Erdoğannal nem szabad ujjat húzni
További Külföld cikkek
- Elfogatóparancsot adott ki a Nemzetközi Törvényszék az izraeli miniszterelnök ellen
- Egy szakértő nem zárja ki, hogy Donald Trump nukleáris fegyvert adna Ukrajnának
- Meghalt John Prescott
- Szardínián köthetnek ki a Donald Trump által elüldözött amerikaiak
- Gigantikus pert akasztanak a Netflix nyakába a Jake Paul–Mike Tyson-meccs miatt
A legutóbbi, nagy visszhangot kiváltó ügyet egy volt olimpiai úszó robbantotta ki a közösségi médiában megosztott bejegyzésével.
„Koronavírusos lett, és azt kéri, imádkozzunk. Ne aggódjon, fohászkodunk. Elkezdtem húsz adag halva készítését. Adok belőle az egész környéknek, ha eljön az ideje” – ezt tweetelte a volt olimpikon, Derya Büyükuncu, miután Recep Tayyip Erdoğan elnökről nemrég bebizonyosodott, hogy Covid-fertőzött.
Az úszót az elnök megsértésével vádolták meg, és elfogatóparancsot adtak ki ellene. A török főügyészség szerint a tweet bűncselekménynek minősül, mert az úszó közvetve az elnök halálát kívánta – jelentette a Deutsche Welle.
De mi köze a halvának a halálhoz? Az indiai eredetű anatóliai ínyencség általában lisztből vagy búzadarából és vajból készül, mézzel édesítik, és karamellizált dióval vagy fenyőmaggal meghintve tálalják. Törökországban elmaradhatatlan tartozéka minden örömteli vagy gyászos eseménynek, beleértve a temetéseket is.
Vajon az elnök egészségére való utalás sértésnek minősül? A véleménynyilvánítás szabadságára vonatkozó törvények alapján megengedett? Ezt kell majd a török bíróságoknak eldönteniük.
Amióta Erdoğan fertőzésének híre ment, több feljelentés is érkezett az ügyészségre. A jelek szerint nem mindenki volt hajlandó az egészségéért imádkozni, sőt, egyesek egyenesen örültek, hogy elkapta a vírust.
Az ankarai és isztambuli ügyészek a napokban legkevesebb 36 vizsgálatot indítottak hasonló ügyekben. Négy embert már őrizetbe vettek, további négy – köztük Derya Büyükuncu – ellen pedig elfogatóparancsot adtak ki.
Az egykori olimpiai úszó minden jel szerint a vádlottak padjára kerül. Közben véglegesen felfüggesztették tagságát a török úszószövetségben.
Perek ezrei
A török igazságügyi minisztérium adatai szerint csak 2020-ban több mint 31 ezer vizsgálat indult az államfő állítólagos megsértése miatt. Erdoğan 2014-es beiktatása óta 160 ezer nyomozást folytattak.
Csaknem 39 ezer embert állítottak bíróság elé A feltételezett bűncselekmény vádjával.
Közülük 13 ezer esetben ítéletet is hoztak – közölte Yaman Akdeniz, az Isztambuli Bilgi Egyetem jogászprofesszora. Több mint 3600 vádlottat szabadságvesztésre ítéltek, 5500-at pedig felmentettek.
Több mint 100 vádlott még 18 éves sem volt, amikor elítélték őket, 24 pedig 12–14 év közötti volt az állítólagos bűncselekmény elkövetésekor.
Az elnök becsmérlése már jóval Erdoğan hatalomra kerülése előtt bűncselekménynek számított. Egyik elődje sem élt a lehetőséggel olyan gyakran, mint a jelenlegi elnök – jegyezte meg az ellenzéki Köztársasági Néppárt törvényhozója jelentésében. Gülizar Biçer Karaca kutatása szerint Abdullah Gül, Ahmet Necdet Sezer és Süleyman Demirel elnökök együttes hivatali ideje alatt mindössze 1169 panaszt regisztráltak.
Senki sincs biztonságban
Manapság Törökországban senki sem érezheti magát biztonságban. Politikusokat, művészeket, tudósokat, diákokat, háziasszonyokat, utcai árusokat és újságírókat egyaránt azzal vádolhatnak, hogy megsértette az elnököt. A bűncselekmény meghatározása ugyanis homályos.
Nemrég a népszerű újságírónőt, Sedef Kabaşt az éjszaka közepén tartóztatták le, miután a televízióban bírálta a kormányt. Kabaş a kormányt hibáztatta a társadalom polarizálódásáért és a másként gondolkodók kemény elnyomásáért, majd egy cserkesz közmondást idézett:
Az ökörből nem akkor lesz király, amikor felkapaszkodik a palotába, hanem akkor a palota válik istállóvá.
Most ő is őrizetben van az elnök megsértésének vádjával.
Az emberi jogi aktivista, Yaman Akdeniz szerint ez abszurd helyzet. Azt mondta: Kabaş szavait kiragadták a szövegkörnyezetéből, és már lényegtelen, hogy a kritika tényeken alapul-e. „A megfélemlítés rendszeréről” beszélt, és felidézte, hogy 2015-ben a Diken portál egy cikket közölt német művészek Erdoğanról készült karikatúráiról. A főszerkesztőt az elnök megsértésével vádolták. Később felmentették, a napokban azonban közölték vele, hogy a pert újraindítják. A bírák a jelek szerint nem tekintik művészetnek a megjelent karikatúrákat. Szerintük az elnököt nem úgy ábrázolták, mint aki a terroristák ellen harcol, hanem velük együttműködőként.
Hallgatás vagy a vádlottak padja
Akdeniz szerint az elnök megsértésére vonatkozó törvény az emberek megfélemlítésére és az intelligens, politikai kritika elhallgattatására irányuló zaklatásnak minősül. Úgy véli: a politikusoknak a legkeményebb bírálatokat is el kell viselniük. Aki erre képtelen, annak nincs helye a politikában – mondta a professzor. Hozzátette, hogy a szólásszabadság Törökországban komoly veszélyben van a megfélemlítési kísérletek növekedésével.
„Vagy hallgatsz, vagy bíróság elé kerülsz” – hangzott a kijózanító következtetése.
A helyzet nemcsak a török állampolgárok, hanem a németországi törökök számára is kritikus. Egyre többen válnak a török biztonsági illetékesek célpontjává. Néhányuknak megtagadták a belépést a határon. Másokat Törökországban tartóztattak le az elnök megsértése miatt, és megtiltották, hogy elhagyják az országot.
A török igazságszolgáltatás hosszú karja Németországig is elnyúlik. A legemlékezetesebb Jan Böhmermann német humorista esete volt, akit Erdoğan ügyvédei 2016-ban azért jelentettek fel, mert állítólag megsértette az elnököt.
A német külügyminisztérium még utazási figyelmeztetést is kiadott az elnök megsértése miatt: „Többéves, kirívó esetekben akár életfogytiglani börtönbüntetéseket is kiszabtak már ezért. Azok számára, akiknek fő lakóhelye Németországban van, egzisztenciális következményekkel járhat, ha nem hagyhatják el Törökországot”.
Az egykori olimpiai úszó, Derya Büyükuncu helyzete szinte kilátástalan. Négy év börtönbüntetésre számíthat, ha bűnösnek találják az elnök nyilvános megsértésében. Miután a török sportminiszter is bírálta a megjegyzését, nem áll jól a szénája.
(Borítókép: Recep Tayyip Erdoğan 2022. január 20-án. Fotó: Adem ALTAN / AFP)