Az oroszok és a britek is győzködik a döntésképtelen Indiát

Az orosz külügyminiszter a háború kitörése óta ezen a héten tesz egy nagyobb körutat Ázsiában. Szergej Lavrov szerdán Kínában egyeztetett, hivatalosan az afganisztáni helyzet volt a téma, de értesülések szerint szóba kerülhetett az orosz–ukrán háború ügye is. Kína nagyon ügyesen lavírozott az elmúlt öt hétben, nem bírálta egyértelműen Moszkvát a katonai támadásért. Nem történt ez másként ezúttal sem, amikor az orosz és a kínai külügyminiszter közös közleményt adott ki megbeszéléseikről.

A hivatalos kínai hírügynökségi jelentés azt írja, hogy „a kínai és orosz együttműködés határtalan, csakúgy, mint a béke és a biztonság iránti vágyuk, és egyek a világhatalmi törekvések ellenzésében is”. Az ukrajnai háború esetében Peking saját helyzetét semlegesként írja le, tartózkodik az invázió szó kiejtésétől, és nem is csatlakozott a nemzetközi szankciókhoz. Ugyanakkor továbbra is azt mantrázzák, hogy az ukrán válság megoldása csak és kizárólag párbeszéd és egyeztetések útján lehetséges.

Viszont – visszhangozva az orosz állami propagandát – az ellenségeskedés kiváltójának az Egyesült Államokat és a NATO-t tartja. Ugyanakkor az USA már többször is egyértelművé tette Peking számára: abban az esetben, ha mégis úgy dönt, hogy katonai-gazdasági támogatást nyújt Moszkvának, Kína is kemény nemzetközi szankciókkal szembesülhet. Ezt Peking eddig nyíltan nem merte bevállalni.

India: diplomáciai átjáróház

India is csöndben ül a háború kezdete óta, nyugati noszogatásra sem volt hajlandó elítélni az orosz támadást. Nem véletlen, hogy márciusban online csúcstalálkozót tartottak japán és ausztrál vezetők az indiai kormányfővel, próbálva győzködni Narendra Modit. A héten magas rangú német és uniós diplomaták egyeztettek Delhiben. Szergej Lavrov csütörtöki látogatása pedig egybeesik a brit külügyminiszter és a nemzetközi gazdasági ügyekben illetékes amerikai nemzetbiztonsági tanácsadó helyettesének indiai tárgyalásaival.

Az elmúlt évtizedben India egyre aggódóbb tekintettel figyelte hatalmas szomszédja, Kína fegyverkezését, és ellensúlyozandó orosz segítséget kért. 2018-ban már mintegy ötmilliárd dollár értékben vásárolt orosz légvédelmi rendszereket, és szakértők úgy vélik, mára már az indiai fegyverzet fele Oroszországból érkezik. Elemzők elképzelhetőnek tartják, hogy az orosz külügyminiszter mostani tárgyalásain megpróbálhat valamilyen állásfoglalást kicsikarni Indiából, de ennek kevés a valószínűsége.

Liz Truss brit külügyminiszter már Delhiben van, és neki is feltett szándéka, hogy rávegye az indiai vezetést, hogy ítélje el nyilvánosan az orosz támadást Ukrajna ellen. Ugyanakkor Anne-Marie Trevelyan brit külkereskedelmi miniszter azt mondta a Sky Newsnak, pontosan érti, miért vonakodik India bármilyen oroszellenes kijelentést tenni. Delhinek ugyanis mindkét irányba, tehát a Nyugat felé és Oroszország felé is fenn kell tartania a kapcsolatokat, ezt pedig egyre nehezebben tudja megtenni.

(Borítókép: Szergej Lavrov Kínában 2022. március 30-án. Fotó: STR / various sources / AFP)