Mit árul el Vlagyimir Putyin beszéde az atomcsapásról?

Mit is mondott pontosan Putyin? Vasárnap délután magához rendelte Sojgu védelmi minisztert és Geraszimov vezérkari főnököt, majd utasította őket, hogy helyezzék

az orosz elrettentő erőket (ez az atomfegyvereket jelenti) különleges harci szolgálati módba.

Bár ez utóbbi pontos meghatározása nem ismert, vélhetően csak az orosz vezénylési rendszeren belül, de feltételezhetjük, hogy a készültség valamilyen szintjéről van szó. Az orosz elnök a riadókészültséget azzal magyarázta, hogy a NATO vezetői „agresszív kijelentéseket tettek”.

Katonai értelemben mit is jelent Putyin parancsa?

A Guardian című brit lap megpróbált a dolog végére járni, mert a nukleáris biztonságpolitika szakértői éppen úgy rácsodálkoztak a kijelentésre, mint jó néhány védelmi miniszter. Abban azért egyezség volt, hogy bár szigorodott a hangnem, azért a fenyegetés még mindig nem tűnt túlságosan veszedelmesnek.

Pavel Podvig, az orosz nukleáris fegyverzet nemzetközileg is elismert szakértője úgy gondolja, hogy vélhetően ez a nukleáris erők parancsnokságának és az irányítórendszernek szánt előzetes parancs lehetett. Beindítja a rendszert, ha kell, azonnal fogadja az indítási parancsot. Ez az állapot alkalmas arra is, hogy válaszcsapás induljon, ha az elnök kiesik vagy nem elérhető, de csak akkor, amikor már atomcsapás ért orosz területeket.

A brit Nukleáris Információs Szolgálat szakértője, David Cullen ezt a brit vezénylési rendszerhez hasonlítja, amelyben a  brit   atommeghajtású tengeralattjárók parancsnokai megkapják a kormányfő által aláírt parancsot, hogy mit lépjenek, ha mindent elsöprő atomtámadás érné a brit szigeteket. Abban egyetértenek a szakértők, hogy Putyin parancsa esetleg további katonai lépéseket is feltételezhet. Talán szétszórják a világ tengerein az atomfegyverekkel felszerelt orosz tengeralattjárókat, vagy Oroszországon belül széttelepítik a potenciálisan bevethető, nagy hatótávolságú nukleáris rakétákat.

A brit védelmi miniszter azt mondta, hogy

ez a terminológia nem illik abba, amit a katonai doktrínájukban alkalmaznak.

Szerinte ez inkább a Nyugat elijesztésének szólt, és azért lett ilyen erős, hogy inkább erről beszéljenek, semmint az eddig nem túl sikeres villámháborúról. Ben Wallace ugyanakkor figyelmeztetett, hogy az oroszok emellett bevethetnek harcászati vagy taktikai atomfegyvereket, amelyek kisebb hatóerejűek és a harctéren is használhatók. Ezzel viszont tényleg eszkalálódna a dolog, hiszen Putyin szerint az ukrán és az orosz testvérnép, tehát egy ilyen akció nem venné jól ki magát.

Azóta a témában csak egyszer szólalt meg a Kreml, amikor a szóvivő elárulta, hogy mi vezethetett pontosan az elnök kijelentéséhez. Dmitrij Peszkov azt mondta:

néhány tisztviselő úgy nyilatkozott, hogy incidensek vagy akár összecsapások is elképzelhetők a NATO és Oroszország fegyveres erői között. Úgy hisszük, hogy az ilyen kijelentések elfogadhatatlanok.

Peszkov úgy folytatta, hogy nem szeretné nevükön nevezni az érintetteket, végül mégis kibökte, hogy többek között a brit külügyminiszterre, Liz Trussra gondolt.

Ugyanakkor egy másik elemző másféle jelentést rendel az elhangzottakhoz. Szerinte itt elsősorban megfélemlítésről van szó, „elbánunk veletek, ha velünk harcoltok”, vagyis egyértelműen a Nyugatnak szólt az üzenet, hogy vigyázzanak, mert túl messzire mehetnek az ukránok felfegyverzésében. Szerinte lehet, hogy Moszkva brutális, totális háborúba kezd Ukrajnában, és ez utolsó figyelmeztetés volt, hogy a Nyugat maradjon ki ebből.

Szakértők szerint fennáll annak a lehetősége, hogy Putyin bevesse az atomfegyvert, de  egyelőre  nem túl nagy a valószínűsége.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő cikkünket itt találja.

(Borítókép: Vlagyimir Putyin 2022. február 27-én. Fotó:  Sergei GUNEYEV / SPUTNIK / AFP)