Több magyar tagja is lett az EP Pegasus-vizsgálóbizottságának

Hannah Neumann, az Európai Parlament Zöld Frakciójának képviselője kifejtette: azt javasolja, hogy májusi plenáris ülésén az EP határozott állásfoglalásban mondja ki, nem tűrheti az ilyenfajta beavatkozásokat a demokrácia rendjébe. Hangsúlyozta: az ügy szereplőinek, továbbá a szoftvert értékesítő NSO Group izraeli vállalat vezetőinek is teljeskörűen együtt kell működniük az uniós különbizottsággal. Hozzátette:

a Pegasust és minden más kémprogramot be kell tiltani, az uniós kormányokat tömörítő Tanácsnak pedig nyilatkozatot kell elfogadnia, amelyben elítéli a gyakorlatot.

Az MTI tudósítása szerint a sajtótájékoztatón utaltak a Citizen Lab kanadai kutatócsoport hétfőn nyilvánosságra hozott jelentésére, mely szerint legalább 65 katalán szakadár politikus telefonján találtak a kémszoftverre utaló nyomokat.

Philippe Lamberts, az EP Zöld Frakciójának társelnöke ezzel kapcsolatban hangsúlyozta: „A jogállamiságot nemcsak két gyanúsított (tagállam) sértette meg, hanem más tagállamok is vették a bátorságot az alapvető szabadságjogok megszegésére”.

Diana Riba i Giner, az EP Zöld Frakciójának katalán képviselője szerint katalán ügyvédek, aktivisták, újságírók, politikusok estek áldozatul a visszaéléseknek, mások mellett három EP-képviselő és a volt katalán vezető, Carles Puigdemont is.

Bűncselekmény történt, amely hatással van uniós intézményeink demokratikus szabályaira is

– emelte ki Diana Riba i Giner. A képviselőnő határozott cselekvésre szólította fel az EP-elnökségét az üggyel kapcsolatban. Mint mondta, a kérdést tisztázni kell, legfőként azt, kik álltak a visszaélések hátterében. „Spanyolország nem az egyetlen uniós tagállam, amely belekeveredett ebbe a botrányba. Jogi keretre van szükségünk Európában, hogy fellépjünk a kémkedéssel szemben” – tette hozzá.

Donáth Anna: A magyar kormány volt az első

Donáth Anna, a Momentum uniós parlamenti képviselője kijelentette:

A magyar kormány volt az első, amelynek el kellett ismernie, hogy visszaélt a terroristák ellen létrehozott kémprogrammal.

Majd azt állította, hogy „a magyar kormány a rendszer bármely ellenzője ellen használta” a szoftvert.

A kormány mindent megtett, hogy az ügyet eltussolja, a Fidesz bojkottálta a parlament nemzetbiztonsági bizottságának ülését, kerülve a kérdésekre adott válaszokat

– tette hozzá. Véleménye szerint itt „nem egy magyar, hanem európai ügyről van szó”, nem lehet a kérdést tagállami belügyként kezelni.

Andrzej Halicki lengyel ellenzéki politikus, az Európai Néppárt uniós parlamenti képviselője szerint az EP különbizottsága fontos szerepet játszik, különösen az ügy lengyelországi vonatkozásait illetően. Halicki utalt arra, hogy a kémszoftver szerepet játszhatott a 2019-es lengyel parlamenti és az ugyancsak abban az évben megtartott uniós parlamenti választásokban is.

Az EP március elején hozta létre a 38 tagú különbizottságot a megfigyelőszoftverek használatára vonatkozó uniós jogszabályok állítólagos megsértésének több tagállamban történő kivizsgálására. A testület első alelnökévé a DK-s Rónai Sándort választották. Szintén tagja a bizottságnak a fideszes Hidvéghi Balázs. A Pegasus-botránnyal több cikkben is foglalkoztunk, ezeket itt találja.

(Borítókép: Rónai Sándor, a Demokratikus Koalíció (DK) képviselője az Európai Parlament strasbourgi épületében 2019. július 16-án. Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI)