Mariupol: a körbezárt ukrán város védőinek utolsó órái

Miért lett ilyen fontos Mariupol az oroszoknak?

A már a szovjet, majd az orosz időkben is fontos kereskedelmi kikötőváros az Azovi-tenger kulcsfontosságú szegletében fekszik, ahonnan járőrhajókkal könnyen ellenőrzés alatt lehet tartani a hajózási utakat. Mariupolban a háború előtt 450 ezren éltek, és a környező tengerparti városkákkal együtt mindig is kedvelt nyári üdülőhelynek számított. Mivel igen közel fekszik a lázadó két népköztársasághoz – Luhanszkhoz és Donyeckhez –, már a háború első napján megindultak elfoglalására az orosz csapatok. Ahogy a térképen is látszik, ha egy képzeletbeli folyosót húzunk a tengerpart mentén a népköztársaságoktól egészen a 2014-ben annektált és ma már Oroszországhoz tartozó Krím félszigetig, akkor rögtön látható, hogy az első komoly ukrán ellenállási pont maga Mariupol.

A várost a háborúban nem tudták teljesen elfoglalni az oroszok. Eddig. Most azonban a húsvéti offenzíva átcsoportosított alakulataival átfogó támadás indult. Már eddig is megsemmisült Mariupol 80 százaléka az állandósult ágyú- és rakétatűzben. Az ott élők jelentős része elmenekült, de nagyon sok a polgári áldozat is. Putyin elnöknek azonban egyre kínosabb, hogy két hónap sem volt elegendő elfoglalni a várost.

Mai, kissé színpadiasan megrendezett négyszemközti beszélgetésén – miközben bejelentette a város felszabadítását – azt kérte Szergej Sojgu védelmi minisztertől, hogy az Azovsztalt, vagyis a városi acélművet vegyék szoros gyűrűbe, hogy még egy légy se tudjon elrepülni, de nem engedélyezte az acélmű lerohanását. Ennek valószínűleg oka lehet az is, hogy kezdődik az orosz ortodox húsvét, és ilyenkor nem túl elegáns parancsot adni ukrán civilek lemészárlására. A beszélgetés végén kicsit még meg is simogatta és megdicsérte hadvezérét. 

Az utolsó emberig harcolni fognak az ukránok

Ezt az oroszok is tudják, és ezért fáznak bemenni az acélmű területére, amelyet kiterjedésében olyannak kell elképzelnünk, mintha a Csepel Műveket zárták volna körbe fénykorában. Az ipari létesítmények alatt pincehálózat, föld alatti folyosók tekeregnek, amelyeket viszonylag jól lehet védeni, és csak nagy veszteségek árán lehet megtisztítani az ellenségtől.

Az Azovsztalnál ugyan nincsenek harcok, ám a város egy másik pontján, egy elektromos elosztóközpontnál folyamatos lövöldözés hallatszik. Volodimir Zelenszkij elnök délutáni kijevi sajtótájékoztatóján a dán és a spanyol miniszterelnökkel azt mondta, hogy a Mariupolban rekedt civileket kétféleképpen lehet kihozni. Az egyik a sebesültekért sebesültek cseréje, amit felajánlottak, de az oroszok kategorikusan elutasítottak, a másik pedig a fegyveres megoldás. Ez utóbbit ugyan nem részletezte, de vélhetően azt jelenti, hogy valamilyen ukrán felmentő csapatokat csoportosítanának át az Azovi-tenger partján fekvő városhoz, amely humanitárius folyosót nyitna a településen rekedtek számára. 

Délután a Sky Newsnak nyilatkozott a város polgármestere, aki elmondta, hogy mintegy 100 ezer lakos bujkálhat még a romok között Mariupolban, és eddig mintegy 20 ezer ember vesztette életét a harcok során. Nem tudta megmondani, hogy hány civil lehet a Azovsztal falain belül, számukat 300 és ezer közé tette. Senkit nem tudtak ma evakuálni az acélgyár területéről, tegnap hatezren akarták elhagyni a várost, de az oroszok csak négy buszt engedtek ki. Vadim Bojcsenko szerint bármit beszél is Putyin elnök, hogy felszabadították Mariupolt, nem szabad elhinni, mert a város mindig is ukrán marad. 

A bekerített acélgyárban körülbelül kétezer ukrán fegyveres maradt, közülük mintegy 500 sebesült. Esetükben is elutasították az oroszok a fogolycserét. A reguláris erőket a 36. ukrán tengerészgyalogos dandár katonái jelentik, viszont ugyancsak ide húzódtak vissza a város legkeményebb védői, az Azov ezred megmaradt egységei. 

Az Azov ezred szervezetileg az Ukrán Nemzeti Gárda része, amely a Belügyminisztériumhoz tartozik. Alakulatainak jól képzett harcosai többségében ukrán nacionalisták és radikális szélsőjobbosok. Létezésük szolgáltatja Vlagyimir Putyin orosz elnök háborús indokainak egyikét, vagyis hogy Ukrajnát meg kell tisztítani a náciktól – és ezzel a megfogalmazással például az Azov ezred tagjaira (is) gondol. Az Azov ezred mint önkéntesen szerveződő milícia még 2014-ben, vagyis a Krím félsziget annektálásakor alakult meg, és segített visszafoglalni a rövid időre megszállt Mariupolt.

Percről percre összeállításban itt követhetik az Indexen az orosz–ukrán konfliktus legfrissebb csütörtöki híreit! 

(Borítókép: A z ukrán–orosz konfliktus során súlyosan megsérült lakóépület Mariupol kikötővárosában 2022. április 21-én. Fotó: Alexander Ermochenko / Reuters)