Akár 610 forint is lehet majd a benzin hatósági árazás nélkül

A Brent nyersolaj ára már közel 140 dollárra kúszott föl – amely a december eleji ár duplája –, mielőtt a hét elején visszaesett 123 dollárra hordónként. Az előrejelzések szerint azonban elképzelhető, hogy ha az ukrajnai háborús helyzet rosszabbra fordul, a kétszáz dollárt is elérheti.

De hogy jutottunk idáig? Az első bökkenő az volt, hogy az a beruházások visszaesése és a Coviddal kapcsolatos tényezők miatt az olaj kínálata továbbra is korlátozott volt. Mindemellett az OPEC nem tudta teljesíteni termelési kvótáit, így az orosz–ukrán háború előtti kínálat egymillió hordó volt a piacokon, és ez a tény már önmagában a százdolláros határ felé kezdte lökni az olajárat.

A második ok az, hogy az amerikai törvényhozók egy csoportja megegyezett abban, hogy továbbviszik azt a javaslatot, amely szerint az Egyesült Államok felfüggeszti kereskedelmi kapcsolatait Oroszországgal és Belarusszal.

Ráadásul Antony Blinken amerikai külügyminiszter mindeközben kijelentette, hogy az USA és az Európai Unió megfontolja, hogy nem importál több olajat az oroszoktól. Ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy Oroszország napi 4,5 millió hordónyi nyersolaj és további 2,5 millió hordónyi finomított termék kivitelével

Természetesen az Egyesült Államok könnyebb helyzetben van ebből a szempontból is, mint Európa. Tavaly ősszel az USA napi hétszázezer hordónyi olajat importált az oroszoktól, ami az amerikaiak olajimportjának mindössze tíz százaléka. Ehhez képest Európa napi 4,5 millió hordónyi olajat vásárol az oroszoktól, ami az összes európai import egyharmadát teszi ki.

Harmadik okként a szakértők azt említik, hogy bár eddig kényesen ügyeltek arra a nyugati hatalmak, hogy ne vezessenek be szankciókat az orosz energiahordozókra, a befektetők és a kereskedők mégis tartottak tőle, hogy ez előbb-utóbb megtörténik, emiatt távol tartják magukat mindentől, ami orosz. A megérzésük jó volt, ugyanis kedden Joe Biden megtiltotta az orosz olaj importját az Egyesült Államokba.

Az olajárak emelkedése a tőzsdékre is nagy hatással van: a Dow Jones mintegy nyolcszáz pontot veszített az értékéből hétfőn, ami tízszázalékos csökkenést jelent a januári szinthez képest, mivel a megugrott olajár fokozta az inflációval és a gazdasági növekedéssel kapcsolatos aggodalmakat.

Kedd délután a főbb indexek veszteségei tovább mélyültek, mivel a befektetők a gazdaság nagy részét kitevő vállalati részvények eladásával visszavetették a kockázatot, miközben a technológiában erős Nasdaq értéke húsz százalékkal a novemberi szint alá csökkent

Az S&P 500 három százalékkal esett, és 4201,09 ponton zárt, ami 2020 októbere óta a legnagyobb napi százalékos csökkenés. Mindeközben a Dow Jones 2,4 százalékkal 32 817,38 pontra, a Nasdaq pedig 3,6 százalékos csökkenéssel 12 830,96 pontra esett.

A Goldman Sachs szakértői szerint ha az olajárak elérik a hordónkénti 150 dollárt – amire minden esély megvan –, akkor

A GasBuddy, amely követi a gázolaj árait, azt jelzi előre, hogy az Egyesült Államokban egy gallon benzin ára átlagosan hamarosan elérheti a 4,5 dollárt (körülbelül 422 forint/liter), míg Kaliforniában akár a hat dollárt is.

Elemzők ugyanakkor rámutatnak arra, hogy egyáltalán nem elképzelhetetlen a szankciók feloldása Iránnal szemben, amennyiben megállapodás születik Teherán nukleáris programjáról. Az amerikai tisztviselők azonban tagadják ezt, és továbbra is azt állítják, hogy semmiképpen sem szüntetik meg az Iránnal szembeni szankciókat.

De mire számíthatunk Magyarországon, ha föloldják a hatósági árszabályozást?

A hazai benzin- és gázolajár a Brent típusú nyersolajárnak és a forint gyengeségének köszönhetően

Gaál Gellért, a Concorde vezető részvényelemzője szerint abba a szerencsétlen helyzetbe kerültünk, hogy az üzemanyag árát befolyásoló tételek közül a legtöbb a drágulás irányába mutat.

Az elemző szerint fontos látni, hogy a töltőállomások hetente maximum kétszer módosítják az általuk kínált árakat, ugyanakkor a végfelhasználói árat befolyásoló legfontosabb öt tényező naponta változik.

Tételesen a következő tényezők befolyásolják az üzemanyag árát:

A nyersolaj ára

Ha a Molt vesszük példának (bár nem csak az ő finomítói látják el a magyar keresletet), túlnyomórészt orosz ural típusú kőolajat használ, ez árazási előny a környező finomítókkal szemben a Brent nyersolaj árának tudatában.

Finomítási nyereség

Ezt legegyszerűbben úgy lehet megragadni, hogy ez a finomított nyersolaj beszerzési ára és a finomított termékek ára közötti árrés. A régiónk tipikusan több benzint állít elő, mint amennyire kereslet mutatkozik, viszont a dízel deficites.

Aktualitása, hogy Oroszország maga is nagy finomított termék exportőr (főképp dízel), így hasonlóan az orosz kőolajhoz a dízel exportja is jelentősen megakadt nyugati érdeklődés hiányában (önkényes szankció). Emiatt február végétől kínálathiány lépett fel Európában, így az átlagnál magasabb egységprofitot láthatunk az európai jegyzésekben annak érdekében, hogy nagyobb gázolaj- és benzinkihozatalra ösztönözze a finomítókat.

Itt a piacon megfigyelhető benzin- és gázolajárakból visszaszámolt egységprofitból indultunk ki. Áttérve a kőolajbeszerzési árra: egy finomító nyereségét az előbb említetteken felül befolyásolja az is, hogy milyen áron vásárolja a feldolgozandó kőolajat relatíve a környékbeli finomítókhoz képest, költségelőnyt jelentve, ha egy adott finomító olcsóbban tud nyersolajhoz jutni.

Mint említettük,

ami korábban nagyjából három-négy százalék volt. Ez érdemben tudja javítani a finomítói árrést. Függően attól, hogy milyen áron és mennyi orosz olajat használ fel, 18 és 45 forint/liter között mozoghat.

Nagykereskedelmi haszonkulcs

A finomítók és a töltőállomások közötti logisztikáért felelős operáció, körülbelül tíz-húsz forint/liter nagyságrendileg.

Kiskereskedelmi haszonkulcs

Ezt leginkább az befolyásolja, hogy az adott töltőállomás mennyire frekventált lokációval rendelkezik, illetve a tőle legközelebb eső kút távolsága. Az autópályák melletti töltőállomásoknak van a legnagyobb árazási erejük, emiatt találkozunk itt a legmagasabb üzemanyagárakkal. A Mol Csoport közel kétezer kútjának átlagos kiskereskedelmi haszonkulcsából érdemes kiindulni, az megközelítőleg negyven forint/liter.

Jövedéki adó

A benzin jövedéki adója 120 forint/liter, míg a gázolajé 110 forint/liter.

KKKSZ-díj

A Kőolaj és Kőolajtermék Készletező Szövetség díja, amely a nettó ár egy százaléka.

Dollárárfolyam

Ennek a mozgása nagyon fontos, legegyszerűbb példa erre, hogy a nyersolaj beszerzési ára dollárban van denominálva. Év eleje óta kilenc százalékot gyengült a hazai fizetőeszközünk a dollárhoz képest.

Áfa

Az üzemanyag általános forgalmi adójának mértéke jelenleg 27 százalék.

A szakértő szerint összességében azt lehet elmondani, hogy az üzemanyagok ára legnagyobb mértékben, körülbelül 46 százalékban a nyersolaj ára, majd az állami elvonások negyven százaléka (jövedéki adó, áfa, KKKSZ-díj), a maradék 14 százalékon a kiskereskedelmi és nagykereskedelmi árrés és a finomítói haszonkulcs osztozik.

Péntektől nagyker áremelkedés jön: a gázolaj 77 forinttal, a benzin 46 forinttal drágul

A holtankoljak.hu írja, hogy péntektől újabb nagykereskedelmi üzemanyagár emelés jön. Ez azt jelenti, hogy a benzin és a gázolaj nagykereskedelmi ára emelkedik, de csak azoknak a végfelhasználóknak, akik közvetlenül vásárolnak nagykereskedőktől az üzemanyagot. A benzinkutakon továbbra is 480 forintért vehetünk benzint és gázolajat. 

A pénteki emelés mértéke magasabb mint a szerdai volt: a benzin ára bruttó 46 forinttal emelkedik, a gázolaj ára pedig bruttó 77 forinttal változik. 

Ha nem lennének hatósági árak, akkor az üzemanyag átlagárak az alábbiak szerint alakulnának a hazai benzinkutakon: 

95-ös benzin : 640 Ft/liter 

Gázolaj: 717 Ft/liter 

Szerdán a benzin beszerzési ára bruttó 41 forinttal nőtt, a gázolajért pedig 66 forinttal kell többet fizetnie annak, aki végfelhasználóként vásárol üzemanyagot nagykereskedőtől. Mégegyszer, mindez nem érinti az átlag autóst, aki továbbra 480 forintért tankolhat. 

Ezzel együtt márciusban a benzin ára bruttó 120 forinttal, a gázolaj ára pedig 182 forinttal emelkedett eddig. 

Folyamatosan követjük az orosz–ukrán háború eseményeit, percről percre frissülő cikkünket itt találja.

(Borítókép: Olajmező Oroszországban 2015. március 25-én. Fotó: Reuter / Sergei Karpukhin / File Photo)