Tűz ütött ki egy atomerőműnél, Mariupol a megadás szélére került – az orosz–ukrán háború pénteki eseményei

Kigyulladt egy atomerőmű, nukleáris katasztrófa lehetett volna

Péntek hajnalban a harcok következtében kigyulladt egy épület a zaporizzsjai erőműnél. Az ukrán fél szerint a tűznek több halálos áldozata is volt. A térségben még napközben is folytak a harcok, azóta pedig kiderült az is, hogy az atomerőmű reaktoraiban nem keletkezett semmiféle kár, de ennek nem sok híja volt – legalábbis az amerikai ENSZ-nagykövet szerint.

Egy brit admirális is nyilatkozott az esetről, és azt mondta: nem gondolta volna, hogy „ekkora hülyeséget” csinálnak az oroszok, vagyis hogy az atomerőmű környékén tüzérséget vetnek be.  Mindeközben Oroszország azt állítja, hogy ők már február 28-án elfoglalták a létesítményt, és most nem ők okozták a tüzet, hanem ukrán szabotőrök hajtottak végre akciót ellenük. 

Mariupol a megadás szélén, Kijev bekerítése elkerülhetetlen

A pénteki fejlemények alapján nagyon úgy fest, hogy a Fekete-tenger partján lévő, 400 ezer lakossal rendelkező Mariupol városa a megadás szélére került. A város polgármestere egy közleményben azt írta, hogy az ukrán seregnek fel kell menteniük őket, mivel a bombázások miatt már a közműszolgáltatások is leálltak és az élelem is fogyóban van. Ha Mariupol elesik, akkor ez lehet a legnagyobb város, amely addig orosz kézre kerül. A város elfoglalása esetén az oroszok biztosíthatnák a szárazföldi kapcsolatot is a Krímmel, valamint nagyobb erővel indulhatnának meg Ukrajna belső területei felé. 

Az orosz haderő már Mikolajiv városába is bevonult, ahova azáltal nyílt meg az út, hogy csütörtökön elesett Herszon városa. A városban és környékén összecsapott a két hadsereg, a harc tétje elsősorban a városi repülőtér elfoglalása volt. Mindeközben a CNN úgy értesült, hogy Herszonban már nőket erőszakolnak és gyilkolnak meg az orosz katonák, de ezt az értesülést hivatalos forrásból még nem sikerült megerősíteni. 

Úgy tudni, hogy az oroszok csapatok már keleti irányból is egyre inkább megközelítik Kijevet. Egy brit elemző szerint elkerülhetetlennek tűnik, hogy előbb-utóbb körbezárják a várost (bár ebben egyelőre meggátolja őket, hogy az Északkelet-Ukrajnában lévő nagyvárosokat nem tudták még bevenni). Ezen kívül már az is kilátásba került, hogy az oroszok hamarosan szárazföldön és vízen is támadást indíthatnak Ukrajna harmadik legnagyobb városa, Odessza ellen is.

Ezen kívül az orosz haderő folytatta a lakónegyedek, lakóépületek bombázását is (bár Vlagyimir Putyin orosz elnök álhírnek nevezte az erről szóló tudósításokat). Az ukrán hadsereg pedig pénteken újabb adatokat közölt arról, hogy hány katonát és harceszközt vesztettek eddig az oroszok.

Zelenszkij ellen több sikertelen merényletet hajtottak végre; az ukrán elnök tüntetésre buzdít

Pénteken az is kiderült, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt már a múlt héten is háromszor próbálták megölni az oroszok. A New York Times szerint két akciót a Wagner-csoport hajtott végre, amelyről korábban kiderült, hogy 400 zsoldosukat bérelhették fel az ukrán elnök likvidálására.

Zelenszkij sem maradt tétlen: beszédében ismét arra kérte Európát, hogy legyen szolidáris Ukrajnával, és ezt olyan formában is mutassák ki, hogy az utcára vonulnak.

Legyen béke már!

Vlagyimir Putyin elnök közölte a német kancellárral, hogy a hétvégén várható az orosz–ukrán béketárgyalás harmadik fordulója. Az ukrán fél ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy az oroszok valamelyest mintha engedtek volna a követeléseikből, miközben az orosz fél arról számolt be, hogy érdemben nem haladnak a tárgyalások.

Így tehát az oroszok és ukránok közt kevés esély van a megegyezésre. jó hír azonban, hogy az atomháborút talán sikerült elkerülni, mivel a Pentagon és az orosz védelmi minisztérium mindeközben forródrótot létesített ennek érdekében.

Exkluzív interjú a külügyminiszterrel, szakértőkkel, és riport Lvivből

Szijjártó Péter az Indexnek elmondta: dolgoznak azon, hogy kártalanítsák azokat a magyar cégeket, amelyek veszteségeket könyveltek el az Oroszországot ért szankciók miatt. 

Jójárt Krisztián, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE) kutatója mindeközben azt mondta portálunknak, hogy az orosz villámháborús terv kudarca után elképzelhető, hogy hamarosan még durvább eszközöket vetnek majd be azért, hogy megtörjék az ukránok ellenállását. Tálas Péter, az NKE Stratégiai Védelmi Kutatóintézetének vezetője pedig arról beszélt adásunkban, hogy mihez kezdhet Vlagyimir Putyin Ukrajnával, ha egyszer elfoglalják az oroszok.

Mindeközben a nyugat-ukrajnai Lvivben tartózkodó riporterünk pedig arról számolt be, hogy a városban is megerősítették a védelmet az ukránok, mivel attól tartanak, hogy akcióra készülnek az oroszok.

Újabb szankciók, háborús bűnök

Mindeközben egyre nagyobb nyomás hárul Oroszországra amiatt is, hogy a feltételezések szerint háborús bűnöket követnek el azáltal, hogy civileket vesznek célba Ukrajnában – ráadásul ezt olyan kazettás lőszerekkel teszik, amelyeknek a használatát egy nemzetközi egyezmény is tiltja. Pénteken a NATO, valamint az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa is elítélően nyilatkozott az oroszokról emiatt. 

Felmerült ezen kívül az is, hogy az oroszok ellen újabb szankciókat vezethetnek be a jövőben. Vlagyimir Putyin egy burkolt fenyegetés kíséretében arra kérte a nyugati államokat, hogy ne tegyék ezt, majd utána azt mondta: ha mégis így lesz, akkor ezek a szankciók még hasznára is válhatnak Oroszországnak. Az orosz kormány aztán – kvázi válaszlépésként – péntek este korlátozta a Facebook elérését.

Az orosz–ukrán háború eseményeit szombaton is percről percre közvetítjük, pénteki percről percre cikkünket pedig itt tekintheti meg, ha lemaradt volna.

(Borítókép: Egy férfi áll egy lakóépület előtt, amely megsérült a tegnapi lövöldözésben Csernyihiv városában 2022. március 4-én. Fotó: Dimitar DILKOFF / AFP)