Ukrajna harmadik legnagyobb városa lehet a következő célpont

Az elmúlt hetekben egyértelművé vált, hogy a háborús konfliktusban Ankara Ukrajna mellé állt, nemcsak hadianyagok – például harci drónok – szállításával, hanem deklarálva a támogatást maga Erdogan elnök is elutazott Kijevbe.

Törökországnak kulcsszerepe van a tengeri kijáratok ellenőrzésében

– mondta az Indexnek Gyarmati István. A biztonságpolitikai szakértő utalt az 1936-ban kötött, de a mai napig érvényben lévő montreaux-i fekete-tengeri egyezményre, amely lehetővé teszi a törököknek a kizárólagos ellenőrzést a két tengeri szoros, a Dardanellák és a Boszporusz felett.

Az egyezmény értelmében békeidőben normális a hajóforgalom a szorosokon, ám háborús helyzetben Törökországnak joga van szabályozni és ellenőrizni a hadihajók áthaladását. Ez pedig felettébb idegesítő az oroszok számára, de nemcsak most, hanem így volt ez már a Szovjetunió idejében is.

Odessza kulcsfontosságú a tengeri kijáratok miatt

Gyarmati István hangsúlyozta, hogy valószínűleg a következő napokban orosz partraszállás várható Odessza környékén, ejtőernyősökkel, deszantegységekkel, és megkezdődik a város átfogó ostroma. Az oroszok már ellenőrzésük alatt tartják Odesszától keletre az Azovi-tenger partját, körbezárták Mariupol városát, és ha ezeket Odesszával együtt elfoglalják, akkor gyakorlatilag egy széles folyosó nyílik számukra a Donyecki és a Luhanszki Népköztársaságtól indulva délkelet felé a Krím félszigeten át Odesszáig.

Ha pedig ezt az egybefüggő területet ellenőrzésük alá vonták, akkor gyakorlatilag ellenőrzik Ukrajna déli, tengeri szakaszát. A háború folytatásának szempontjából ennek pedig azért van jelentősége, mert ha az ország déli részén megtörték az ukrán ellenállást, akkor megindulhat a szárazföldi invázió északi irányba az ország középső része felé. 

Putyin elnök többször is hangsúlyozta az elmúlt hetekben, amikor a háború megindításának szükségességéről beszélt, hogy ezzel a katonai akcióval régi történelmi igazságtalanságot akar helyrehozni, amire most mutatkozik lehetőség. Ennek egyik fontos eleme az akadálytalan kijutás biztosítása a meleg tengeri kijáratok felé.

Kijevet demilitarizálni kell

„Az orosz elnök két alapvető fontosságú célt nevezett meg a háború indításakor Ukrajnával szemben. Az egyik az ország demilitarizálása, a másik pedig a nácitlanítása. Az első az orosz terminológia szerint nem jelent mást, mint megakadályozni az ország közeledését a Nyugathoz és a nyugati katonai tömbhöz, a NATO-hoz, lehetőség szerint elérni Ukrajna semlegessé válását.

A másik pedig arra vonatkozik, hogy Putyin szerint náci módszerekkel irányítják Ukrajnát, bánnak a szakadár területeken élő orosz ajkúakkal, éppen ezért – hasonlóképpen, mint a Nagy Honvédő Háborúban – most is fel kell venni a harcot egy náci rezsimmel. Más szavakkal: rezsimváltásra van szükség Kijevben. Ehhez pedig most katonailag minden adott, vagyis minden eszközt be kell vetni, hogy a jelenlegi ukrán adminisztrációt leváltsák, elsöpörjék

– mondta Gyarmati István.  

Segít-e vajon Kína Oroszországnak?

A biztonságpolitikai szakértő egy korábbi interjújában arról beszélt, hogy Kína és Oroszország stratégiai céljai ugyan különbözőek, még akkor is, ha taktikailag van egybeesés. Szembesítve ezzel a megállapításával, most is azt mondja, hogy Peking csak szlogenek szintjén támogatja Moszkvát, gyakorlati lépéseket nem tett. Ha tesz is majd lépéseket Oroszország irányába, azt csak és kizárólag a saját érdekében teszi majd meg.

Kína nyíltan nem támogatta a Krím annexióját, és a mai napig nem ismerte el a szakadár népköztársaságokat. Az ukrán–orosz háború indulásakor pedig csak annyit mondott, hogy a szembenállók szüntessék be a harcokat, ami egyértelműen a támadó elleni megfogalmazást jelenti. A bejelentés pedig, hogy az oroszok csatlakoznak a kínai fizetési rendszerhez, semmi újat nem takar, hiszen ennek a rendszernek más országok is tagjai.

(Borítókép: Barikádokat építenek Odesszában 2022. március 6-án. Fotó: Igor Tkachenko / Reuters)