Mire elindult az invázió, teljesen megváltozott, ahogy Putyin Ukrajnáról beszélt

 Érdemes felidézni az orosz elnök beszédének legerősebb mondatait. Putyin azt mondta, hogy 

• Ukrajnában sosem volt hagyománya az államiságnak;
• az ukrán hatalom a Szovjetunió felbomlása óta semmit sem tett az emberekért, miközben az oligarchák milliárdokat raboltak el a néptől, és ezeket a pénzeket most a nyugati bankokban őrzik;
• „radikálisok, nacionalisták és nácik” irányítják az ukrán politikát, 2014 óta megfélemlítik a társadalmat;
• a Majdan-megmozdulások nem a demokráciához vezették el Ukrajnát, hanem a polgárháborúhoz, a gazdasági összeomláshoz. A megmozdulások óta több mint 6 millió ukrán volt kénytelen külföldre menni munkát keresni 2014 óta;
• a kijevi kormány kiárusította Ukrajnát a Nyugatnak, így az ország már csak „az Egyesült Államok kolóniája”;
• mindeközben visszaszorították az orosz nyelvhasználatot, diszkriminálták az orosz kisebbséget, üldözik a szólásszabadságot;
• csak azért kérnék fegyveres segítséget a Nyugattól, mert meg akarják támadni Oroszországot;
• Oroszországnak jogában áll saját védelmének érdekében lépéseket tenni. Putyin szerint ők mindent megtettek a békéért, tiszteletben tartották Ukrajna területi integritását és a minszki megállapodást, de Kijev háborút akar, így nem maradt más választásuk;
• ezenkívül arra hivatkozott, hogy az ukrajnai orosz kisebbség is csak önmagát és a jogait akarja megvédeni, ezért folytat fegyveres küzdelmet az ukránok ellen. Mindeközben a Nyugat nem ismeri el, hogy a két elszakadni kívánó térségben népirtás folyik, Ukrajna pedig le akarja rohanni a szakadárokat. 

A beszéddel kapcsolatos retorikai váltásról Bendarzsevszkij Antont, a Danube Institute kutatási igazgatóját kérdeztük. Elöljáróban utalt arra, hogy bár ő maga nem hitt az invázióban, azonban most mégis megnőtt az esélye az Ukrajna elleni nyílt összecsapásnak. A legvalószínűbbnek tartott forgatókönyv következett be, amihez megteremtették a jogi alapot, hiszen az elismeréssel együtt aláírták „a barátság és kölcsönös segítségnyújtás egyezményét” is. Erre hivatkozva pedig már megindulhatott a béketeremtés Kelet-Ukrajnában.

Persze mindezt megelőzte egy meglehetősen gyomorforgató színjáték, amikor az orosz Biztonsági Tanács tagjai egyenként szinte győzködték Putyint, hogy írja alá a népköztársaságok elismeréséről szóló dokumentumot. Az előre felvett tanácskozás képeit szinte kínos volt végignézni

– mondja a szakértő.

„Putyin az utóbbi időben többször is írt cikket a posztszovjet államokról, a cári időkről és Ukrajnáról. Nyári cikkében még azt vetette fel, hogy az oroszok és az ukránok gyakorlatilag egy nép, a testvéri kapcsolatokat hangsúlyozta, utalva arra, hogy őket egykoron még az Orosz Birodalom egységesítette. A tegnapi beszédében azonban ennél jóval messzebbre ment, hiszen azt állította, hogy a mai Ukrajna a bolsevik politika nyomására jött létre, nem más, mint Lenin Ukrajnája, amelynek ő volt az építésze, megalkotója.”

A tegnapi beszédben a korábbi etnikai fejtegetéseken már túllépett, mert egyértelműen területi kérdésként kezelte Ukrajnát. Azt állította, hogy Oroszországgal politikailag igazságtalanul bántak, és ezek az ukrán területek igazából Oroszországhoz tartoznak. 2014 előtt is azt mondta, hogy a Krím esetében is igazságtalanság érte Oroszországot, hiszen Nyikita Hruscsov egykori szovjet pártfőtitkár volt az, aki a félszigetet Ukrajnának adta, bár ott többségében oroszok éltek.

A szakértő rávilágított az érvelés hamisságára, „hiszen a II. világháború előtt még nagyjából azonos volt a félszigeten a krími tatárok és az oroszok aránya, a lakosság nagyjából harmadát tették ki az ukránok. Viszont száz évvel ezelőtt még egyértelműen a krími tatárok voltak többségben a félszigeten. A II. világháborúban azonban Ukrajna nagyon sok embert veszített, zömében férfiakat, és nagyon komoly gondot okozott a háború befejezése után a gazdasági talpra állás beindítása”.

Nem szabad elfelejteni, hogy Ukrajna nemcsak a Szovjetunió éléskamrája volt hatalmas mezőgazdasági területeivel, de itt volt a szovjet idők legjelentősebb hadiipari régiója is, Harkov központtal. Tehát a háború után a Szovjetunió minden részéből telepítettek embereket, hogy pótolják a kiesett munkaerőt. Ezért van az, hogy Ukrajnában nagy számban élnek például beloruszok.

Bendarzsevszkij szerint azért is aggasztó a retorikai váltás Putyin esetében, mert olyan mondatokat, hogy az ukránok elherdálták a szovjet örökséget, és ma már rosszul élnek, egy szuverén Ukrajna esetében egy másik állam vezetőjének nincs joga mondani, illetve ha már mondja, akkor vélhetően azt akarja erősíteni, hogy Ukrajna egésze egy történelmi igazságtalanság, aminek korrigálására most jött el az idő és az alkalom. Ez pedig azt jelenti, lehet, hogy a mostani „béketeremtés” akár kibővíthető egy átfogó katonai manőverré is.

(Borítókép: Az orosz védelmi minisztérium által 2022. február 21-én közzétett képanyagon orosz és fehérorosz harckocsik láthatók az orosz és fehérorosz fegyveres erők közös gyakorlatán. Fotó: Russian Defence Ministry / AFP)