Az orosz–ukrán háború a világrend átalakulásának első lépése lehet

GettyImages-1238728189
2022.02.24. 20:03
Vélhetően nem lesznek elégségesek az Oroszországgal szembeni szankciók. Elképzelhető, hogy tárgyalással rendezzék el a háborús konfliktust, de az oroszok nem fognak lemondani a követeléseikről, és az is kérdés, hogy ennek ismeretében az ukránok hajlandók-e tárgyalóasztalhoz ülni.

Arról, hogy mi lehet Oroszország célja, meddig mehetnek el a konfliktusban az oroszok, Kosztur András, a XXI. Század Intézet vezető kutatója azt mondta, Vlagyimir Putyin a minap világosan közölte céljait: Ukrajna demilitarizációja és deklarált semlegessége, a Krím orosz fennhatóságának elismerése, Ukrajna atommentes státuszának fenntartása.

Most már vélhetően, hacsak a katonai helyzet nem alakul másképp, nem érik be kevesebbel. Az ország annektálásáról nincs szó, azonban a háborús helyzet tartóssá válása akár valamiféle de facto kettészakadást is okozhat, a legitim ukrán kormányzattal szemben felállított oroszbarát ukrán vezetéssel

– mondta az elemző az Indexnek.

Csütörtök délelőtt az ukrán határőrszolgálat közölte, hogy Belarusz felől is orosz csapatok törtek be Kijev megyébe. Kosztur András arra hívta fel a figyelmet, hogy a hírek ellentmondásosak, ugyanakkor a belarusz vezetés közölte: belarusz csapatok nem vesznek részt a hadműveletekben, és tárgyalási felületet is javasolt Aljakszandr Lukasenka. Emellett azt is elmondta, hogy Belarusz Oroszország szövetségese, így szükség esetén akár be is avatkozhatnak közvetlenül is.

Belarusz az orosz–ukrán konfliktus ellenére sokáig jó viszonyt ápolt Kijevvel, miután azonban 2020 nyarától a nyugati államok és az ős szövetségesükként Ukrajna is erős nyomást gyakorolt a Lukasenka-rendszerre, az végleg Oroszország mellé sodródott, a belarusz–ukrán viszony pedig elromlott

– fejtette ki a XXI. Század Intézet vezető kutatója, aki szerint a Belarusszal szembeni kiállás most Kijev stratégiai hibájának tűnik, amely jelentős kockázatokkal jár a főváros, Kijev védelme szempontjából is.

A kérdésre, van-e esély, hogy diplomáciai/tárgyalásos módon rendeződjön a kialakult háborús helyzet, Kosztur András azt mondta: mivel a jelenlegi hírek alapján – bár vannak ellentétes információk is – célzott hadműveletekről van szó, vélhetően igen.

Az elemző szerint azonban kérdés, hogy Ukrajna hajlandó-e vállalni a tárgyalásokat, ismerve az oroszok követeléseit, amelyek nemcsak sértenék Ukrajna szuverenitását, de az elmúlt évek kijevi politikai irányvonalához képest is teljes fordulatot jelentenének.

Kosztur András az elmúlt évek és a jelenlegi események tapasztalatai alapján azt mondta: vélhetően nem lesznek elégségesek az Oroszországgal szembeni gazdasági szankciók. Ennek ellenére az Európai Unió és az Egyesült Államok tovább szankciókat vezethetnek be, emellett anyagilag és fegyverekkel támogathatják Ukrajnát. „Ezek eddig sem voltak hatásosak” – jegyezte meg az elemző.

Azt elképzelhetőnek tartja, hogy megpróbálhatnak valamilyen módon „visszaugrani” a megszakadt biztonsági garanciákról szóló tárgyalásokba. Kosztur András szerint viszont a tárgyalási pozícióik romlottak az elmúlt hetekhez képest. A harmadik opciónak azt tartja, hogy katonailag is beavatkoznak,

de ez világháborút jelentene.

Jelenleg az amerikaiak is, és a NATO vezetése is közölte, hogy nem terveznek katonai beavatkozást.

A geopolitikai következményekkel kapcsolatban a XXI. Század Intézet vezető kutatója kiemelte: amit látunk, az könnyen a világrend teljes átalakulásának első lépése lehet. Különösen jelentős ebből a szempontból Kosztur András szerint, hogy Kína kiállt Oroszország mellett, egyes hírek szerint még az oroszokat kritizáló híreket is cenzúrázni fogják.

Egy másik cikkünkben Tálas Péter biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük, aki elmondta: nem tudja elképzelni, hogy NATO–Oroszország-háború legyen a konfliktusból, a Nyugat pénzügyileg siethet Ukrajna segítségére, valamint további szankciókat vezethetnek be Oroszország ellen, és megpróbálhatják Moszkvát diplomáciai értelemben elszigetelni.

Bendarzsevszkij Anton, a posztszovjet térség szakértője az Indexnek azt mondta: egyelőre nehéz megítélni, hogy Oroszország pontosan meddig akar eljutni, a kulcskérdés az lesz, hogy Ukrajna hol és hogyan tudja az orosz egységeket, az orosz előrenyomulást megállítani.

Az orosz–ukrán konfliktus legfrissebb fejleményeit ebben a cikkünkben követheti.

 (Borítókép: Harci jármű halad át Armianszkon 2022. február 24-én. Fotó: Sergei Malgavko / TASS / Getty Images)