Kettős mércével kezelik a menekülteket Görögországban
További Külföld cikkek
Szofija Malinovszkaja napokig bujkált háza pincéjében, mire végül biztonságba került. A kelet-ukrajnai, harkivi otthona közelében zajló légicsapások és harcok kényszerítették hazája elhagyására.
„Egy barátommal, autóval menekültünk el” – mesélte Malinovszkaja a Deutsche Wellének. Négy nap alatt jutottak el a határig, akkora volt a forgalom és a dugó. Egyszer hét óra alatt csupán 170 kilométert sikerült megtenniük.
Szlovákia felé vették az irányt, mert az ottani határátkelők tűntek a legkevésbé forgalmasnak. Önkéntesek segítettek Szofijának eljutni a lengyelországi Krakkóba, onnan Varsóba, végül pedig a görögországi Szalonikibe.
Jóllehet biztonságban érzi magát, kilátástalannak tartja a jövőt. „Elveszettnek érzem magam. Rájöttem, hogy nincs hova visszamennem, mert a városom majdnem teljesen elpusztult. Nem maradt szinte egyetlen ép épület sem. Nem tudom, mihez kezdek, és azt sem tudom, hogyan élhetek ezután normális életet” – mondta szívszorító vallomásában.
Malinovszkaja azért utazott Szalonikibe, mert tudta, hogy legalább a lakhatásra nem lesz gondja. „Van egy közeli barátom, aki itt él. Nála elleszek.”
Azt azonban nem tudta, hogy Görögországot évek óta bírálják a migránsok és menedékkérők visszatoloncolása és a védelem hiánya miatt.
Bürokráciamentes, gyors támogatás az ukránoknak
Vadim Szabluk, Ukrajna szaloniki főkonzulja szerint a múlt hét derekáig több mint tízezer menekült honfitársa lépte át a határt.
„A görög kormány jóindulatúan engedélyezte, hogy a háború elől menekülő ukránok görög területre jöjjenek” – mondta.
A biometrikus útlevéllel rendelkező ukránok azonnal beléphettek Görögország területére. Akik más dokumentummal, például születési anyakönyvi kivonattal igazolják magukat, azok a görög–bolgár határátkelőhelyen, Promahonászban felállított központban, egy űrlap kitöltése után a legközelebbi bevándorlási hatósághoz nyújthatják be okmányaikat a hivatalos regisztráció érdekében.
A menekültügyi minisztérium már elindított egy online felületet, ahol igényelhető az ideiglenes védelmi státusz – mondta főkonzul, és hozzátette, hogy a státusz érvényessége akár három év is lehet.
Szablukot, aki az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta megállás nélkül dolgozik, lenyűgözte a görög hatóságok és polgárok készsége, hogy segítsenek honfitársain.
„Sokan jönnek a konzulátusra, felajánlják saját lakásukat, házukat, szobájukat, hogy fogadják az ukránokat” – mondta.
A Görögországban élő oroszok is szolidaritást vállalnak – tette hozzá a főkonzul. „Az oroszok bocsánatért esedeznek, és vállvetve dolgoznak önkénteseinkkel.”
Jó menekült, rossz menekült
A szaloniki városházán ukránok, oroszok és görögök együtt állítják össze az Ukrajnába küldendő élelmiszer-, ruha- és gyógyszercsomagokat.
Athén utcáin azonban több mint 400 rendőr bevetésével hajtották végre Szkupa-műveletet. A Seprű-misszióban ellenőrizték a menedékkérőket, és mindenkit őrizetbe vettek, aki nem tudta igazolni a személyazonosságát.
„Már az utcára is félek kimenni” – mondta egy fiatal afgán, aki nem tudja, mi lesz vele, ha májusban bezárják a tábort, ahol él.
Menedékkérelmét kétszer is elutasították. Szülővárosában, Kabulban tolmácsként dolgozott a nemzetközi médiának, és attól tart: a tálibok beváltják a fenyegetésüket, és megölik, ha visszatér Afganisztánba.
A menedékkérelem benyújtására tett kísérlete sikertelen volt. Órákon át próbált az előírtaknak megfelelően regisztrálni a Skype üzenőszolgáltatásán, de nem sikerült belépnie a rendszerbe. Most a saját költségén kell elutaznia az ország másik végében fekvő Evroszba, hogy egy befogadóközpontban személyesen nyújtsa be kérelmét.
Személyes tapasztalatai okán nem bízik a görög hatóságokban. Tanúja volt rendőri erőszaknak és kitoloncolásoknak, amikor Törökországból Görögországba próbált átjutni.
Azt mondta: dühíti, ha az ukrán menekültekkel való bánásmódot a saját helyzetével hasonlítja össze. „Ők újonnan érkezettek, és ugyanolyan bánásmódban kellene részesülniük, mint a többi menekültnek” – állítja.
Dokumentált jogsértések
Az emberi jogi aktivisták már régóta elítélik a görög kormány bánásmódját a menekültekkel szemben. Athén azonban azt állítja, hogy Törökország biztonságos harmadik ország, ezért a migránsoknak nincs joguk nemzetközi védelemre az EU-ban.
A görög migrációs és menekültügyi miniszter, Nótisz Mitarákisz a parlamentben nemrégiben „valódi menekülteknek” nevezte az Ukrajnából érkezőket. Közben vezető politikusok a Közel-Keletről vagy Afrikából érkező menedékkérőket „illegális bevándorlóknak” hívják.
Neda Noraie-Kia, a német Zöldekhez kötődő Heinrich Böll Alapítvány migrációs szakértője helyteleníti, hogy a görög kormány egyenlőtlenül bánik a menekültekkel. Elég komor kép rajzolódott ki a görögországi menekültvédelemmel kapcsolatban – mondta. A vádak listája hosszú: jogtalan kitoloncolás, az alapvető ellátások hiánya, az integrációs erőfeszítések hiánya.
Szerinte az EU-nak reagálnia kellene a dokumentált jogsértésekre. Hozzátette azonban: mindazonáltal az is fontos, hogy az Ukrajnából érkező menekültek bürokráciamentesen kapjanak védelmet Görögországban.
„Ez végül is azt bizonyítja, hogy a szolidaritás lehetséges” – hangoztatta Noraie-Kia, aki szerint a szolidaritás kiterjeszthető másokra is, akik védelmet keresnek.
Sokan, köztük az Afganisztánból érkező menedékkérők is, túl hosszan várnak a menedékjogi elbírálásra, így évekre egy jogi szempontból szürke zónában rekednek.
„A háború és az üldöztetés elleni védelem nem kegyelmi aktus” – mondta Noraie-Kia.
„Amikor az önkényuralmi rendszerek elnyomják polgáraikat, nem hunyhatunk szemet. Felelősséget kell vállalnunk” – mondta a migrációs szakértő.
(Borítókép: Ukrán menekültek érkeznek Athénba 2022. március 6-án. Fotó: Louiza Vradi / Reuters)