajnali négy órakor február 22-én látni fogjátok az új politikánkat. Szeretném, hogy 2022 békében teljen. De ragaszkodom az igazsághoz, hetven éve így teszek. Ez lesz az az év, amikor Oroszország újra nagy lesz” – hangzott el Vlagyimir Zsirinovszkij orosz parlamenti képviselő szájából még december végén, pedig az utóbbi másfél hónapban a Kreml rendre a konfliktus diplomáciai rendezését – jóllehet egyre türelmetlenebbül – sürgette.

Oroszország a minszki megállapodások végrehajtása mellett biztonsági garanciaigényeket nyújtott be az Egyesült Államokhoz és a NATO-hoz, amelyekre elutasító vagy a további tárgyalásokat javasló választ kapott. Bár az ukrán gazdaság már a határok körüli orosz csapatmozgások miatt keltett „médiahisztit” is megsínylette, a Kreml vélhetően arra utazik most, hogy a kelet-ukrajnai Donyecki és Luhanszki Népköztársaság függetlenségének elismerésével tovább eszkalálja a helyzetet, és a folyamatos háborús fenyegetéssel gazdaságilag kiéheztettesse Ukrajnát. 

Mindazonáltal úgy tűnik, a jelenlegi események kibontakozásához vezető eseménysorozat előre megírt forgatókönyvet követett. Erre Zsirinovszkij elszólása és a népköztársaságok területén végrehajtott hamiszászló-műveletek mellett több jel is utal. 

1. Még tartott a beszéd, de már vonult a katonai konvoj

Az interneten járványszerűen elterjedt több felvétel az első orosz katonai konvojról, amely szinte rögtön azután bevonult Donyeckbe, hogy Vlagyimir Putyin elmondta televíziós beszédét és aláírta a katonai segítségnyújtást lehetővé tevő baráti egyezményt a szakadár népköztársaságok és Oroszország között.

2. Ünnepi készülődés az ismeretlenre

Egyértelmű volt, hogy az orosz elnök elismeri a népköztársaságok függetlenségét, mivel Donyeck belvárosában pezsgővel, tűzijátékkal és orosz nemzeti lobogókkal ünnepelték a ceremoniális szerződés-aláírást. 

Adódik a kérdés, hogy ennyire biztosak voltak ebben a jelenlévők. Mert ha még a tűzijáték nem is túlzás, a RIA Novosztyi orosz állami hírügynökség, amely először tudósított erről, épp a helyszínen volt. Egy másik kameraszögből bizony kiderül, hogy mintegy húsz ember örvendezett, nem a lakosság. Mondjuk ebben benne van az is, hogy 

Kétség sem fér hozzá, hogy az esemény nem vonzott tömegeket. 

3. Elszólta magát a kémfőnök, a népköztársaságok bekebelezéséről beszélt

Az alábbi párbeszéd játszódott le Szergej Nariskin kémfőnök és a vele a lehető leglekezelőbben beszélő Vlagyimir Putyin között az aláírást megelőző belbiztonsági tanács ülésén:

Nariskin: Egyetértek, esélyt kell adnunk a Nyugatnak [arra, hogy elismerjék a minszki megállapodást], és utána támogatni a függetlenségüket.
Putyin: Tisztázzuk: támogatni fogja vagy támogatja ezt?
Nariskin: Támogatom, hogy a DNR és az LNR Oroszország részévé váljon.
Putyin: Most nem erről beszélünk, hanem a függetlenségük elismeréséről.
Nariskin (némi szünet után): Igen.

4. Másolással és beillesztéssel készült a függetlenségi nyilatkozat

Több ukrán hírforrás is rámutat, hogy az LDNR függetlenségét elismerő rendelet kísértetiesen hasonlít a 2008-as grúz–orosz háború tétjének, Dél-Oszétiának a Kreml általi elismerésének dokumentumára. 

Ukrán hírforrások szerint az oroszok elővették a Dél-Oszétiára szabott dokumentumot, konkrétan kicseréltek néhány mondatot, majd a kaukázusi terület nevét behelyettesítették a Donyecki Népköztársaság és a Luhanszki Népköztársaság nevével. 

5. Putyin órája

Ha időrendi sorrendben haladunk, Vlagyimir Putyin orosz idő szerint este 10 órakor kezdte meg beszédét, amely mintegy negyven percig tartott. Ezután váltottak az állami televíziócsatornák az ünnepélyes aláírásra. Csakhogy az elnök karórája 10 óra 15 percet mutatott, tehát míg a nézők – ezek szerint – egy előre felvett felvételt néztek, addig Putyin gyorsan aláírta a függetlenség elismerésére vonatkozó rendeletet, valamint a katonai támogatást lehetővé tevő Barátság és kölcsönös segítségnyújtás egyezményét. 

Ez magyarázatot adhat arra, hogy miért jelentek meg katonai konvojok Donyeckben, miközben az elnök beszéde még javában zajlott.

6. Kirakta az orosz külügy a behatolás dátumát?

A távol-keleti Vlagyivosztokban már bőven február 22. volt, amikor az orosz elnök döntött Kelet-Ukrajna sorsáról. Zsirinovszkij elszólása mellett azonban még egy érdekes, már-már összeesküvéselmélet-szagú mozzanatot is jelként lehet kezelni. 

Az orosz külügyminisztérium hivatalos Twitter-oldalának profilképét a 22022-es szám dísziti hétfő óta. Ez arra utalhat, hogy kedden, 2022. 02. 22-én rendkívüli ülést tartott a Szövetségi Tanács, majd az orosz parlament elfogadta az elnök által aláírt rendeletet az LDNR és Oroszország közötti együttműködésről (Barátság és kölcsönös segítségnyújtás egyezménye).

Ezek szerint az orosz külügy is már előre sejthetett valamit. 

(Borítókép: Putyin orosz elnök aláírja a két önhatalmúlag kikiáltott délkelet-ukrajnai szakadár terület – a Luhanszki Népköztársaság és a Donyecki Népköztársaság – függetlenségének elismeréséről szóló dokumentumot a moszkvai Kremlben 2022. február 21-én. Fotó: Alekszej Nyikolszkij / Kreml / Pool /Szputnyik / EPA / MTI)