Most már Kijev polgári lakossága sincs biztonságban

A háború első napjai után Kijevbe csend és nyugalom köszöntött be mintegy két hét erejéig, a város külső részein zajló harcok és a fővárost olykor megrázó dördülések voltak annak egyetlen tapintható emlékeztetői, hogy az országban véres háború dúl. Az utóbbi két nap eseményei azonban arra engednek következtetni, az oroszok megkezdték az ukrán főváros külső kerületeinek tüzérségi „puhítását” a pánikkeltés és a félelemgerjesztés céljából. 

Kedden négy támadás érte az ukrán fővárost, egy metróállomás környékét és négy lakóházat. Hogy ennek mi a célja, az attól függ, kit és mikor kérdez az ember.

Az érzelem hevében azt mondják az ukránok, hogy az oroszok el akarják őket pusztítani, mert nem bírják elviselni azt, hogy Ukrajna független, és nem kér a putyini Oroszországból. 

Másoknak a válasza a háborúra konzekvensen a „nem tudom”. Ők leginkább azt nem értik, mit nyer Moszkva azzal, hogy egy egész országot maga ellen fordít, és ha még az orosz katonai győzelem be is következik, mit nyer Oroszország Ukrajna megszállásával.

Megint el akarnak minket üldözni, aztán majd oroszokat a helyünkre telepíteni. Meg a nagy lóf*szt

– hangzik el a gyorsszakértés a romokban heverő utcán az óvóhelyként üzemelő Lukijanovka metróállomásnál. 

Ott egy kisebb háztömb tetejét érte csapás, de nem volt világos, hogy rakétatörmelék vagy telitalálat volt. Egy másik háztömbnél az egyik tegnapi tragédia helyszínén, Kurenyevka városrészen ugyanez a kérdés merült fel: egy lelőtt rakéta darabjai csapódtak volna a ház mellé? De akkor miért vannak repesznyomok a falakon? 

Az északi Szvjatosin városrészen kiégett húszemeletes háztömb azonban egy meglehetősen valós teóriával szolgált. Csakúgy, mint Obolonyban, egyértelműnek tűnt, hogy szándékos rakétatámadás hajtottak végre, és ugyancsak a lakóház bejáratát találta el a rakéta. A robbanás okozta tűz a fizika törvényeinek engedelmeskedve felfelé terjeszkedik,

A higgadt, logikus válasz a légitámadások céljára: az embereket félelemben tartani és pánikhangulatot gerjeszteni. Csakhogy a kijeviek számítottak arra, hogy Mariupol és Harkiv után előbb-utóbb a főváros is csatatérré változik, így már nem éri őket meglepetés. A rombolás nyomait a környékbeliek szörnyülködve, de nem pánikolva megnézik, lefotózzák, és megosztják a felvételeket, hogy a civilek elleni agresszió pontosan dokumentálva legyen. Az érintettek pedig két dolgot tehetnek: ha még lakható valamelyest az otthonuk, elpakolják a romokat, lefedik az ablakok helyét nejlonnal a hideg ellen. Ha pedig a pokoli körülményekkel már nem tudnak megbirkózni, összepakolnak és továbbállnak, mint már megannyi honfitársuk. 

(Borítókép: Kiss Dániel / Index)