Szankciók ide vagy oda, a Kreml céljai nem változtak

326L4K2-highres
2022.03.24. 20:03
Egy hónapja, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „különleges katonai művelet” végrehajtását rendelte el, amelynek keretében az orosz hadsereg megtámadta Ukrajnát, és azóta is háború zajlik Magyarország szomszédságában. Noha az orosz haditervről keveset tudni, a rendelkezésre álló információk alapján és több szakértő véleménye szerint sem a Kreml tervei szerint alakult a háború. Valóban így történt? Ha igen, mi okozhatott meglepetést az oroszoknak? Kosztur Andrást, a XXI. Század Intézet vezető kutatóját kérdeztük.

Kosztur András szerint elképzelhető, hogy az oroszok az ukrán központi hatalom megrendülésével, összeomlásával, esetleg nagyobb kollaborációs hajlandósággal számoltak.

„Abban azonban nem lehetünk biztosak, hogy ne készültek volna fel az ellenkezőjére is” – tette hozzá a XXI. Század Intézet vezető kutatója, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy nem ismerhetjük az oroszok haditervét, tehát nem tudható, mit sikerült megvalósítani belőle, és mit nem.

A szakértő számára úgy tűnik, jelenleg mindkét fél úgy látja, az idő neki dolgozik.

  • Kijev a szankciók hatásában és a nyugati támogatás fokozódásában bízik,
  • Moszkva pedig abban, hogy Ukrajna összeomlik gazdaságilag legfejlettebb területeinek megbénítása miatt.

„Ettől függetlenül a harci cselekmények folynak, ezek alakulásából és mindkét oldal kijelentéseiből is arra következtethetünk, hogy a Donyec-medencében állomásozó ukrán fő erők körbekerítése lehet az oroszok elsődleges célja” – fogalmazott Kosztur András.

Mit üzentek az oroszok a NATO-nak?

A kérdésre, hogy mi hozhat áttörést, döntő változást a háborúban, a szakértő kifejtette: rengeteg ilyen tényező van, a NATO-beavatkozástól az orosz támadó seregek létszámának jelentős növelésén át adott esetben akár a nukleáris fegyverek bevetéséig vagy valamelyik hadviselő országban bekövetkező belpolitikai fordulatig, ám ezekkel kapcsolatban csak találgatni lehet, közvetlen jel egyikre sem utal.

Mint ahogy azt is nehéz megállapítani, hogy milyen esélyei vannak most a béketárgyalásoknak, vagyis mekkora tér van a megegyezésre. Mindkét fél tett engedékenyebbnek tűnő nyilatkozatokat, de a konkrétumokról nem sokat tudni.

Ukrajna semlegességének kérdésében tűnik legközelebbinek a megegyezés, a legnehezebb pedig a vitatott területek sorsáról való megállapodás lesz, a Krímről és a Donbászról ugyanis egyik fél sem hajlandó jelenleg lemondani

– mondta a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Ugyanakkor Kosztur András szerint az szinte kizárható, hogy kollektív NATO-döntés szülessen a háborúba való beavatkozásról, hacsak valamilyen orosz lépés – egy NATO-tagállam elleni közvetlen támadás – nem teszi indokolttá.

A szakértő rámutatott: az orosz hiperszonikus fegyverek bevetése is vélhetően üzenetértékű, és azt jelzi, hogy Oroszországot nem kényszerítené meghátrálásra a NATO beavatkozása, azaz a légtérzár kísérlete közvetlen összeütközéshez vezetne.

Ki veszít többet a háború elhúzódásával?

Magyar szempontból kiemelten fontos Kárpátalja biztonsági helyzete. Ezzel kapcsolatban Kosztur András elmondta: az elmúlt napokban már Kárpátalján is rendszeresek a légiriadók, a hatóságok diverzánsok csoportjainak elfogásáról számolnak be, de alapvetően a biztonsági helyzet jobb, mint az ország más területein, a megyét még nem érte orosz támadás.

A gazdasági és társadalmi helyzet azonban ott is gyorsan romlik, problémák akadnak az ellátási láncok működésében, elsősorban kistelepüléseken, másutt pedig a régióba érkező több tízezer menekült és a megnövekedett átmenő forgalom – a megye négy országgal is határos, így sok menekült ezen keresztül hagyja el Ukrajnát – okoz problémákat.

Az, hogy megőrizheti-e területi integritását Ukrajna, illetve mi lehet majd a sorsa az Oroszország által elismert luhanszki és donyecki köztársaságnak, a háború kimenetelétől is függ.

A háború elhúzódása, hacsak az Oroszország összeomlására vonatkozó számítások nem jönnek be, nagy kockázatokat jelent Ukrajna számára, hiszen tartósan elveszítheti az ellenőrzést területei egy része fölött, a befagyott konfliktusok pedig eddig a posztszovjet térségben feloldhatatlannak bizonyultak

– hangsúlyozta Kosztur András.

Másrészt ha a kijevi vezetés bele is egyezne az oroszok által követelt területekről való lemondásba, a szakértő szerint az ellenőrzése alatt álló területeken kockáztatna súlyos politikai válságot.

Egy legitimációs válság Ukrajnán belül akár kapóra is jöhetne az oroszoknak, akik így megpróbálkozhatnának egy oroszbarát ellenkormány vagy újabb »népköztársaságok« létrehozásával a megszállt területeken

– mondta a XXI. Század Intézet vezető kutatója.

Kijev helyzete tehát nehéz, a hazafias lelkesedés ugyan segíti az ellenállást, Kosztur András azonban úgy véli, a túlzott várakozások megnehezíthetik a békekötést, „egyesek még a NATO-tagságról való lemondást is túlzott engedménynek tekintik”.

A Kremlnek eredmények kellenek

A XXI. Század Intézet vezető kutatója azt is elmondta, hogy február 24-e óta Oroszország deklarált céljai nem változtak, március 22-én Dmitrij Peszkov is elismételte azokat: Ukrajna demilitarizálása, semleges státusza, „nácitlanítása” és a Krím orosz fennhatóságának, valamint a szakadár „népköztársaságok” függetlenségének elismerése.

Bár a szankciók afelé mozdíthatják az orosz vezetést, hogy mielőbb próbálja rendezni a konfliktust – akkor is, ha nem sikerül minden céljukat elérniük –, a szankciók gyors feloldása békekötés esetén sem feltétlenül várható. Kosztur András szerint az intézkedések miatt elszenvedett károk éppen a hadműveletek árát növelik, így a Kremlnek inkább kézzelfogható, a szankciók által sújtott orosz társadalom felé felmutatható eredményekre van szüksége.

Nemrégiben Vigóczki Máté György Oroszország-szakértő, a Mathias Corvinus Collegium Geopolitikai Műhelyének kutatója is arról beszélt lapunknak, hogy másodlagosnak tűnnek a gazdasági következmények az orosz vezetés számára, és továbbra is a katonai győzelem a céljuk. „Persze a szankciók sokkal türelmetlenebb katonai döntésekre sarkallják a Kremlt, de nem állítják le” – fogalmazott az Oroszország-szakértő.

(Borítókép: Füst gomolyog a kijevi Retroville bevásárlóközpont és lakónegyed elleni orosz támadás után 2022. március 21-én. Fotó: Aris Messinis / AFP)