A háború miatt valószínűleg mégsem élesítik a jogállamisági mechanizmust

Az óvatosság fő oka a jogi kihívásban rejlik: bár az Európai Unió bírósága múlt hónapban zöld utat adott az eljárásra, azonban arra is felhívta a figyelmet, hogy az úgynevezett kondicionalitási mechanizmust csak akkor lehet használni, ha sziklaszilárd bizonyíték van arra, hogy egy tagország nem megfelelően használta fel a kifizetéseket – jelentette a Bloomberg.

A jogállamisági szabályokat 2020-ban fogadták el az EU-tagországok vezetői, és amennyiben azokat most élesítették volna, akkor Lengyelország 130 milliárd eurónyi (50 ezer milliárd forintnyi), Magyarország pedig 40 milliárd eurónyi (15 ezer milliárd forintnyi) forrástól esett volna el.

Lengyelország esetében a közeljövőben nem is igazán lehetett volna bízni abban, hogy sikerül megfelelő bizonyítékot találni a források nem megfelelő használatára – mondta a hírügynökségnek az eljárásra rálátó, magát megnevezni nem kívánó forrás. Emellett politikai jelzések is érkeztek, melyek szerint Lengyelország hajlandó visszavonni a kritizált igazságügyi reform néhány elemét, így megnyithatnák számára a helyreállítási alapból járó 36 milliárd eurót.

Sokan úgy látták, hogy az Európai Unió intézkedéseinek fő célpontja Magyarország lehet, azokat ugyanis úgy tervezték, hogy közösen büntessék a jogállamiság sorozatos megsértését és az állítólagos korrupciót. Az Európai Bizottságnak azonban valószínűleg nem áll szándékában a mechanizmust életbe léptetni az április 3-i választások előtt.

A végső döntés arról, hogy elindítják-e a mechanizmust, és ha igen, mikor, Ursula von der Leyen bizottsági elnök kezében van. Az Európai Bizottság nem kívánta kommentálni az értesülést.

Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter korábban úgy nyilatkozott, hogy nincs alap arra, hogy élesítsék Magyarország ellen a mechanizmust, és a kormány nem is számít erre. Lengyelország számos alkalommal aláhúzta, hogy Brüsszelnek egyértelmű bizonyítékot kell bemutatnia csalásra vagy a források nem megfelelő használatára, ha kifizetéseket akar visszatartani.

Miután Moszkva és Kijev viszonya megromlott, Lengyelországnak mint Ukrajna közvetlen szomszédjának megnőtt a nemzetközi súlya. Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosságának becslése szerint nem elképzelhetetlen, hogy az Ukrajnából menekülők létszáma eléri majd a tízmillió főt, ami a legnagyobb menekültválságot jelentené Európában a második világháború óta.

Az orosz–ukrán háború fejleményeit folyamatosan figyelemmel kísérjük, percről percre frissülő hírfolyamunkat itt találja.

(Borítókép: JOHN THYS / AFP)

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!