Történelmi változás jöhet Franciaországban
További Külföld cikkek
- Elraboltak egy csecsemőt egy bécsi kórház szülészeti osztályáról
- Pattanásig feszült a hangulat a Külügyi Tanács brüsszeli ülése előtt
- Szijjártó Péter szerint szégyenletes, abszurd és elfogadhatatlan ez a döntés
- Oroszország azzal támadja az Egyesült Királyságot, hogy Ukrajna oldalán belépett a háborúba
- Vlagyimir Putyin belebukhat, ha meghozza ezt a súlyos döntést
Ugyan a szavazás már szombaton megkezdődött a tengerentúli és külföldi franciák számára, hivatalosan vasárnap reggel 8-kor rajtolt el a francia elnökválasztás, ugyanis ekkor nyitották meg az országon belüli első szavazóhelyiségeket.
Bár újra a Nemzeti Tömörülés szélsőjobboldali jelöltje, Marine Le Pen és a hivatalban lévő francia elnök, Emmanuel Macron küzd meg az elnöki posztért, a felmérések szerint a verseny idén sokkal szorosabb lesz, mint 2017-ben.
A választás menete
Franciaországban az elnökválasztás lezárása előtt még csak részleges eredményt, becslést vagy közvélemény-kutatást sem lehet megosztani, ezen adatok terjesztését tiltja a törvény – számolt be a Le Monde. Ugyan előfordult már, hogy a belga hírportálokon keresztül terjesztették a választás részeredményeit a fordulók lezárta előtt, azonban ezek sok esetben téves információkat tartalmaztak. Így csak este 8 órától lesz hivatalos adatunk a választások állásáról, de a pontos eredmény csupán jóval később, az éjszaka folyamán derül ki.
Azonban van, amit már most is tudunk: a 12 órás adatok szerint a második fordulóban közel 1 százalékkal magasabb (26,41 százalék) a részvételi arány, mint a korábbinál (25,48 százalék). De még így is kevesebben szavaztak, mint az előző három elnökválasztásnál. A következő részvételi arányokról délután 5 órakor fognak beszámolni.
Nagyon szoros lesz a verseny
A választás első fordulójában Emmanuel Macron a szavazatok 27,41 százalékával, Marine Le Pen pedig 24,03 százalékkal jutott tovább. Akkor az utolsó felmérések meglehetősen pontos képet adtak a választás eredményéről. Az Elabe Opinion 2022 két nappal az előző forduló előtt azt közölte: Emmanuel Macron a szavazatok 26 százalékát, Marine Le Pen pedig 25 százalékát kapja meg a választóktól.
Több száz francia közvélemény-kutatást adtak ki az elmúlt időszakban a két jelölt becsült szavazatait illetően, ezek alapján a leköszönő elnököt jó eséllyel újraválasztják vasárnap a második fordulóban. A legfrissebb számadatokat tartalmazó becslések szerint Emmanuel Macron jelenleg 12 pontos előnnyel rendelkezik 56 százaléknyi szavazattal, míg a Nemzeti Tömörülés jelöltjét átlagosan 44 százalékra becsülik – számolt be a Le Temps.
Ezek alapján az adatok alapján jóval szorosabb versenyre számíthatunk, mint az előző elnökválasztáson, amikor szintén a jelenlegi jelöltek küzdöttek meg: 2017-ben Emmanuel Macron a szavazatok 66 százalékával nyerte meg a választásokat Marine Le Pen 34 százalékával szemben. Az Ifop-Fiducial, a Paris Match, az LCI és a Sud Radio pénteken végzett felmérése szerint a tartózkodás 26,5 százalék körül mozoghat a második fordulóban, sokan nem szeretnének választani a két jelölt közül.
A korábbi jelöltek már leadták a voksukat
Ahogy arról korábban beszámoltunk, a jelöltek már leadták a voksukat a választás első fordulóját követően:
- Jean-Luc Mélenchon: Egyetlen szavazatot sem szabad Le Pen pártjának adni!
- Eric Zemmour: Arra kérem a támogatóimat, hogy szavazzanak Marine Le Penre!
- Yannick Jadot, a zöldek jelöltje: Emmanuel Macronra kell szavazni a második fordulóban.
- Fabien Roussel, a Kommunista Párt jelöltje: Le kell győzni a szélsőjobbot!
- Valérie Pécresse: Emmanuel Macronra fogok szavazni.
- Nicolas Dupont-Aignan, a Debout la France jelöltje: Emmanuel Macron ellen kell szavazni.
Azonban nem csak a korábbi jelöltek szóltak a francia szavazókhoz: a német kormányfő, Olaf Scholz, a spanyol Pedro Sánchez és a portugál Antonio Costa azt mondták, hogy Emmanuel Macronra kell szavazni – írta a Le Monde.
A választás második fordulójában egyébként nagy szerepet játszott a volt köztársasági elnök, François Hollande is, aki arra buzdította a francia állampolgárokat, hogy szavazzanak Emmanuel Macronra.
Ezen dőlhet el a választás
Ugyan azt még pontosan nem tudni, hogyan döntenek a francia szavazók ma, azonban azt biztosan tudjuk, hogy a legfontosabb szerepet Jean-Luc Mélenchon szavazóbázisa fogja játszani. A szélsőbaloldali politikus ugyanis 21,57 százalékot szerzett az első fordulóban, így az ő szavazói sok mindent eldönthetnek.
Az Engedetlen Franciaország radikális baloldali mozgalom vezetője nem siette el a szavazást vasárnap, délelőtt 10:30-kor érkezett meg a marseille-i szavazóirodába, ahol a voksa leadása után azt mondta: „Balra rázom a földet.”
Bár azt nem tudni, hogy a korábbi elnökjelölt melyik politikusra adta le a szavazatát, a szavazóirodát elhagyva úgy nyilatkozott:
Egyetlen szavazatot sem szabad Le Pen pártjának adni!
Bár a szélsőséges nézetek általában vonzzák egymást, könnyebb azt feltételezni, hogy egy szélsőjobboldali szavazó inkább egy centrista vezetőnek adja a voksát, mint egy radikális jobboldali politikusnak. De ezt majd csak este 8 után fogjuk megtudni.
Egyébként délben stabil volt a részvételi arány Marseille-ben, ahol Jean-Luc Mélenchon nagy előnnyel vezetett az elnökválasztás első fordulójában (31,12 százalék) – ennek alapján a szélsőbaloldali mozgalom szavazói aktívak maradtak az elnökválasztás második fordulójában is. Rajtuk dőlhet majd el a 2022-es francia elnökválasztás.
Történelmi változás jöhet
Az elnökválasztás második fordulójának eredménye Marine Le Pen győzelme esetén komoly politikai földrengést jelenthet Franciaországnak, ugyanis a Vichy-rezsim (a második világháború alatt 1940–1944-ig) óta soha nem vezette szélsőjobboldali politikus az országot. A L’Internaute szerint egy radikális program létrehozásával a Nemzeti Tömörülés jelöltje átpozicionálná Franciaországot az Európai Unión belül.
Egyébként a francia politikai élet nem ér véget az április 24-i választással, ugyanis ezt követően jönnek a törvényhozási választások, ahol felszólítják a franciákat, hogy minden választókerületben válasszanak meg egy parlamenti képviselőt, akinek az lesz a feladata, hogy megszavazza és elkészítse a jövőbeli törvényeket.
(Borítókép: Egy szavazó Franciaországban 2022. április 24-én. Fotó: Sylvian Lefevre / Getty Images)