Visszavonul Vojislav Seselj

Vojislav Seselj szerb politikus pénteken jelentette be, hogy a szerb nép immár másodszor utasította őt el, ezért eljött az ideje annak, hogy visszavonuljon. Bejelentette: lemond pártelnöki funkciójáról, és a közéletből is kivonul – írja az MTI.

A Seselj által vezetett Szerb Radikális Párt az április 3-i előrehozott parlamenti választáson az előzetes eredmények szerint a voksok 2,16 százalékát szerezte meg. A parlamentbe jutási küszöb 3 százalék. A visszavonuláshoz az is hozzájárulhat, hogy a politikus egészségi állapota jelentősen romlott az utóbbi időben, a múlt vasárnapi választáson mozgóurnát kért, hogy leadhassa szavazatát.

Nem érzem jól magam, és a szerb nép már kétszer is elutasított, én ezt úgy értelmezem, hogy éppen itt az ideje annak, hogy visszavonuljak

– hangoztatta Vojislav Seselj az Alo című belgrádi bulvárnapnak nyilatkozva.

Az egykori Jugoszlávia területén elkövetett háborús bűnöket vizsgáló hágai Nemzetközi Törvényszék 2016 márciusában bizonyíték hiányában a vádpontok mindegyike alól felmentette, majd szabadlábra helyezte Vojislav Seseljt. Az ügyészség fellebbezést nyújtott be az ítélet ellen. Az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT) 2018-ban a korábbi felmentést visszavonva tíz év börtönre ítélte emberiesség elleni bűncselekmények miatt a szerb politikust. Vojislav Seseljnek azonban nem kellett börtönbe vonulnia, mert korábban már több mint 11 évet töltött a Nemzetközi Törvényszék börtönében.

Miután rossz egészségi állapota miatt 2014-ben ideiglenesen szabadlábra helyezték, visszatért a politikai életbe, és a 2016-os parlamenti választáson a pártja a harmadik helyen végzett. 2020-ban és 2022-ben azonban nem jutott be a parlamentbe a Szerb Radikális Párt.

A most 67 éves politikust bűnösnek találták egyebek mellett a szerbiai horvát népcsoport tagjainak „deportálására és üldöztetésére való felbujtás” miatt, a többi vádpont alól azonban felmentették.

Vojislav Seseljt sokan felelősnek tartják a Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és a Vajdaságban 1991 és 1994 között elkövetett háborús és emberiesség elleni bűncselekményekért. Ezeket a bűnöket félkatonai szervezetek követték el, neki pedig nagy szerepe volt a toborzásukban, nacionalista gyűlöletbeszédei ugyanis jelentősen hozzájárultak az etnikai feszültségek szításához. Az 1991–1995-ös délszláv háborúban több mint százezren vesztették életüket, és milliók hagyták el otthonukat.