Újabb ország lépett be az orosz–ukrán háborúba?

Az utóbbi napokban láthatóan lassult az oroszok előrenyomulása, a frontok a térképek szerint is megmerevedtek. Kedden az oroszok viszonylag kevés gyalogsági támadást indítottak, ehelyett inkább a távolról, tüzérséggel és rakétákkal végrehajtott csapások voltak gyakoribbak. 

A legsúlyosabb ilyen csapás Harkivot érte, ahol a városban lévő híres Szabadság teret, valamint a Harkivi terület igazgatási központját találta telibe egy rakéta. Kijevben pedig a tévétornyot, valamint az egyik kórházat bombázták le az oroszok.

Az egyetlen város, amely ellen nagyobb gyalogsági támadást hajtottak végre az oroszok, Herszon volt. Arról, hogy a támadás készül, már hajnalban megjelentek a hírek, napközben pedig az oroszok el is foglalták a város egy részét, de az ukránok szerint a városháza még mindig az ő kezükön van. 

Mindeközben az oroszok a többi város megtámadására is készülődtek napközben, ennek jele volt például az a 64 kilométeres katonai konvoj, amely hajnalban Kijev felé tartott. A konvoj estére már 30 kilométerre megközelítette az ukrán fővárost, amivel a Grad-rakétavetők is lőtávolságba kerültek. 

Vagyis arra lehet számítani, hogy hamarosan még erősebben bombázhatják a várost, utána pedig az eddigieknél is erősebb támadást indíthatnak az oroszok, a két fő célpont Kijev és Harkiv lehet majd. A Kijev elleni támadásra az ukrán haderő különleges lépésekkel készült, amint azt a hadsereg vezérkara közölte.

Több ezer halott katona, megrendült a morál

Az ukrán hadsereg szerint a harcok kezdete óta már 5700 orosz katonát öltek meg és több mint 1000 harcjárművet lőttek ki. Pentagoni tisztviselők mindeközben azt nyilatkozták: az eseményekből, valamint a saját értesüléseikből is az látszik, hogy az orosz katonák morálja megrendült, nagy részük ugyanis nem volt felkészülve ilyen kemény ellenállásra. 

660 ezer ember menekült el 

Az ENSZ már 660 ezerre teszi azoknak a számát, akik elmenekültek Ukrajnából a háború miatt. Kedden a magyar hatóságok is közölték, hogy az invázió kezdete óta már 105 ezer ember jött Magyarországra. A budapesti pályaudvarokara mindössze egy nap alatt négyezer ember érkezett közülük, erről képes-videós riportot közöltünk.

Segít a külföld vagy sem?

Az IMF 1,4 milliárd dolláros gyorsfinanszírozást szavazott meg Ukrajnának, ezenkívül az is felmerült az utóbbi napokban, hogy a NATO is fegyverekkel segítheti az országot. Ezzel kapcsolatban viszont a szervezet főtitkára, Jens Stoltenberg kedden leszögezte, hogy nem küldenek repülőket vagy fegyveres erőket Ukrajnába, mert nem akarnak részesei lenni a konfliktusnak.

Ettől függetlenül úgy tudni, hogy fognak gépek érkezni a Nyugattól Ukrajnába, csak épp nem a NATO részéről, hanem az Európai Unió tagállamai küldték el ezeket. A gépeket állítólag Lengyelországban veszik át az ukrán pilóták.

Ezenkívül felmerült az is, hogy újabb gazdasági szankciókkal sújthatják Oroszországot a nyugatiak, de erről egyelőre még többet nem lehet tudni. Annyi biztos, hogy például Joe Biden amerikai elnök és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök beszélgetésén is szó esett erről.

Újabb ország lépett be a háborúba? 

Mindeközben az ukránok kedd délelőtt azt írták, hogy a beloruszok is beléptek a háborúba az orosz oldalon.

A belarusz fél egyelőre hivatalosan nem üzent hadat az ukránoknak, de estére már az ukrán hírszerzés is úgy értesült, hogy körülbelül 300 belorusz harckocsi várakozik a határ környékén, amelyek egy megrendezett katonai provokáció után lendülhetnek majd támadásba. 

Annyi biztos, hogy Aljakszandr Lukasenka elnök ma összehívta az ország biztonsági tanácsát és Ukrajnát ábrázoló térkép előtt magyarázott az eddigi, valamint a jövőben várható orosz hadműveletekről. A térképen ráadásul olyan határok mentén osztották fel Ukrajnát, amelyek közigazgatásilag nem léteznek. 

Háború, vagy béke?

Hétfőn megkezdődtek ugyan a béketárgyalások a felek közt, de az első fordulóban ezek még semmilyen kézzelfogható eredményre nem vezettek, a delegációk pedig utána visszatértek a fővárosaikba konzultálni. 

Kedden ezzel kapcsolatban annyi fejlemény volt, hogy egy ukrán lap megírta, milyen követeléseket fogalmaztak meg egymással szemben a felek hétfőn. A tárgyalások várhatóan szerdán folytatódhatnak majd, az első fordulóhoz hasonlóan az ukrán–belarusz határon.

A nap eseményeit kedden is percről percre közvetítésünkben követtük, abban a cikkünkben a fentieknél is részletesebben számoltunk be a nap fejleményeiről.  A keddi eseményekről készült képgalériánkat pedig itt tekintheti meg.

(Borítókép: a harkivi Szabadság tér a támadás után 2022. március 1-jén. Fotó: Sergey Bobok / AFP)