Korábban sem volt mentes a kétes eredetű külföldi pénzektől a francia elnökválasztás

További Külföld cikkek
-
Donald Trump: Remélem, hogy béketeremtőként és nem hódítóként emlékeznek majd rám
- Több templomban tűz ütött ki Új-Zélandon, gyújtogatás történhetett
- Molotov-koktélokkal dobálták meg az EU szófiai épületét az euró bevezetését ellenző tüntetők
- Elon Musk chatbotja szerint ő és Donald Trump is halálbüntetést érdemel
- Nem jöttek be a nagy mellek és a szűk egyenruhák, a csőd szélére került Amerika ikonikus étteremlánca
Április 10-én, vasárnap lezajlott a 2022-es francia elnökválasztás első fordulója, ahonnan a várakozásoknak megfelelően a jelenlegi francia elnök, Emmanuel Macron és a radikális jobboldal jelöltje, Marine Le Pen jutott a második körbe. A verseny azonban ezúttal egyáltalán nem tűnik annyira lefutottnak, mint öt éve, emiatt az is jobban előtérbe kerül, hogy kiktől kapják a pénzt a jelöltek a kampányukra.
Marine Le Pen októberben járt Orbán Viktornál a Karmelita kolostorban, majd februárban a francia RTL már arról értesült, hogy egy magyar banktól jutott hitelhez a Nemzeti Tömörülés pártjának jelöltje. Ezt követően március elején derült fény arra, amikor a jelölteknek le kellett adniuk a vagyonnyilatkozatukat, hogy Le Pen 10 691 775 eurót, azaz mostani árfolyamon körülbelül 4 milliárd forint hitelt kapott az elnöki kampányára egy magyar banktól, amely történetesen az MKB volt.
A hír elég gyorsan körbejárta a francia sajtót, azonban nem ez volt az első eset az ottani elnökválasztások történetében, amikor az egyik – nemegyszer a későbbi győztes – jelöltet nagy összegekkel támogatták külföldről.
Hogy működik a kampányfinanszírozás Franciaországban?
Először is fontos kiemelni, hogy a kampánykiadások mértéke törvényileg szabályozva van Franciaországban. Akik az első fordulóban érdekeltek, azok legfeljebb 16,85 millió eurót, azaz körülbelül 7 milliárd forintot költhetnek a kampányukra. Azoknak a jelölteknek, akik bejutnak a második fordulóba, további 5,66 millió euró felhasználását engedélyezik.
Az MKB által nyújtott hitel egyúttal azt is jelenti, hogy a magyar kormányzati körökhöz közel álló bank
az egyáltalán nem esélytelen Le Pen első fordulós kampányának nagyjából 63,5 százalékát finanszírozta.
Fontos azonban kiemelni azt is, hogy magánszemélyek maximum 4600 euróval támogathatják a jelölteket, és csak francia állampolgárok vagy ottani lakosok tehetik ezt meg. Emellett csak olyan bankok vagy politikai pártok nyújthatnak hitelt, amelyeknek regisztrált irodájuk van Európában. Így nyújthatott hitelt az MKB is, azonban a 2017-eshez hasonló orosz hitelek már nem megengedettek a szankciók miatt.
Ugyanakkor állami támogatás is jár a jelölteknek, azonban ez az eredményességhez van kötve. Azok a jelöltek, akik az első fordulóban elérik az öt százalékot, 8 millió eurós visszatérítést kapnak az államtól. Azoknak viszont, akik ezt nem tudják megugrani, csupán 800 423 eurót biztosítanak. Emellett minden első fordulóban elinduló jelölt 200 ezer eurós támogatást kap.
A második fordulóba jutó két jelölt további visszatérítést kap, ami az első fordulóval együtt elérheti a 10,7 millió eurót. Fontos kiemelni, hogy
általában a legtöbb anyagi forrást felhasználó jelölt lesz a győztes.
Így volt ez Macron 2017-es, Nicolas Sarkozy 2007-es, valamint Jacques Chirac kampányainál is. Az egyedüli kivétel a közelmúltból François Hollande, aki 2012-ben kevesebb anyagi befektetéssel győzte le Sarkozyt.

Sarkozyt egyébként a 2012-es kampányfinanszírozással kapcsolatos visszaélések miatt ítélték egy év börtönre, amit végül házi őrizetben tölt jelenleg is Franciaország korábbi elnöke. És akkor itt jutunk el a kétes ügyletekig, amelyek az elmúlt időszakban szinte mindegyik francia elnökválasztási kampányt beárnyékoltak.
Fekete- és szürkezónás támogatások Afrikából és Kelet-Európából
2022-ben a magyar kormányzati körökhöz közel álló MKB adott hitelt Marine Le Pen kampányához, a 2017-es választások előtt pedig Oroszországból segítették a radikális jobboldali politikust. 2014-ben például 11 millió eurós hitelt kapott Le Pen pártja, a Nemzeti Tömörülés orosz forrásoktól, ebből 9 millió eurót az Első Cseh–Orosz Banktól, amely a Kreml közvetlen érdekeltségébe tartozik.
Bár Jean-Luc Schaffhauser – aki lebonyolította az ügyletet – szerint ez nem politikai, hanem kereskedelmi kölcsön volt, mégis utóbbit valószínűsíti az, hogy az említett 9 millió eurós hitelt azután kapta meg a párt, hogy
Le Pen az európai nagypolitikában szinte egyedüliként nem ítélte el a Krím félsziget orosz annexióját.
Ezt erősíti az is, hogy hasonlóan a magyarországi hitel előtti budapesti látogatáshoz, Le Pen a 2017-es kampány hajrájában Vlagyimir Putyin vendége volt Moszkvában. Nehéz elképzelni, hogy a felvett hiteleknek ne lettek volna politikai vetületei.
De nem Le Pen az egyetlen, akit azzal vádoltak, hogy biztonságpolitikai szempontból kockázatos módon jutott kampánypénzekhez. Nicolas Sarkozyt, bár végül azért ítélték el, mert 2012-ben túllépte a törvényileg előírt limitet, de amiatt is eljárás alá vonták, mert a 2007-es kampány során állítólag a korábbi líbiai diktátortól,
Moammer kadhafitól kapott támogatást.
Márpedig ahogy azt már említettük, csak francia magánszemélyektől vagy Európában bejegyzett bankoktól és politikai pártoktól vehetnek föl hitelt az elnökjelöltek.

Ez a botrány egyébként még 2012-ben tört ki, Sarkozy pedig a vádak szerint 50 millió eurót kapott Kadhafitól, amelynek a nagy része készpénzzel teli táskákban érkezett meg. Érdekesség, hogy miután a NATO által támogatott erők eltávolították a líbiai diktátort, annak legkisebb fia, Saif al-Islam az Euronews csatornáján keresztül megüzente az akkori francia elnöknek, hogy
Sarkozynek először is vissza kell adnia azt a pénzt, amit Líbiából vitt ki és használt föl a választási kampányához.
Sarkozy természetesen mindvégig tagadta a vádakat.
Sarkozy azonban nemcsak Líbiából, hanem Gabonból is forrásokhoz juthatott. 2010-ben jelent meg a hír a Gabonban működő amerikai nagykövetségre hivatkozva, hogy Omar Bongo gaboni diktátor és közvetlen köre körülbelül 28 millió eurót sikkasztott el, és annak egy részét francia politikusok felé továbbította.
A WikiLeaks szerint a Közép-afrikai Államok Bankjának (BEAC) egyik tisztviselője 2009-ben, a diktátor halála után nem sokkal fogalmazta meg a vádakat Omar Bongo és köre ellen az amerikai nagykövetségen. A neve elhallgatását kérő személy azt nyilatkozta, hogy a gaboni tisztviselők a bevételt saját vagyonuk gyarapítására használták fel, és Bongo utasítására francia politikai pártoknak juttattak pénzeket, többek között Nicolas Sarkozy támogatására.
Emellett egy 2009-es titkosított közlemény szerint a BEAC vezetője, a gaboni állampolgárságú Philip Anzembe titokban 500 millió eurót helyezett el egy magas kockázatú befektetésben a francia Société Générale banknál.
A tisztviselő egyébként Sarkozy elődjét, Jacques Chirac korábbi francia elnököt is a támogatottak között említette.
Chirac 2011-ben kétéves felfüggesztett börtönbüntetést kapott, mivel a vád szerint még Párizs főpolgármestereként visszaéléseket, többek között sikkasztást követett el a rendelkezésére álló közpénzzel.
(Borítókép: Marine Le Pen 2015. február 17-én. Fotó: Chesnot / Getty Images)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Külföld
Donald Trump: Remélem, hogy béketeremtőként és nem hódítóként emlékeznek majd rám
Az amerikai elnök záró szónokként szólalt fel a CPAC konzervatív konferencián.
41 perce
- Külföld
Amerikai külügyminiszter: a Hamász nem maradhat uralkodó erő Gázában
Benjamin Netanjahu és Donald Trump teljes együttműködésben dolgozik.
február 16., 20:13
- Mindeközben
Rekordösszegű vásárlás a Kincsvadászokban, ez a régiség kelt el eddig a legdrágábban
tegnap, 21:02
- Mindeközben
Nagy Ervin szerint az RTL elfelejtette őt: „Lehet, hogy lejárt ott kicsit a mandátumom”
tegnap, 19:40
- Címlapon
Németországra figyel az egész világ, de főleg a magyar kormány
Rég volt ennyire izgalmas és bizonytalan a német politika.
1 órája
- Külföld
A Kreml-véreb Putyin vagy a kínai kommunista diktátor? – Alice Weidel olyan kérdést kapott, hogy elképedt
Csak visszakérdezni tudott.
február 16., 19:45
- Külföld
Magyarország vetett gátat Ukrajna EU-csatlakozási folyamatának, itt a külügy válasza, hogy miért
Kijev szívesen megmagyarázza a magyar kormánynak, milyen lépéseket tesznek.
február 16., 21:35
- Külföld
Ha lesz is választás Ukrajnában, Zelenszkij kihívói komoly hátrányból indulnak
Az orosz–ukrán béketerv része lehet a voksolás, de az elnök szerint erre most nem alkalmas az idő.
február 17., 05:57
- Külföld
Nagyot bukott a Trump-birodalom 2024-ben
A médiabirodalom első terméke 2021-ben a Truth Social volt.
február 16., 13:44
- Mindeközben
Igazi zseni ez a 4 éves kisfiú, különleges képességén már nem csak szülei, de a netezők is ámulnak
tegnap, 18:02
- Mindeközben
Újabb sztárpár a láthatáron, ez a színésznő csavarhatta el Andrew Garfield fejét
tegnap, 14:57
- Külföld
Halálos áradás Kentuckyban, a Nemzeti Gárdát is bevetették
Egy hétéves gyerek is életét vesztette.
február 17., 06:09
- Külföld
Dél-Korea betiltotta a Deepseek használatát
Más ország is hozott már hasonló döntést.
február 17., 08:11
- Külföld
Megmagyarázhatatlan halálesetek tartanak rettegésben egy indiai falut
Az ételmérgezést gyorsan kizárták.
február 16., 16:34
- Külföld
Az AfD társelnöke szerint Ukrajnát nem szabad fegyverekkel és katonákkal támogatni
A másik három kancellárjelölt határozottan nem értett egyet a kijelentéssel.
február 17., 08:16
- Külföld
Őrült, vagy csak provokál Trump, vagy tényleg átszabja Amerika külpolitikáját?
Megnyilvánulásait figyelve sokan felteszik ezt a kérdést.
február 17., 07:15
- Külföld
Magyar és cseh neonácik is részt vettek egy drezdai felvonuláson
A rendőrség nagy erőkkel készült az eseményre, antifasiszta blokádot is feloszlattak.
február 16., 07:02
- Címlapon
Vérátömlesztést kapott Ferenc pápa, egyre kritikusabb az állapota
A Vatikán szerint a Szentatya „jobban szenved, mint tegnap.”
51 perce
- Címlapon
Havasi Bertalan elárulta, miért nem akar többé Orbán Viktor sajtófőnöke lenni
A miniszterelnök évértékelőjére érkezve nyilatkozott a sajtónak.
tegnap, 19:03
- Címlapon
Kemény üzenet a volt ezredestől: Washingtonnak fel kell hagynia ezeknek a neonáciknak a támogatásával
1 órája
- Külföld
Kényszerleszállást kellett végrehajtania egy tenerifei járatnak, de az utas mégis meghalt
Egy hetvenes éveiben járó férfi váratlanul rosszul lett.
február 16., 09:20
- Címlapon
Donald Trump benyújtotta a számlát Kijevnek, horribilis összeget követel
Nagy árat fizethetnek az ukránok, de Zelenszkij nem ír alá semmit.
tegnap, 19:36
- Külföld
Halálra taposták egymást a zarándokok Újdelhiben, legalább tizennyolcan meghaltak
Az óriási tömeg egyetlen vasúti szerelvényre próbált felkapaszkodni.
február 16., 07:22
- Külföld
Az ausztrál kormány egy időre megtiltja a külföldieknek a lakásvásárlást
A tilalom április 1-jén lép életbe.
február 16., 13:12
- Külföld
Heteken át kínoztak, majd megöltek egy transznemű férfit New Yorkban
Mindössze négy nappal eltűnése után találták meg holttestét.
február 16., 17:21
- Mindeközben
Szabó Zsófi sokat változott az elmúlt 10 évben: „Nem tudnám azt csinálni, mint Ördög Nóra vagy Lékai-Kiss Ramóna”
tegnap, 11:24
- Címlapon
Saját szemünkkel láthattuk Marilyn Monroe tündöklését és zuhanórepülését
Magyar bőrgyógyász készítményeit használta a színésznő.
58 perce
- Címlapon
Hosszú évekre eltiltották a rendezéstől az Oscar-díjas alkotót
87 éve született Jiri Menzel.
57 perce
- Mindeközben
Curtis az életmódváltásának okáról: Tudtam, ahhoz, hogy szintet lépjünk jövőre, testileg és lelkileg is rendben kell legyek
tegnap, 09:43
- Címlapon
Edzője az Indexnek magasztalta a magyar válogatott Angliában remeklő szélsőjét
Nem lehetett hiányérzetünk.
38 perce
- Címlapon
Hollywood bejelentkezett a koronáért a Sziklás-hegységben
Luka Doncic megmutatta, miért volt érdemes elhozni őt az Angyalok Városába.
17 perce