Marine Le Pen szorosabb NATO–orosz kapcsolatot javasol az ukrajnai háború után

2022.04.14. 12:09
Marine Le Pen francia szélsőjobboldali elnökjelölt kijelentette, az orosz–ukrán háború befejezése után szorosabb kapcsolatokat javasolna a NATO és Oroszország között, és kivonná Franciaországot az Egyesült Államok vezette szövetség katonai parancsnokságából.

Amint az orosz–ukrán háború véget ér, és békeszerződéssel rendeződik, a NATO és Oroszország közötti stratégiai közeledés megvalósítását fogom szorgalmazni

– mondta egy sajtótájékoztatón.

Az április 24-i elnökválasztási előválasztáson Le Pennek 45 százalékos támogatottsága volt Emmanuel Macron 55 százalékával szemben. Azért hívta össze a külpolitikai témájú sajtótájékoztatót, hogy megpróbálja elterelni a figyelmet Vlagyimir Putyinnal való korábbi szoros kapcsolatáról, ami miatt Macron azt állította, hogy „önelégült” és „pénzügyileg függ” a Kremltől – fogalmaz a Guardian.

Le Pen szerint minden olyan beszéd, ami arról szól, hogy elárulta volna a francia érdekeket, vagy hogy Putyin lekötelezettje lenne,

pontatlan és különösen igazságtalan.

Miközben beszélt, egy tüntető felállt, kezében egy szív alakú képpel, amelyen Le Pen és Putyin 2017-ben kezet fogott a Kremlben.

A tüntetőt a biztonsági őrök a földre teperték és KIVONSZOLTÁK.

2014-ben Le Pen pártja – amelyet akkor Nemzeti Frontnak hívtak, és azóta átnevezték Nemzeti Tömörülésre – 9 millió eurót (3385 millió forint) vett fel kölcsön egy orosz–cseh bankból a helyi választási kampányokra. A kölcsönt még mindig törleszti.

Öt évvel ezelőtt, amikor Le Pen szintén Macronnal került szembe a 2017-es előválasztáson, amelyet nagy különbséggel elveszített, Putyin vendégül látta őt a Kremlben, és kézfogással pózoltak.

Le Pen akkor csodálattal jelentette ki, hogy ugyanazokat az értékeket vallja, mint Putyin, és egy „új világrend” van kialakulóban Putyinnal, Donald Trumppal és vele az élen.

A háború kitörése óta változtatott az Oroszországgal kapcsolatos álláspontján, elítélte Ukrajna lerohanását, és azt mondta, független minden idegen országtól, és megpróbálta a figyelmet a szankciók belföldi következményeire, az inflációra, az energiaköltségekre és a megélhetési válságra terelni.

„Én mindig csak Franciaország érdekeit védtem” – mondta a sajtótájékoztatón. Elmondta, megközelítése nagyon hasonlít Macronéhoz, mivel ő személyes kapcsolatot épített ki Putyinnal, és párbeszédet folytatott vele, meghívta a versailles-i kastélyba és a földközi-tengeri nyári rezidenciájára. 

Le Pen szerint az Oroszországgal való jobb kapcsolatok megakadályoznák, hogy Moszkva túlságosan közel kerüljön Kínához, megjegyezve, hogy ezzel Macron egy korábbi érvelését visszhangozta.

A védelemmel kapcsolatban Le Pen azt mondta: „nem helyezném csapatainkat sem egy integrált NATO parancsnokság, sem egy jövőbeli európai parancsnokság alá”, hozzátéve, hogy elutasítaná „az alávetettséget az amerikai protektorátusnak”.

A várhatóan szoros szavazás előtti utolsó hetekben az Európa-párti Macron külpolitikai alapon támadta Le Pent, nacionalizmusa és jobboldali vezetőkkel kötött barátsága miatt. Egy strasbourgi gyűlésen a héten azt mondta, „a nacionalizmus háború”.

Le Pen megváltoztatta Európa-politikáját az öt évvel ezelőttihez képest, amikor azt szorgalmazta, hogy Franciaország lépjen ki az EU-ból és az euróból. Macron azonban azt mondta, az általa javasolt szerződésmódosítások, a szabályok lebontása és a költségvetési hozzájárulások csökkentése azt jelentené, hogy Franciaország kiszorul az EU-ból.

Ki akar lépni, de nem meri kimondani

– mondta Macron, azzal vádolva ellenfelét, hogy különleges szövetséget akar kötni a magyarországi és a lengyelországi jobboldallal. Felemlegette azt is, hogy Le Pen egy magyar banktól kapott kölcsönt a kampányához.

Le Pen nem „frexitet" akar, hanem az EU lazább változatát. „Senki sincs Európa ellen” – mondta. Bár az Egyesült Királyság brexitje nagy siker volt, „nem megszüntetném, hanem csökkenteném Franciaország hozzájárulását az EU-hoz”.



  • Hírek
  • Személyi kölcsön