Ilyen volt a háború 15. napja

A legfontosabb csütörtöki események az orosz–ukrán háborúról:

• Tárgyalt egymással Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter;
• Ukrajna megkapta az IMF 1,4 milliárdos támogatását;
• Zelenszkij szerint Ukrajnának több katonai támogatásra lenne szüksége;
• Folytatódnak a nemzetközi tárgyalások, Zelenszkij és Putyin is telefont ragadott;
• Oroszország egy biológiai támadástól tart;
• Uniós csúcsot tartanak, fő téma az orosz–ukrán háború.

Törökországban tárgyalt az orosz és az ukrán külügyér

Csütörtök délelőtt tárgyalt a törökországi Antalyában Szergej Lavrov orosz és Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszter. A tárgyalások után tartott sajtótájékoztatón azonban kiderült, hogy nem zárult sikerrel a megbeszélés. Az ukrán fél még egy tűzszüneti megállapodást sem tudott kötni Moszkvával. Ezen túl a humanitárius folyosók ügyében sem jutottak előrébb.

A két tárgyaló fél külön tartott sajtótájékoztatót a tárgyalás után. Szergej Lavrov megerősítette, hogy az orosz elnök, Vlagyimir Putyin kész a legfelső szintű tárgyalásokra, de ennek csak akkor van értelme, ha alsóbb szinteken kézzelfogható közelségbe kerülnek a kölcsönösen támogatott megállapodások. Addig a magasabb szintű egyeztetések csak a kijevi vezetés médiaszereplésére alkalmasak – tette hozzá az orosz külügyminiszter.

Zelenszkij: Ukrajna szebb hely lesz az orosz invázió után

Volodimir Zelenszkij elnök beszédet mondott, amelyben arra buzdította Ukrajna partnereit szerte a világon, hogy „a valóságon alapuló megoldásokat kínáljanak, ne pedig elvont véleményeket”. Az ukrán elnök szerint a nyugati vezetők hamarosan megvitatják a háborút és Ukrajna NATO-tagságát. A háborúról Zelenszkij elmondta: az ukrán férfiak és nők tizenötödik napja védik államukat, visszaverik a támadásokat a kulcsfontosságú területeken, miután Oroszország „humanitárius katasztrófát” idézett elő.

Az elnök megerősítette, hogy három ember, köztük egy gyermek meghalt a mariupoli szülészeti kórház bombázásában. Oroszország azon állítása, hogy nem voltak betegek a kórházban, hazugság – tette hozzá.

Nem lettünk rabszolgák, és nem is leszünk soha, mert ez a mi szellemünk és ez a sorsunk

– fogalmazott Zelenszkij, aki a jövőre nézve elmondta: a háború után mindent a legmagasabb színvonalon építenek újjá, és szebbek lesznek a városaik, mint bármelyik orosz város.

Megérkezett az IMF támogatása

Már Ukrajna számláján van az az 1,4 milliárd dollár, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa szerdán gyorsított eljárásban hagyott jóvá – közölte csütörtökön az ukrán központi bank elnöke. Kirill Sevcsenko azt mondta, hogy a pénzt részben a költségvetés legfontosabb kiadásainak finanszírozására fordítják, illetve segít fenntartani a fizetési egyensúlyt.

Krisztalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója kedden jelentette be, hogy aznap elküldték jóváhagyásra az igazgatótanácsnak az 1,4 milliárd dollár kölcsön folyósításáról szóló javaslatot. Az igazgató akkor úgy fogalmazott, hogy a pénzügyi támogatás célja segíteni Ukrajnának megbirkózni a háború okozta sokkal.

Kijev elégedetlen, több támogatásra van szükség

Ukrajnának több katonai támogatásra van szüksége – mondta Volodimir Zelenszkij a Die Zeit német lapnak adott interjújában. Az ukrán elnök arra a kérdésre, hogy a partnerek, köztük az Egyesült Államok és Németország katonai támogatása időszerű volt-e, Zelenszkij azt mondta:

Ez jó kérdés. De ki kell bővíteni egy kicsit. Még hónapokkal ezelőtt, amikor még nem volt invázió, mindenki látta, hogy be fog következni ez a támadás. A csapatok a határainkon voltak

– fogalmazott Zelenszkij. Hozzátette:

Akkor azt mondtam: adjatok Ukrajnának akkora támogatást, hogy tudjuk garantálni a saját biztonságunkat.

Hangsúlyozta, hogy most, hogy az invázió megtörtént, és az orosz csapatok ukrán városokat rombolnak le és civileket gyilkolnak, Ukrajna katonai támogatást kap, de nem eleget.

Még a menekülteket is megölik. Rakétázzák az otthonokat, egyetemeket, templomokat. Ez barbárság. És igen, fegyvereket kapunk. De nyilván több kell, mert a barbárság nem áll meg

– fogalmazott az ukrán elnök.

Biológiai támadástól tartanak az oroszok

A Pentagon halálos kórokozók titkos, egyebek között vándormadarak általi terjesztésére szolgáló mechanizmus létrehozására irányuló kutatásokat támogatott – mondta Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője. Moszkva szerint amerikai finanszírozású ukrajnai biológiai laboratóriumokban fejlesztették ki a kórokozókat.

Elmondta, hogy erre bizonyítékuk is van. A dokumentumok szerint az amerikai fél azt tervezte, hogy „2022-ben Ukrajnában a madarak, denevérek és hüllők kórokozóival kapcsolatos munkát folytat majd, később áttérve az afrikai sertéspestis és a lépfene vándormadarak általi terjesztése lehetőségének tanulmányozására”.

Igor Kirillov, az orosz haderő sugárzás-, vegy- és biológiai védelmi parancsnoka kijelentette: bizonyíték van arra, hogy a harkivi laboratóriumból több mint 140 olyan edényt szállítottak külföldre, amelyek denevérek ektoparazitáit tartalmazták. Állítása szerint az egyik projekt keretében denevérek biológiai fegyverként való alkalmazását vizsgálták.

A tábornok azt hangoztatta, hogy az amerikaiak célja olyan biológiai anyag előállítása, amely képes szelektíven célba venni különböző etnikai csoportokat, „különösen a szlávokat”.

Hatalmas a pusztítás, az oroszok és az ENSZ is közölt adatokat

Igor Konasenkov vezérőrnagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője csütörtöki hadijelentésében

• 2911 ukrán katonai infrastrukturális létesítmény, 
• 97 repülőgép,
• 107 pilóta nélküli légi jármű,
• 141 légvédelmi rakétarendszer,
• 86 radarállomás,
• 986 harckocsi és páncélozott harcjármű,
• 107 rakéta-sorozatvető,
• 368 tüzérségi ágyú és aknavető, valamint
• 749 darab speciális katonai jármű megsemmisítéséről számolt be.

Az ENSZ frissített adatokat közölt csütörtökön. Az összesítésük szerint eddig 549 civil halt meg, és 957 megsebesült Ukrajnában az orosz támadás alatt – derült ki az ENSZ legfrissebb adataiból.

Ezenkívül 123 halottat és 485 sérültet jegyeztek fel Donyeck és Luhanszk megyében. Ukrajna más megyéiben – Kijev, Cserkaszi, Csernyihiv, Harkov, Herszon, Kijev, Mikolajiv, Odessza, Szumi, Zaporizzsja és Zsitomir – 426 halottat és 472 sebesültet regisztráltak az ukrán kormány felügyelete alatt álló helyeken. A legtöbb áldozatot a civilek körében robbanófegyverek használata okozta.

Eközben folyamatosan bombázzák a nagyvárosokat Ukrajnában, a legkritikusabb helyzet továbbra is a kelet-ukrán területeken és Kijev közelében van. A Kijevhez közel található Irpinyben egy óvoda és egy bérház is megsérült. Fasztiv járásban lakóházak kerültek tűz alá. A Bicsa járásbeli Sztojanka és Moscsun településeken az orosz fegyveres erők a nemzetközi humanitárius jogot megsértve kézifegyverekkel gyilkoltak meg embereket. Eközben Csernyihivben olyan bombákat vetettek be a lakosság bombázására, amelyeket tilt a nemzetközi jog.

Az orosz–ukrán háború eseményeit folyamatosan követtük ma is, percről percre frissülő csütörtöki cikkfolyamunkat itt találja. Tartsanak velünk pénteken is.

(Borítókép: Menekültek Lviv városában 2022. március 10-én. Fotó: Pavlo Palamarchuk / Reuters)