Ha nem ment villámháborúval, jöhetnek a nehézfegyverek Ukrajnában

Putyin villámháborús terve nem jött be, városi harcok jöhetnek

Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének munkatársa az Index kérdésére elmondta, hogy látható egy orosz megtorpanás a hadműveletekben, aminek legalább két oka lehet. Az egyik, hogy ahol lehetővé tette a terep és az adottságok, gyors volt az előretörés, például a Krímből északi, északnyugati, északkeleti irányba. Néhány alakulat olyan mélységig nyomult előre, hogy a logisztika nem tudta követni, ezért vesztegeltek orosz páncélosok az út szélén üzemanyaghiány miatt.

A másik, hogy a villámháborús tervet, amire készültek, nem sikerült megvalósítani. A gyors betörés Kijevbe, a kormány megbuktatása és a legfontosabb politikai, katonai objektumok elfoglalása egy különleges művelet keretében nem történt meg. Most városostromokra kell készülni.

A kutató arra a kérdésünkre, hogy alábecsülték-e az ukránokat az oroszok, vagy a saját képességeiket becsülték túl, úgy válaszolt, hogy mindkettő megtörténhetett, de annak nagyobb szerepe lehetett, hogy az ukrán katonai, politikai, társadalmi viszonyrendszert becsülték alá. Gyors összeomlás és kapitulálás nem történt, valószínűleg alulértékelték az ukránok eltökéltségét, Volodimir Zelenszkij sem menekült el, háborús elnökként Kijevben maradt.

Jójárt Krisztián ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a csapatösszevonás során az ukrán határhoz telepített orosz haderőt eddig nem vetették be teljes egészében. Moszkva vélhetően a politikai céllal összhangban gyors rezsimváltást szeretett volna elérni az áldozatok számának minimalizálásával, ezért nem alkalmazták eddig széles körben az orosz légierőt vagy tüzérséget.

Elsősorban cirkáló- és ballisztikus rakétákkal mértek precíziós csapásokat, a tüzérségi eszközök kevés szerepet játszottak, noha Harkiv már elszenvedett komolyabb tüzérségi csapást. Arra számíthatunk, hogy ezeknek az alkalmazása fokozottabb lesz, a villámháborús siker hiányában jöhet a nehézfegyverek teljes potenciálja.

Mi az orosz offenzíva célja?

Jójárt Krisztián úgy látja, hogy a fő cél Kijev. A légideszant-erőknek nem sikerült elérniük a kívánt célt, ezért most ostromgyűrűbe zárhatják a várost, erre utal a Kijev felé tartó 64 kilométer hosszú konvoj is.

Szintén kiemelt hadszínteret jelent a Krímből indult offenzíva, a déli támadást sikeresebbnek nevezte a kutató – a legfrissebb hírek szerint Herszont már elfoglalták –, az ottani hadmozdulatok célja lehet, hogy szárazföldi összeköttetést hozzanak létre Oroszország és a Krím között, esetleg teljesen elvágják Ukrajnát a tengerparttól. Északkeleten is zajlanak a támadások például Harkiv és Szumi ellen. A Krímből észak felé nyomuló erőkkel együtt, valamint a szakadár területekről előretörő egységekkel kiegészítve a harcoló ukrán csapatokat körbezárhatják.

Elsősorban politikaiak a célok, de a háború orosz területszerzéssel is járhat, a két szakadár terület határait kitolhatják és a déli partvidéket is ellenőrzésük alá vehetik

– válaszolta Jójárt Krisztián arra a kérdésünkre, hogy a kormánybuktatáson túl lehetnek-e területszerzési ambíciói Moszkvának.

Az orosz offenzíva eddigi irányát, az elfoglalt területeket és bombázott részeket térképeken ábrázoltuk, méghozzá ebben a cikkünkben.

Komoly a szándék a béketárgyalásokon?

A szakértő úgy véli, hogy az elmúlt napokban látott béketárgyalások nem fajsúlyosak, leginkább arról szólnak, hogy az oroszok a hazai közvélemény számára nyitott opcióként ábrázolják a diplomáciai rendezés lehetőségét, de közel sem a legmagasabb szinten képviseltetik magukat.

Vlagyimir Putyin továbbra is azt mondja, hogy a cél a demilitarizáció és Ukrajna nácítlanítása, ami a politikai vezetés megdöntését takarja. Az orosz követelések nem puhultak és a hadműveletek is zajlanak.

A szankciók rendkívül érzékenyen érinthetik az orosz gazdaságot, amelyeknek egy része csak március 6-tól lép életbe, de nem valószínű, hogy ezek ellehetetlenítik a háború finanszírozását. Jójárt Krisztián emlékeztetett rá, hogy az orosz erősen autokratikus berendezkedés, „arra van erőforrás, amire szeretnék”, és gazdasági értelemben rosszabb időkben is jelentős összegeket fordítottak a haderőre, ezért illúzió lehet azt várni, hogy a szankciók megváltoztatják a katonai helyzetet.

A kutató azt is hozzátette, hogy Vlagyimir Putyin népszerűsége szempontjából is kedvezőtlen a háború eddigi forgatókönyve, ráadásul a támadás megindulása előtt nem volt hosszan elhúzódó kommunikációs, információs előkészítés, csak az elmúlt hetekben kezdték felépíteni a narratívát, miközben magát a háborút különleges műveletként próbálják keretezni a hazai közvéleményben. Az orosz áldozatok száma is hatni fog Putyin népszerűségi mutatóira, és a hatalomhoz közel álló elit néhány tagja, ha még csak finoman is, de már felszólalt a háború ellen.

Belekeveredik a NATO?

Ahogy arról beszámoltunk, a NATO és az Európai Unió több tagja fegyverszállítmányokkal támogatja Ukrajnát. Jójárt Krisztián viszont nem számít arra, hogy ez további eszkalációhoz vezetne.

A fegyverszállítmányok nem fordíthatják meg a háború kimenetelét, de tovább növelhetik az orosz veszteségeket. Elsősorban harckocsi-elhárító eszközökről van szó, amelyek hatásosak az orosz páncélosokkal szemben, különösen a városi harcokban okozhatnak jelentős veszteségeket. A NATO–Oroszország-szintű eszkaláció kockázatát nem látom, de azt igen, hogy az ukrán határt átlépve célponttá válhatnak ezek a konvojok.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követjük, percről percre frissülő cikkünket itt találja.

(Borítókép:  Az ukrán területvédelmi alakulatok egyik tagja (j) egy férfival beszél egy orosz légicsapásban megrongálódott lakóépület romjai között a Kijev közelében lévő Horenka településen 2022. március 2-án.  Fotó:  MTI / AP / Vadim Ghirda)