Verduni vérszivattyú: a történelem megismétli önmagát?

Az ISW szerint az oroszok lassan előrenyomulnak ugyan, de a villámháborús terv egyértelműen kudarcot vallott, és nagyon valószínűtlen, hogy a háború előtt kitűzött céljaikat (Kijev, Harkiv, Odessza és a nagyvárosok elfoglalása) végül elérik.

Elméletben a helyes orosz válasz erre a helyzetre az lenne, ha véget vetnének a hadjáratnak, elfogadnának egy hosszabb hadműveleti szünetet, majd elkezdenének tervezni, előkészíteni egy új hadjáratot, és azt elindítanák akkor, amikor az erőforrások megvannak és az egyéb feltételek megfelelőek

– írja az ISW, hozzátéve, hogy az orosz hadsereg egyelőre nem ezt csinálja. Ehelyett kisebb erősítéseket küldenek a frontra újra és újra, abban a reményben, hogy ezáltal áttörnek és folytatni tudják a hadjáratot. Véleményük szerint kudarcot vallanak ezzel.

Ha Mariupol végül elesik, akkor jelentős mennyiségű orosz haderő szabadulhat fel ugyan, de várhatóan ez még önmagában kevés lesz ahhoz, hogy döntően befolyásolja a hadjárat kimenetelét. Ha gyorsan bevették volna a várost, akkor más lenne a helyzet, de Mariupol ostromában az orosz csapatok jelentősen meggyengültek, amit az is mutat, hogy még az egyik tábornok, Oleg Mitjajev vezérőrnagy is meghalt.

Az ISW szerint az oroszok most Krivij Rih térségében próbálhatnak meg áttörést elérni azáltal, hogy nyugati irányból elvágják Zaporizzsját és Dnyiprót, de nem valószínű, hogy ezeket a városokat egyhamar be tudnák venni, hiszen az ezeknél kisebb és hozzájuk jóval közelebb lévő és könnyebben körbezárható Mariupolt is alig-alig tudják elfoglalni. 

A brit elemzők mindemellett azt írták, hogy az oroszoknak azért vannak még tartalékaik, elsősorban a Fekete-tengeren, ahol az orosz tengerészgyalogosokat még csak viszonylag ritkán vetették be. Eredetileg azt tervezhették, hogy partra szállnak Odessza környékén, de ez meghiúsult, és most már nem valószínű, hogy egyhamar bekövetkezik. A tengerészgyalogosokat így az utóbbi napokban elsősorban Mariupol ostromához irányították át. 

Beásták magukat Kijevnél, elhúzódhatnak a harcok

Az ISW arról is beszámolt, hogy a Maxar Technologies nevű cég legújabb műholdas felvételeiből is azt látszik, hogy az oroszok beásták magukat Kijev közelében és más városoknál is. Mindez pedig azt eredményezheti, hogy a patthelyzet továbbra is fennmarad.

Ez a patthelyzet nagyon erőszakos és véres lesz, különösen, ha hosszan elhúzódik. A patthelyzet nem fegyverszünet vagy tűzszünet. Olyan háborús állapot, amelyben mindkét oldal offenzív hadműveleteket hajt végre, de anélkül, hogy változna a helyzet. Ezek a hadműveletek nagyon sok veszteséggel járhatnak

– írta az ISW, amely az I. világháború több százezres, milliós emberveszteséggel járó, de kevés változást hozó összecsapásaihoz, a Somme-i, a verduni és a passchendaelei csatákhoz hasonlította az ukrajnai helyzetet.

Hozzátették azt is, hogy az oroszok ebben a helyzetben folytatják a városok bombázását, amivel jelentős károkat okoznak és civileket gyilkolnak meg, azt remélve, hogy ezzel rábírják az ukránokat a megadásra. 

Az, hogy Ukrajna meghiúsította a kezdeti orosz hadjáratot, azt jelentheti, hogy a pusztító konfliktus elhúzódik, és ez a háború veszélyes, új korszakát nyitja meg, amely Ukrajna és a Nyugat kitartását is teszteli. A Nyugatnak folytatnia kell és ki kell terjesztenie az Ukrajnának nyújtott támogatást, ha azt szeretné, hogy az ország túlélje ezt az új korszakot

– vélik az ISW elemzői.

Folyamatosan követjük az orosz–ukrán háború eseményeit, vasárnapi, percről percre frissülő cikkünket itt találja.

(Borítókép: Romok egy támadás után Kijevben 2022. március 19-én. Fotó: Matthew Hatcher / SOPA Images / LightRocket / Getty Images)